Pécs milliárdos bajban van: hitelből próbálják életben tartani a várost

A pécsi önkormányzat drámai kötelezettségvállalási problémával futott neki az évnek: miközben az önkormányzat és intézményei mindössze 4,8 milliárd forintnyi szabad forrással rendelkeztek, a fennálló kötelezettségek mértéke meghaladta a 11,6 milliárd forintot, ami önmagában közel 6,8 milliárd forintos költségvetési lyukat jelent.

Lyukakat kell tömködni…

A városvezetés álláspontja szerint a súlyos hiányt elsősorban a megemelkedett szolidaritási adó, a kötelező feladatok ellátásához szükséges több mint 10 milliárdos saját forrásigény, valamint az uniós forrásokból finanszírozott fejlesztések 3 milliárdos drágulása okozza. A működőképesség fenntartása érdekében a városháza nyár elején egy 7,2 milliárd forintos rendkívüli támogatási kérelmet nyújtott be a kormánynak a REKI-alapból, amelyet az egyeztetések során végül 4,2 milliárd forintra módosítottak. Hivatalos válasz vagy jóváhagyás azonban mindmáig nem érkezett a minisztérium felől, így az önkormányzat kénytelen a meglévő, mintegy 4 milliárd forintos folyószámlahitel-keretéhez nyúlni a napi kötelezettségek teljesítéséhez.

A rendkívüli támogatás sem jelent végleges gyógyírt

Még abban az esetben is, ha a kormány végül jóváhagyja a 4,2 milliárd forintos rendkívüli segítséget, ez csupán az idei tűzoltásra lesz elegendő, a város mélyebb pénzügyi problémáit nem oldja meg. A rendkívüli támogatás beérkezése esetén is fennmarad a meglévő 4 milliárdos hitelállomány, amelynek kamatterhei folyamatosan szívják el a forrásokat a dologi kiadások elől. Ami pedig még ennél is nagyobb gondot jelent, az maga a finanszírozási rendszer változatlansága: a szolidaritási adó és az alulfinanszírozott kötelező feladatok struktúrája változatlanul működik tovább, ami elkerülhetetlenül újra és újra megtermeli a milliárdos hiányokat.

Az elkövetkező hónapokban Pécs lakossága és intézményrendszere várhatóan a következő hatásokkal fog szembesülni:

• A hitelkeret tovább terheli a városi költségvetést, amit valamikor biztosan vissza kell fizetni, de így is kamatokat bukja a város.
• A közgyűlés kényszerűségből leállíthatja vagy elhalaszthatja a nem kötelezően vállalt feladatokat, beleértve az intézményi bérfejlesztéseket, felújításokat és a helyi civil vagy kulturális támogatásokat.
• A közszolgáltatások és a városi cégek, mint például a tömegközlekedésért felelős Tüke Busz Zrt., vagy a városüzemeltetésért felelős Biokom Nkft., rendkívül feszített gazdálkodásra kényszerülnek, miközben az önkormányzat folyamatos átcsoportosításokkal próbálja elkerülni a fizetésképtelenséget.”