Minszk – Függetlenség sugárút este
Mostanság Ön az egyetlen magyar politikus, aki Minszkbe rendszeresen ellátogat. Mi az oka ennek?
Hogy miért nem mennek mások, az világos. Nem mernek szembemenni az EU-val és a NATO-val, úgyhogy nincsenek kontaktusok. A magyar kormány legalább abban tisztességes, hogy továbbra is kiadnak vízumot belarusz állampolgároknak.
Hogy én miért megyek? Szeretném, ha a belarusz emberek tudnák, hogy van egy másik Magyarország is. A magyar emberek többsége nem akar háborút se Belarusz, se Oroszország ellen. Nagyon fontos, hogy ezt érezzék a másik oldalon.
A Munkáspárt támogatja a Belarusz Kommunista Párt politikáját, szolidárisak vagyunk velük. A látogatások ezt is kifejezik.
Belarusz nem akar háborút, de az ország fegyveres védelmére meg kell tenni a szükséges lépéseket. Belarusz megvédi népe függetlenségét – jelentette ki minap Lukasenko belarusz elnök. Ön ezekben a napokban járt Minszkben. Ennyire komoly a helyzet?
A helyzet komoly. A nyugat mindent megtesz azért, hogy Belaruszt belerángassa a háborúba. A történelemben eddig mindenki Belarusz területén keresztül támadt, ha Moszkvát vette célba. Ezt tették a svédek is, ezt tette Napóleon is, és ezt tette Hitler is, azzal a különbséggel, hogy 1941-ben a Wehrmacht egyszerre több stratégiai irányban tudott támadni.
A magyar média is idézte Lukasenko szavait arról, hogy Belarusz már belépett a háborúba az oroszok oldalán. Ez lenne az igazság?
Természetesen nem! Lukasenko azt mondta, hogy Belarusz már részese a háborúnak, mivel nem engedi, hogy a területét a NATO felhasználja és hátba támadja az orosz haderőt. Belarusz katona azonban nem harcol külföldön és a belarusz vezetés szeretné is ezt elkerülni.
Mégis mit jelent az, hogy Belarusz megvédi függetlenségét?
Belaruszban nincs mozgósítás, mint Oroszországban, de szakaszosan behívják a tartalékosokat, hogy ellenőrizzék az állapotukat. A katona ugyanis elfelejtheti még azt is, hogy hogyan kell bánni a géppisztollyal. Nos, emlékeztetik rá.
De nem csak erről van szó. Ellenőrzik mindazokat az eszközöket, polgári járműveket, erőgépeket, objektumokat, amelyeket mozgósítás esetén igénybe vesznek. Felmérik és aktualizálják a hadiipar képességeit, illetve a polgári ipar katonai mozgósításának lehetőségeit.
A covid és a mostani háború tapasztalatai is azt mutatják, hogy ilyen kihívásokra csak a társadalom minden eszközének és erőforrásának mozgósításával lehet hatékony választ adni. A katonát etetni, ruházni kell, pótolni kell a megsemmisült eszközöket.
A nyugat retteg a hideg téltől. Belaruszban mi a helyzet?
Belarusz nem fél a hidegtől. Energia, gáz, villany van, és egyelőre minden megfizethető. Az árak azonban itt is nőnek. A kormány szerint 19 százalék körül van az infláció. Ennek egy része spekulációs áremelkedés. Egyes vállalatok új termék néven drágább árukat dobnak a piacra, noha a termék használati értéke semmit sem változott. Az infláció egy részét az magyarázza, hogy az EU-szankciók közepette a gazdaságnak új vágányokra kell állnia.
Lukasenko elnök éppen a kint tartózkodásom idején rendelte el, hogy az árak október 6-tól nem emelkedhetnek. Az államnak vannak kötelességei a néppel szemben – mondotta.
Egyébként érdemes kimenni a minszki piacra. Olyan bőség van zöldségből, gyümölcsből, de minden másból is, amiről mi még álmodni se nagyon tudnánk. A boltokban is kapható minden, ami általában is kapható.
Ön ezúttal a Belarusz Állami Gazdasági Egyetemen tartott előadást. A mai diákok hogy viszonyulnak ahhoz, ami történik?
Nézze, kezdjük azzal, hogy Belaruszban nincs háború és Belarusz emberek sem halnak meg a fronton. A háború tehát nem egy közvetlen érzés. A nyugati propaganda ezért jobban hathat a Belarusz fiatalra is.
Ráadásul a belaruszok annyit utazhatnak, amennyit akarnak és az Internetet sem korlátozza senki.
Én azt éreztem az előadáson, hogy a fiatalokat információs fal veszi körbe. Ezt kellett áttörnöm. Hellyel-közzel sikerült is. Voltak néhányan, akik ennek ellenére azt gondolják, hogy Biden a jó fiú és Putyin a rossz. A többség azonban elgondolkozott. Végülis tudták, hogy ez az ember az EU-ból jön, és örültek minden friss információnak.
A történelmi analógiák a belarusz diákok számára sem ismertek eléggé. Igaz, az egyik diák megkérdezte: Magyarország 1939-ben Hitler oldalán megtámadta Jugoszláviát. 1999-ben Magyarország támogatta a NATO Jugoszlávia elleni agresszióját. Na és a kérdés: a magyar hadsereg most mire készül?
Belaruszban komolyan őrzik a történelmi emlékeket. Ön ezúttal olyan helyen járt, ahova nem nagyon jutnak el magyarok. Milyen volt?
Minszktől nem messze van Dzerzsinovo község, ahol született és nevelkedett Feliksz Dzerzsinszkij, az 1917-es forradalom egyik hőse, a szovjet állambiztonsági szervezet atyja. A Dzerzsinszkij család lengyel középnemesi család volt, katolikusok és ennek megfelelően otthon lengyelül beszéltek. Természetesen ez is Oroszország része volt akkor.
Feliksz Dzerzsinszkij egy vilniusi gimnáziumban végezte el a középiskolát, ahol iskolatársa volt Józef Pilsudski, későbbi lengyel diktátor. 1917 után Dzerzsinszkij a szovjet állambiztonság vezetőjeként majd könyörtelen harcot folytat a Pilsudski-rendszer kémei és terroristái ellen.
Dzerzsinszkij neve ma már kevésbé ismert a fiatalok számára, de emlékét tisztelettel őrzik Belaruszban.
Hogy tekintenek Belaruszban Magyarországra?
Ha hiszi, ha nem, Minszkben szinte mindenki ismeri a magyar miniszterelnök nevét. A belarusz emberekben tiszteletet vált ki, hogy Orbán Viktor kiáll Magyarország nemzeti függetlensége mellett, van bátorsága küzdeni az EU-val. Azt is tisztelik, hogy 2020-ban Orbán volt az első EU-s miniszterelnök, aki elment Minszkbe, és, mint sajnos tudjuk, egyelőre az utolsó is.
Hogy lehet ma Minszkbe eljutni?
Manapság a minszki út kisebb kalanddal ér fel. Az EU leállította a légi közlekedést Belarusz és Oroszország felé. Úgyhogy Isztambulig a török légitársaság gépével lehet menni, onnan pedig a Belavia belarusz céggel. A harcok miatt azonban jó nagy kitérőt kell tenni. Isztambul – Asztrahany – Volgográd – Moszkva – Minszk. Nagyjából ez az útvonal. A gép természetesen nem száll le, csak a végállomáson. Így az út a korábbi két óra helyett jó hat órát tesz ki.
