szerkeszto 
„A Costs of War Project 2021-es tanulmánya arra a következtetésre jutott, hogy a 2001-es terrortámadások óta négyszer annyi katonatiszt és veterán halt meg öngyilkosságban, mint ahányan harcban vesztették életüket. A tanulmány részletezte a katonai életre jellemző stressztényezőket, amelyek a traumának való nagyfokú kitettség, a stressz és a kiégés, az egyoldalú katonai férfikultúra hatása, a fegyverekhez való folyamatos hozzáférés, valamint a civil életbe való visszailleszkedés nehézségei.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere nyilvánosan elismerte, hogy a Pentagon jelenlegi mentális egészségügyi szolgáltatásai − beleértve a 2011-ben létrehozott Hadügyi Öngyilkosságmegelőzési Hivatalt − elégtelennek bizonyultak.
Elengedhetetlen, hogy minden csapattársunkról gondoskodjunk, és továbbra is megerősítsük, hogy a mentális egészség és az öngyilkosság megelőzése továbbra is kulcsfontosságú prioritás marad. Nyilvánvaló, hogy van még tennivalónk
– írta Austin márciusban.
Márciusban a miniszter bejelentette egy független bizottság létrehozását a hadsereg mentális egészségügyi és öngyilkosság-megelőzési programjainak felülvizsgálatára − közölte az AP hírügynökség.
A védelmi minisztérium adatai szerint 2015 és 2020 között több mint 40 százalékkal nőtt az öngyilkosságok száma az aktív szolgálatot teljesítők körében. A számok csak 2020-ban 15 százalékkal ugrottak meg. Az olyan régóta öngyilkossági gócpontnak számító helyeken, mint Alaszka − ahol a szolgálati tagok és családtagjaik szélsőséges elszigeteltséggel és zord éghajlattal küzdenek −, az arány megduplázódott.
Tavaly a hadsereg új iránymutatásokat adott ki parancsnokai számára arról, hogyan kezeljék a mentális egészségügyi problémákat az alárendeltjeik között. Sok katona azonban még mindig fél attól, hogy az ilyen problémák beismerése megbélyegzi őket. Azok pedig, akik segítséget kérnek, gyakran tapasztalják, hogy a megbélyegzés nem csupán valós, hanem bürokratikus akadályok is nehezítik a segítségkérést.
Alaszkában különösen súlyos a helyzet
A hadseregben tevékenykedő jótékonysági szervezetek többek közt azzal próbálják javítani a helyzetet, hogy különféle programokat szerveznek a katonáknak.
Néhányuk pusztán rekreációs célú, mint például az évente megrendezett alaszkai horgászverseny, amelynek célja, hogy kikapcsolódást biztosítson a hadsereg tagjai számára. Mások inkább az öngondoskodásra összpontosítanak, mint például a Fegyveres Szolgálatok YMCA programja, amely ingyenes gyermekfelügyeletet kínál, hogy a katona szülők részt tudjanak venni terápiás foglalkozásokon.
Alaszkában különösen súlyos a helyzet. Lisa Murkowski alaszkai republikánus szenátor szerint, míg az Alaszkába való kiküldetés álom lehet néhány katona számára, mások számára ez egy magányos rémálom, amivel foglalkozni kell.
Oda kell figyelni, amikor azt látjuk, hogy a statisztikák így megugranak. A vezérkari főnökök azt kérdezik: Szent ég, mi folyik ott
− mondta Murkowski.
Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.
Ha bajban van, vagy másért aggódik
Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat: +36-80-20-55-20
A Kapcsolj egyből projekt honlapja: https://www.kapcsoljegybol.hu/
Magyar Lelki Elsősegély Szolgálatok (LESZ) segélyvonala: 116-123
Az Ifjúságért Mentálhigiénés Szövetség (IMSZ) a 137-000-s zöldszámon érhető el, hétköznapokon 17–21 óra között.
Az IMSZ-ről bővebb információt itt talál: http://www.ifjusagi-lelkisegely.hu/„
Címlap fotó: Joe Raedle/Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
