Brutálisat zuhant a sertésállomány Tolnában – a gazdák egy része már feladta: „Nem szexi a sertéságazatban dolgozni”
Kós Zoltán 
Fotó forrása: teol.hu
„Miközben Magyarország egészében alig több mint egy százalékos volt a visszaesés, Tolnában 28 ezerrel, csaknem 14 százalékkal kevesebb sertést tartottak idén júniusban, mint egy évvel korábban. Fitos Gábor szerint a sertésállomány számai mögött egy rendkívül nehéz piaci helyzet rajzolódik ki. A termelők közel egy éve önköltség alatt értékesítenek, a kisebb gazdaságok közül pedig sokan már feladták.
Nagyot csökkent a sertésállomány Tolna megyében. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2025. június 1-jén még 201,4 ezer sertést tartottak a megyében, 2026. június 1-jén viszont már csak 173,3 ezret. Ez egyetlen év alatt 28,1 ezer állat eltűnését, közel 14 százalékos visszaesést jelent. Országosan ennél jóval kisebb volt a változás: a sertésállomány ugyanezen időszak alatt 2,848 millióról 2,808 millióra mérséklődött, ami mintegy 1,4 százalékos csökkenés. Mi történik Tolnában, és mennyire tekinthető a helyi adat egy országos folyamat előjelének? Erről kérdeztük Fitos Gábort, a Magyar Sertéstenyésztők és Sertéstartók Országos Szövetsége ügyvezető igazgatóját.
Fotó: MW
Sertésállomány: már nem telepítenek újra egyes hízlaldák
Fitos Gábor megerősítette, Tolnában valóban jelentős visszaesés történt. Arra azonban figyelmeztetett, hogy egyetlen megye adataiból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni.
Óvatosan kell kezelni egy-egy megyét, mert annyira kis ország vagyunk, hogy egy nagyobb termelő bármilyen fejlesztése vagy telepürítése egy-egy megye adatát el tudja tolni. Rendkívüli piaci helyzet van a sertéságazatban. Közel egy éve önköltség alatt értékesítenek a sertéstartók, ezek a hízlaldák már nem telepítenek le, nagyon sokan kiszállnak a sertéstartásból. Ennek az első jeleit már mutatja a KSH statisztikája is
– fogalmazott Fitos Gábor. A Tolnában látható csökkenés ugyanakkor szerinte egy olyan időszakban következett be, amikor országosan is egyre súlyosabb problémákkal küzdenek a sertéstartók.
A kisebb sertéstartók tizede eltűnt
A folyamat leginkább a kisebb gazdaságokat sújtja. A szövetség tapasztalata szerint az elmúlt szűk egy év alatt a kis- és közepes sertéstartók jelentős része hagyta abba a termelést.
Azt látjuk, hogy az utolsó szűk egy évben eltűnt a kis- és közepes sertéstartóknak a tíz százaléka. Ők azok, akik ezt a versenyt, ezt a költséget már nem tudják bevállalni, és felhagynak a termeléssel
– mondta az ügyvezető igazgató. Szerinte egy kedvezőbb piaci időszakban ezeknek a gazdaságoknak egy része még visszatérhet. Jelenleg azonban a nagyobb, koncentrált telepek vannak kedvezőbb helyzetben, mert több tartalékkal és nagyobb mozgástérrel rendelkeznek a válság átvészeléséhez.
„Ez kezelhetetlen?”
A problémát elsősorban az értékesítési árak okozzák. Fitos Gábor szerint a sertéstartók jelenleg mintegy 30 százalékkal alacsonyabb árakon értékesítenek, mint egy évvel korábban.
Az elmúlt egy évben talán Magyarországon nem volt olyan, aki tisztán a sertéstartásból eredményt tudott produkálni. A tavalyi év áraihoz képest körülbelül 30 százalékkal alacsonyabb árakon értékesítenek a sertéstartók. Ez kezelhetetlen
– mondta. Valamivel jobb helyzetben lehetnek azok a vállalkozások, amelyek nem kizárólag sertéstartással foglalkoznak. Ha saját takarmányt állítanak elő, emellett szállítással, feldolgozással vagy más mezőgazdasági tevékenységgel is foglalkoznak, a különböző üzletágak eredménye részben kiegyenlítheti egymást. Fitos Gábor szerint azonban ez sem változtat azon, hogy maga a sertéstartás jelenleg rendkívül nehéz helyzetben van.
Európában maradt a hús, amit exportra szántak
A mélyrepülés egyik okát az európai piacon kell keresni. A magyar szerződések jelentős része a német tőzsdei jegyzéshez igazodik, ez pedig jelenleg rendkívül alacsony. – Beragadtak olyan készletek, amelyeket külföldre, exportra szánt Európa, főleg Spanyolországban. Ezek a készletek itt maradtak Európában, és nagyon komoly túltermelési válság alakult ki – magyarázta Fitos Gábor. A túlkínálat lenyomja az árakat, miközben a nagy exportáló országok nem feltétlenül csökkentik a termelésüket.
Ötvenezer sertés sem számít soknak
Hosszabb távon Fitos szerint az egyik legfontosabb kitörési pont a magyar sertéstartók szorosabb együttműködése lehet. A hazai ágazat integráltsága ugyanis alacsony.
Nagyon nem mindegy, hogy valaki egymillió sertéssel megy tárgyalni, vagy ötvenezerrel. Azt kell mondjam, hogy az ötvenezer sertés, ami soknak tűnhet, sajnos a piacon nem az
– érzékeltette a különbséget. A termelőcsoportokon keresztül történő közös értékesítés mellett a vágóhidakkal és takarmánygyártókkal való szorosabb együttműködésben is lehetőség van. Így nemcsak az alkupozíció javulhat, hanem a költségeket és a profitot is másképpen lehet megosztani az ágazat szereplői között. A másik fontos kérdés az export. A szakember szerint az afrikai sertéspestis okozta piaci korlátozások visszaszorítása azért kulcsfontosságú, mert minden olyan mennyiség, amelyet Magyarország harmadik országokban tud értékesíteni, enyhítheti a belföldi piacra nehezedő nyomást.
„Nem szexi a sertéságazatban dolgozni”
A gazdasági válság mellett egy másik probléma, hogy nehéz munkaerőt találni a telepekre.
Nyilván nem szexi a sertéságazatban dolgozni, ezt azért mi is látjuk tisztán. Egyre több harmadik országból érkező munkavállalót kell bevonnunk annak érdekében, hogy működtetni tudjuk a telepeinket. Éppen azok a fejlesztési források hiányoznak most, amelyeket a tartósan veszteséges működés felemészt. – Az ágazatnak jövedelmezőnek kellene lennie legalább ahhoz, hogy gondolkodhassunk azon, hogyan váltsuk ki a munkaerőt, vagy hogyan tudjuk megtartani. Jövedelmezőnek kell lennünk ahhoz, hogy többet tudjunk fizetni, hiszen a munkakörülmények nem a legideálisabbak egy sertéstelepen
– húzta alá Fitos Gábor.
Ezt nem szabad elveszíteni
A szakember szerint évekre előre most nehéz pontos prognózist adni. Egy dolgot azonban mindenképpen szem előtt kell tartani, vagyis Magyarországnak meg kell őriznie azt a helyzetet, hogy sertéshúsból lényegében képes ellátni saját magát.
Magyarország ma nagyságrendileg önellátó, vagy talán egy kicsit többet is termelünk, mint amit az ország elfogyaszt sertéshúsból. Ezt a státuszt minden körülmények között meg kell védenünk, és nem szabad feladnunk
– hangsúlyozta. Az ügyvezető igazgató szerint ehhez a magyar sertéshúsnak a versenytársaktól való megkülönböztetése is hozzájárulhat. Kitörési pontként említette a hazai sertésállomány PRRS-mentességének kommunikációját, amelyre szerinte piaci előnyt lehetne építeni. Az viszont Fitos Gábor szerint már országosan is látszik, hogy a tartós veszteségek miatt egyre több termelő mérlegeli, érdemes-e folytatnia.”
Eredeti írás: Balogh Éva
Fotó forrása: teol.hu
About the Author
