szerkeszto 
„Az Északi Áramlat vezetékeivel kapcsolatos incidens Dánia és Svédország kizárólagos gazdasági övezetében történt, amelyet teljes mértékben az amerikai hírszerző szolgálatok ellenőriznek – jelentette ki csütörtökön Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. A diplomata a Szolovjov Live médiacsatorna műsorában nyilatkozott. Az Indexnek nyilatkozó szakértő úgy látja, attól még, hogy egyes országok szövetségesei egymásnak, lehallgathatják és megfigyelhetik a másikat. A Spiegel közben arról ír, hogy a német biztonsági hatóságok feltételezése szerint 500 kilogramm TNT-vel megegyező hatású robbanószerkezeteket kellett használni a csövek megrongálásához.
Zaharova szerdán az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek megrongálódása kapcsán amerikai tisztségviselők év eleji nyilatkozataira emlékeztetett. Akkor az amerikai azt nyilatkozták, hogy
az Északi Áramlat 2 „nem fog működni”.
Az orosz külügyminisztérium szóvivője a műsorban felszólította Joe Biden amerikai elnököt, hogy válaszoljon arra a kérdésre, ami szeptember 25-én és 26-án a gázvezetékekkel történt, az a korábbi fenyegetések valóra váltása-e Washington részéről?
Marija Zaharova szerint bár a szóban forgó területtel kapcsolatban sok a találgatás, például az, hogy semleges vizeken található, az valójában Dánia és Svédország kizárólagos gazdasági övezete. Emlékeztetett, hogy ezek az államok
NATO-orientált országok, tele amerikai fegyverekkel, amelyek teljes mértékben az amerikai hírszerző szolgálatok ellenőrzése alatt vannak, (…) és az utóbbiak teljes mértékben ellenőrzik az ottani helyzetet.
Csütörtökön újabb gázszivárgást észlelt a svéd parti őrség az Északi Áramlat 2 gázvezetéken. A vezeték szivárgását elsőként szeptember 26-án figyelték meg, amikor hirtelen csökkenni kezdett a nyomás az Északi Áramlat 2-nél. A szakértők szerint kizárt, hogy maguktól hibásodtak meg a vezetékek, úgy gondolják, valaki szándékosan rongálta meg azokat.
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, a Neokohn főmunkatársa lapunknak a kérdéssel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy „egy háborúban egy dolog nem lehetséges, hogy nem lehetséges. Bizonyítottan tudjuk, a nyugati szövetségesek kémkednek egymás ellen, így valószínűleg vannak ilyen direkt akciók is” (egymás lehallgatása, megfigyelése – a szerk.).
A Spiegel információi szerint a német biztonsági hatóságok azt feltételezik, hogy 500 kilogramm TNT-vel megegyező hatású robbanószerkezeteket kellett használni a csövek megrongálásához. A biztonsági hatóságok szerint robbanások következtében sérültek meg a vezetékek. A Brit védelmi források szerint kitervelt támadás részeként hosszú kötéllel leeresztve, drónnal irányítva vagy hajó oldaláról beengedve is elhelyezhettek robbanószereket a tengerben – ahogy azt az Infostart összegezte.
Állami szintű terrorcselekmény is felmerül
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője felvetette az állami szintű terrorcselekmény lehetőségét csütörtökön az Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetéket megrongáló rendkívüli eseményekkel kapcsolatban, szerinte a történtek kivizsgálása nemzetközi együttműködést igényel. Az orosz szóvivő „példátlan jellegű” eseményeknek nevezte az Északi Áramlat 1 és az Északi Áramlat 2 vezetékeken történt incidenseket.
„Nyilvánvaló, hogy itt több ország együttműködésére lesz szükség. Olyan körülmények között, amikor a kommunikáció akut hiánya tapasztalható, és sok ország nem hajlandó velünk együttműködni ilyen érzékeny területeken, sok kérdés merül fel. Ez rendkívül veszélyes helyzet, amely sürgős vizsgálatot igényel” – nyilatkozta Dmitrij Peszkov, aki hozzátette:
Nagyon nehéz lenne elképzelni, hogy egy ilyen terrorcselekményre valamilyen állam részvétele nélkül kerülhetett volna sor.
Egyébként lehetetlennek nevezte, hogy Oroszország és az Egyesült Államok együttműködhet-e a történtek kivizsgálásában, mivel a két ország biztonsági szervei között nincs semmilyen érdemi kapcsolat és együttműködés. Peszkov nem tudott arra kérdésre válaszolni, hogy technikailag újraindítható lesz-e valaha a korábban működő Északi Áramlat 1.
Feltehetően hétfőn megszűnik a gázszivárgás a sérült Északi Áramlat 1 vezetékből – közölte a vezeték üzemeltetője csütörtökön a Reuters hírügynökséggel. Az üzemeltető szóvivője úgy fogalmazott, hogy a kár felméréséig nem lehet előrejelzést adni a vezeték jövőbeni működésére vonatkozóan.
Orosz hadihajók is voltak a helyszínen
A CNN két nyugati hírszerző forrására hivatkozva azt állítja, hogy az orosz hadiflotta támogatóhajóit figyelték meg hétfőn és kedden a Balti-tengernek azon a részén, ahol szivárgások tapasztalhatók – ilyen támogatóhajók segítik például a tengeralattjárók tevékenységét is. A CNN egyik forrása szerint a térségben amúgy orosz tengeralattjárókat is megfigyeltek a múlt héten. Peszkov a CNN értesüléseit úgy kommentálta, hogy mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy a Balti-tengerről van szó. Így a NATO-tagországoknak azon a vidéken sokkal több repülő, úszó és egyéb haditengerészeti eszköze észlelhető, ezért a Kreml szóvivője szerint „ezek teljesen ostoba, mondjuk úgy, hogy elfogult hírek”.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője csütörtökön szintén arról beszélt, hogy a régió egyszerűen tele van a NATO katonai infrastruktúrájával és emlékeztetett rá, hogy
a szövetség júliusban a dán Bornholm-sziget közelében mélytengeri gyakorlatot tartott.
Egy reggeli interjújában a szóvivő arról beszélt, hogy Északi Áramlat vezetékei Dánia és Svédország kizárólagos gazdasági övezetében rongálódtak meg, amelyet teljes mértékben az amerikai hírszerző szolgálatok ellenőriznek. Zaharova a sajtótájékoztatón egyébként az Egyesült Államokat a gázvezeték-leállítás haszonélvezőjének nevezte. Szerinte a kialakult helyzetben előnyös lehetőséget nyitott az amerikaiak számára, hogy megnöveljék az Európai Unióba irányuló cseppfolyósítottgáz-szállításaikat (LNG).
Amerika nem képes már arra, hogy végrehajtsa a nemzetközi vizek védelmét, és ez mára egyre gyakrabban látható. Az amerikai haditengerészet Ronald Reagan idejétől a napjainkig a harmadára zsugorodott
– fogalmazott lapunknak a kérdéssel kapcsolatosan Robert C. Castel.
A NATO is reagált
A NATO az Északi Áramlat 1 és 2 csővezetéken keletkezett károkkal kapcsolatban leszögezte, hogy a szövetségesek létfontosságú energiainfrastruktúrája elleni bármilyen szándékos támadásra egységes és határozott választ kell adni. A szövetség közleményében aggodalomra okot adónak nevezte a Balti-tenger nemzetközi vizein két orosz gázvezetéken keletkezett károkat. Különösen amiatt, hogy a rendelkezésre álló információk szerint e károk „szándékos, meggondolatlan és felelőtlen szabotázsakciók” eredményei. A gázömlés zavarja a hajózás feltételeit, és jelentős környezeti károkat okoz. Ezért a NATO támogatja a vizsgálatokat.
A tagországok elkötelezik magukat amellett, hogy felkészülnek az állami és nem állami agresszoroknak az energia- és egyéb ágazatok elleni hibrid taktikai fenyegetéseire. A szövetségesek létfontosságú energiainfrastruktúrája elleni bármilyen szándékos támadásra egységes és határozott választ kell adni
– írta közleményében az észak-atlanti szervezet.
Robert C. Castel szerint, ha megnézzük, hogy kinek használt ez az esemény, akkor teljesen egyértelmű, hogy Oroszországnak használt. Oroszok arra következtetésre jutottak, hogy a német kormányt nem tudják kiugrasztani ebből a szankciós politikából, így az energiabiztonságba vetett hitet támadja – összegezte a kérdést az Index megkeresésére a biztonságpolitikai szakértő.
Lassan már nincs szállítási útvonal
Korábban már foglalkoztunk a témával, kedden gyakorlatilag egész nap érkeztek a hírek arról, hogy sorra találnak a tengerfelszínen olyan pontokat, ahol gázszivárgás tapasztalható az Északi Áramlat-vezetékeken. Hétfőn először az Északi Áramlat 2-nél jelentették a szivárgást, kedden pedig az Északi Áramlat 1-nél. Majd a napokban is érkeztek új, friss szivárgásról jelentések.
Egyelőre nem tudni, hogy mi történt, de a szándékosság szinte biztos.
Gaál Gellért, a Concorde vezető elemzője lapunknak ezzel kapcsolatosan úgy fogalmazott, hogy „nagyon nehéz rámutatni, hogy ez a helyzet kinek jó. A véletlent ki lehet zárni. Érdemi változás a szállításokkal kapcsolatosan nem fog történni, szállítás nem volt ezeken a vezetékeken. De felértékelődnek az ép, szállításra alkalmas maradék vezetékek, illetve az alternatív beszerzési útvonalak” – egyébként erre később Szijjártó Péter külügyminiszter is kitért, aki úgy fogalmazott a Facebook-oldalán, hogy „egyre rosszabb a helyzet Európa energiaellátásának terén”, majd hozzátette:
Az Északi Áramlat 1-et és 2-t érő incidensek, valamint az Ukrajnán keresztüli gáztranzit leállítása az eddigieknél is jóval bizonytalanabb és kiszolgáltatottabb helyzetbe hozza Európát a földgázellátás terén.
– szerinte életbevágó, hogy Európa új források és szállítási útvonalak után nézzen.”
Címlap fotó: Az Északi Áramlat 2 gázvezeték gázszivárgása Bornholm-sziget közelében 2022. szeptember 27-én. Fotó: Handout/Danish Defence/AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István