Kós Zoltán 
Fotó forrása: KISZó
„Az újabb tél közeledtével két, a háború éveiből jól ismert aggodalom tér vissza az ukrán háztartásokba: lesz-e áram, és lesz-e mindenből elegendő az üzletekben? A jelenlegi adatok alapján élelmiszerből országos hiányra egyelőre nincs komoly jel, ám az ellátási láncok elleni támadások fennakadásokat és drágulást okozhatnak. Az energiarendszer is stabilan működik, de aki az elmúlt éveket Ukrajnában élte végig, pontosan tudja, hogy egyik nap még nincs szükség fogyasztáskorlátozásra, másnap viszont egy rakéta- vagy dróntámadás után tíz- vagy százezrek maradhatnak áram nélkül.
Október elején könnyű lenne két egymásnak ellentmondó képet festeni Ukrajnáról. Az egyik szerint nincs ok különösebb aggodalomra: az Ukrenergo még nem rendelt el országos fogyasztáskorlátozást, a földgáztárolók pedig elérték a télre meghatározott alapszintet – augusztus végére 14,6 milliárd köbméter földgáz volt az ukrán tárolókban. A gabonaföldekről már több tízmillió tonna terményt takarítottak be. A háború, a termőföldek aknásítása, a munkaerőhiány, az időjárás és a logisztikai nehézségek ellenére szeptember végére 33 millió tonna gabonát és hüvelyest gyűjtöttek be, illetve 25,31 millió tonna búzát.
A másik kép jóval nyugtalanítóbb. Orosz támadások miatt szeptember folyamán ismét több megyében maradtak fogyasztók áram nélkül. Szeptember elején egy hőerőmű súlyos károkat szenvedett és leállt. Közben raktárakat, elosztóközpontokat, vasúti és egyéb logisztikai létesítményeket is újra és újra találatok érnek.
Az ENSZ ukrajnai emberi jogi megfigyelő missziója szerint augusztusban 32 támadás érte mindössze hat nagy ukrán élelmiszer-, kiskereskedelmi és logisztikai vállalat objektumait, szemben a júliusi 11 támadással. A Fozzy Groupot legalább kilenc, az Epicentrt hét, a Nova Poshtát öt, a Rozetkát és az Aurorát négy-négy, a Varust három támadás érte. Az ENSZ külön kiemeli, hogy a Fozzy és a Varus raktárait, illetve elosztóközpontjait ért csapások bizonyos élelmiszerekből már átmeneti hiányt okoztak.
Tarasz Viszockij agrárminiszter szeptember elején azt mondta, hogy augusztus 5. óta a raktári infrastruktúra elleni támadások intenzitása a legmagasabb a teljes körű invázió kezdete óta. Egy nagy raktárakat érő egyetlen támadás vesztesége az általa ismertetett becslések szerint 3–5 milliárd hrivnya is lehet. A vállalatok ezért kisebb, földrajzilag szétszórt raktárakra és közvetlenebb gyártó–üzlet szállításra próbálnak átállni.
Éppen ezért voltunk kíváncsiak olvasóink véleményére az aktuális KISZó-kérdésünkben. Azt próbáltuk kideríteni, mitől tartanak jobban az előttünk álló hónapokban – az áramszünetektől vagy az élelmiszerhiánytól? A nem reprezentatív felmérésből az derül ki, hogy az emberek inkább az áramszüneteket tartják valószínűbbnek. De volt, aki azt jegyezte meg, hogy szerinte a legnagyobb hiány a „becsületből és lelkiismeretből” van a hatóságok körében.
S bár nincsenek ütemezett áramkimaradások és nem mutatkozik egyelőre komoly élelmiszerhiány, a fogyasztó számára ott van egy harmadik kategória is: az infláció.
Augusztusban Ukrajnában az éves fogyasztói infláció 8,1 százalék volt. A havi élelmiszerárak a friss termés szezonális hatására ugyan összességében csökkentek, de ez nem jelenti azt, hogy minden termék olcsóbb lett, és nem szünteti meg a logisztika, az energia és a termelési költségek későbbi árnövelő hatását.
Denisz Marcsuk, az Összukrajnai Agrártanács helyettes vezetője szeptember végén úgy fogalmazott: országos élelmiszerhiányra nem számít, viszont ősszel és télen további drágulás várható. Különösen a tejtermékek, a tojás és a hús árának emelkedését tartja valószínűnek; a kenyérnél év végéig további 5–6 százalékos emelkedést valószínűsített.
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) szerint jelenleg mintegy kétmillió ukrajnainak van szüksége élelmiszer- vagy megélhetési támogatásra. A front mentén a folyamatos tüzérségi és dróntámadások, a veszélyes utak és a bezárt üzletek miatt fizikailag is nehézzé válhat az élelmiszerhez jutás. A WFP arra is rámutat: ahol a termék elérhető, ott sok család számára az ára jelent akadályt.
Tehát a pusztításnak van egy kevésbé látványos következménye is. Az ára.
A megsemmisült készletet pótolni kell. Új raktárat kell bérelni vagy építeni. Hosszabb szállítási útvonalakon több üzemanyag fogy. A szétszórt raktározás drágább. Generátorokra, tartalék energiaellátásra, biztonsági rendszerekre és egyre több logisztikai tartalékra van szükség. Az embereknek pedig pénzre és békére.
Fotó forrása / Eredeti írás: KISZó
About the Author
