szerkeszto 
„A NATO által műveleti területté nyilvánított világűr egyre fontosabb szerepet játszik a védelmi képességek megerősítésében. Az európai űrpolitika eredményeiről és jövőjéről szervez nemzetközi konferenciát a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) Eötvös József Kutatóközpont (EJKK) Világűrjog és -Politika Kutatóintézet 2022. október 13-án. Az angol nyelvű rendezvényen az Európai Bizottság, az Európai Űrügynökség, valamint az európai űripar és több nemzeti űrügynökség képviselői tartanak előadást az NKE Széchenyi Dísztermében.
„Érdemes egymástól elkülöníteni az űrkutatást és az űrtevékenységet. Míg ez utóbbi az univerzumot kutatja, addig a másik fogalom kizárólag a világűrben vagy azzal kapcsolatos emberi tevékenységet fedi le. Űrkutatásban Magyarország már a második világháborút követő időszakban letette a névjegyét” – jelentette ki az Indexnek Bartóki-Gönczy Balázs, a nemzetközi űrpolitikai konferencia szervezőjének, az NKE Világűrjog és -Politika Kutatóintézetének a vezetője. A szakember szerint itt elég csak Bay Zoltán Hold radarjára gondolnunk, ugyanakkor azóta is remek kutatók dolgoznak ezen a területen hazánkban.
Ami pedig az űrtevékenységet illeti: komolyabb lökést a hazai űriparnak a 2015-ös ESA (Európai Űrügynökség) csatlakozás adta, azonban van még tennivaló, míg egy – az ország méreteihez és lehetőségeihez mérten – erős ipari képességet érünk el. Ehhez fontos lépés volt a tavaly elfogadott űrstratégia, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium aktivitása a területen. Idehaza már vannak komoly ügyfelekkel rendelkező cégek, illetve ígéretes az a múlt heti bejelentés is, miszerint Martonvásáron 10 milliárd forintból űripari központ épül.
Hazánkban a mai napig a legtöbben megmosolyogják vagy értetlenül fogadják, ha hazánk űrpolitikai céljai, egyáltalán az űrjog és űrpolitika szóba kerül. Pedig ez a tevékenység a mindennapi életünket segíti, elég, ha csak a navigációra, helymeghatározásra, távközlésre, műsorterjesztésre, internet-hozzáférésre, biztonságos kommunikációra és Föld-megfigyelésre gondolunk. Ezek szinte már mind kritikus infrastruktúrák, melyek nélkül a földi élet nem lenne ugyanaz, mint amit megszoktunk.
Tehát a világűr és az űripar nem egy futurisztikus, elvont, nagyhatalmakat érintő kérdés, az minden gazdaság számára meghatározó
– hívta fel a figyelmet Bartóki-Gönczy Balázs, hozzátéve: az űripar ugyanakkor egy rendkívül komplex és zárt ökoszisztéma, ahová akár csak beszállítóként is nehéz bekerülni. Hiszen ez egy high-tech iparág, melyben a kisebb, nehéziparral nem rendelkező gazdaságok vállalatai is komoly szerepet játszhatnak.
Változik az űrverseny
Emellett nem szabad arról sem megfeledkeznünk, hogy egy új űrkorszak hajnalán vagyunk, mely egy kiújuló, de más jellegű űrversenyt vetít elénk. Ebben az Európai Unió egyre aktívabb politikát folytat, és szorosan együttműködik az Európai Űrügynökséggel, valamint az európai államokkal. Az uniónak ugyanakkor az autonómiáját biztosító nagy európai programok mellett egyre több kihívással is meg kell küzdenie. Utóbbiakkal kapcsolatban az NKE Világűrjog és -politika Kutatóintézetének a vezetője kifejtette, az Európai Unió hétévente újítja meg űrstratégiáját, mely egyre ambiciózusabb célokat tűz ki.
Ez eddig civil célokat valósított meg, azonban idén márciusban az Európai Tanács által elfogadott »stratégiai iránytű« már megfogalmazta az űrvédelmi képességek fejlesztését is, ami nem meglepő, ugyanis a NATO által 2018-ban műveleti területté nyilvánított világűr egyre fontosabb szerepet játszik a védelmi képességek megerősítésében
– mondta a szakember. Hozzátette, ezentúl az európai űriparnak versenyképesnek kell maradnia egy rendkívül versengő piaci környezetben is (például rakétaipar), valamint a programjainkkal biztosítani kell az EU stratégiai autonómiáját is.
Jönnek az űripar meghatározó szereplői
Pontosan ezekre a problémákra szeretne választ adni az NKE EJKK Világűrjog és – Politika Intézete által fémjelzett esemény a legfontosabb európai szervezetek képviselőinek segítségével. A konferenciának ezenfelül egy másik célja is van: a szervezők arra sarkallnák az űripar hazai szereplőit, hogy jó kapcsolatot építsenek ki az eseményen feltűnő szereplőkkel.
„Hiszen az európai űripar és politika meghatározó szervezeteinek képviselői látogatnak Magyarországra, akiktől nemcsak első kézből lehet megismerni az előttünk álló legfontosabb kihívásokat, terveket, de lehetőség lesz kérdezni is. Sokat tanulhatunk tehát egy olyan területről, mely egyre inkább meghatározó lesz az élet egyre több területén” – összegezte Bartóki-Gönczy Balázs.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Paris Saclay Egyetem társzervezésében meghirdetett ingyenes konferencia az NKE Széchenyi Dísztermében lesz látogatható jelenléti formában, azonban a programot online is közvetítik. Az esemény érdekessége, hogy a konferencia másnapján, október 14-én, a hallgatóké lesz a főszerep az egyetemen, ugyanis első alkalommal rendezik meg a Space Policy Student Symposiumot, ahol 10 hallgató és doktorandusz neves nemzetközi zsűri előtt mutatja be angol nyelven a világűr fenntartható használatával, illetve biztonság- és védelempolitikai aspektusaival kapcsolatos kutatásait.”
Címlap fotó: Az Arianespace európai űrkutatási vállalat Ariane 5-ös hordozórakétájával felbocsátják a James Webb űrteleszkópot az ESA Francia Guyana-i Kourouban lévő indítóállomásáról 2021. december 25-én. Fotó: MTI/EPA/ESA/CNES/Arianespace/JM Guillon.
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István