Papíron lyuk, a kasszában tízmilliók: így spórol Pécs az unió ügyes szabályával

A kiadások elérték az 526 millió forintos bruttó összeget – amiből a bérköltségek és szakértői díjak tették ki a legnagyobb tételt –, miközben a bevételek a megítélt 250 milliós önkormányzati támogatással és a nemzetközi forrásokkal együtt is csak 408 millióra jöttek ki. A számlákat ki kell fizetni, a munkát el kell végezni, pluszforrásra tehát hatalmas szükség volt Pécsen. A városvezetés azonban talált egy olyan finanszírozási megoldást, amellyel egyetlen plusz forintot sem kell kivennie a helyi adófizetők zsebéből, és még az adóhatósággal sem gyűlik meg a baja.

Pécs, és a 7 százalékos „szabadkártya”

A megoldás kulcsa a 2021–2027-es európai uniós támogatási ciklus egyik legpraktikusabb újításában, az úgynevezett egyszerűsített elszámolási módban rejlik.

Ennek az a lényege, hogy a beruházási projektek összköltségének 7 százalékát a döntéshozók egy összegben, átalányként fizetik ki az önkormányzatnak. a pénzt a projektmenedzsmentre, kötelező nyilvánosságra és közbeszerzésekre lehet fordítani anélkül, hogy minden egyes kifizetett számlát külön be kellene mutatni az elszámoló hatóságoknak. Ha a projekt sikeresen megvalósul, az átalányösszeg jár és elfogadottnak minősül. A város összesen 26 TOP-Plusz projektje révén összesen mintegy 21,6 milliárd forintnyi uniós forrást mozgat meg, ami önmagában 1,4 milliárd forintnyi ilyen átalánykeretet jelent. A 2026 júliusáig lekérhető keretből 354 millió forint már be is érkezett és a városháza elkülönített számláin pihen.

Nem szolgáltatás, hanem tulajdonosi gondoskodás

Hogyan kerül ez a pénz a hiánnyal küzdő városfejlesztési céghez? A városháza nem megbízási díjként vagy szolgáltatás áraként utalja át az összeget a PVF NZrt.-nek. Megkérdezték a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely hivatalos állásfoglalásában megerősítette:

Mi lesz a pénz sorsa?

A döntés értelmében a PVF NZrt. működési támogatási szerződését 118 millió forinttal emelik meg, a fedezetet pedig a már meglévő, uniós átalányból származó számlaegyenleg adja.

A módosítás nemcsak a működést teszi stabilabbá 2027 februárjáig, hanem lehetőséget ad arra is, hogy a cég a székházára legfeljebb 10 millió forintot költsön állagmegóvásra és felújításra. Ez a felújítási érték ráadásul megmarad a városnak: felhalmozási célú támogatásként a felújított ingatlanrészt a cég térítésmentesen adja vissza az önkormányzat vagyonkezelésébe.

Pécs így egy uniós szabályozási lehetőséget és egy okos adózási szerkezetet ötvözve oldotta meg a városfejlesztő cég fenntartását – saját költségvetési pluszterhek nélkül.”