A sertéspestis a hízók között is pusztít Fotó: MW
“Újabb és újabb területeken mutatják ki az állománygyérítés céljából kilőtt, vagy elhullott vaddisznókban az afrikai sertéspestist. Úgy tűnik, hogy a sertéspestis az intézkedések ellenére terjed tovább.
Tovább terjed az afrikai sertéspestis (ASP) Magyarország déli részén, október utolsó napjaiban újabb, állománygyérítés céljából kilőtt vaddisznókban mutatták ki a fertőzést Homoród, Kölked, illetve Sumony térségében. A fertőzés a Duna mentén halad felfelé, a legutóbbi esetek miatt Bács-Kiskun és Tolna megyében is változtak a járványügyi besorolások.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) november 10-i tájékoztatása szerint Baranya déli térségében továbbra is intenzíven terjed az afrikai sertéspestis a vaddisznóállományban. Az adatok alapján Baranyában már 218, Bács-Kiskun megyében négy igazolt esetet tartanak nyilván. A járvány a Duna mentén, északi irányban terjed a legintenzívebben. A hatóság Bács-Kiskun és Tolna megyében 17 újabb vadgazdálkodási egységet sorolt fertőzött területbe, további 30 egységet pedig magas kockázatúba.
A járványügyi besorolás megváltozása közvetlen hatással lehet az érintett vadászterületeken folytatott gazdálkodásra – számolt be a Magyar Vadászlap. Mint írták, az egyes kockázati kategóriákhoz eltérő előírások kapcsolódhatnak, amelyek érintik a vaddisznók elejtését, az elhullott állatok felkutatását, a mintavételt, valamint a vadhús és az állati melléktermékek kezelését. A Nébih hangsúlyozza, hogy a vadászatra jogosultaknak mind az elhullott, mind az elejtett vaddisznók esetében maradéktalanul be kell tartaniuk a járványügyi és állománycsökkentési előírásokat. A védekezésben a vadászoknak meghatározó szerep jut. Az elhullott egyedek felkutatása és a fertőzés korai felismerése nélkül ugyanis a járvány terjedésének követése és lassítása is nehezebbé válik.
A vírus újabb megjelenése ismételten rámutat arra, hogy a vaddisznóállomány folyamatos csökkentése, valamint az állománygyérítés során elejtett állatok vizsgálata kiemelt jelentőségű az ASP elleni védekezésben – hívta fel a figyelmet a hatóság. A Nébih továbbra is kéri a vadászatra jogosultakat és a sertéstartókat, hogy a vonatkozó járványvédelmi előírásokat következetesen tartsák be, és a betegség terjedésének megelőzése érdekében fokozott figyelemmel járjanak el. A vírus a házisertés-állományokban jelentős gazdasági károkat okozhat, ezért a fertőzés terjedésének megelőzése valamennyi érintett közös felelőssége. Az afrikai sertéspestis kizárólag a sertésfélékre veszélyes, emberre nem jelent veszélyt. Továbbá a forgalomban lévő sertéshúsok és húskészítmények biztonsággal fogyaszthatók.
Agyaki Gábor, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) Baranya megyei elnöke korábba lapunknak elmondta: fontos, hogy a vadászatra jogosultak intenzíven vadásszák a vaddisznót. Ennek oka, hogy az állomány csökkentésével igyekeznek megelőzni azt, hogy a különböző kondák találkozzanak egymással és átadják egymásnak a fertőzést.
Az eddigi legdrasztikusabb intézkedés egy lakócsai sertéstelepen történt, ahol kétezer hízósertés öltek le augusztus közepén, ugyanis itt kimutatták az afrikai sertéspestis jelenlétét, a kár több száz millió forint. A telep Magyarország fertőzött besorolású területén található, a térségben több vaddisznó mintában is kimutatták a szakemberek a vírust. Külföldi és belföldi cégeknek egyaránt szállítottak erről a telepről sertéseket feldolgozásra.”
