szerkeszto 
„Történelmi jelentőségűnek nevezte Bisera Turkovic bosznia-hercegovinai külügyminiszter, hogy az Európai Bizottság javaslatot tett az Európai Tanácsnak arra, adjon tagjelölti státuszt Bosznia-Hercegovinának – közölte a klix.ba szarajevói hírportál szerdán.
„Ez egy erőteljes üzenet a boszniai állampolgárok számára arról, hogy a jövőnk az európai családban van” – hangsúlyozta a tárcavezető. A javaslatról Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos számolt be, aki azt is elmondta, hogy Bosznia-Hercegovina 81 százalékban hangolta össze külpolitikáját az Európai Unióéval.
Bisera Turkovic elégedettségének adott hangot, hogy Brüsszel elismerte, az ország jelentős lépéseket tett azért, hogy közeledjen az EU politikájához. Hozzátette: az európai integrációs folyamat újjáélesztése létfontosságú Bosznia-Hercegovina és a boszniai állampolgárok, de az egész térség stabilitása érdekében is.
Zeljko Komsic, a háromtagú boszniai államelnökség horvát tagja is üdvözölte a döntést, ugyanakkor közölte: Szarajevó csak tudomásul tudja venni, hogy megkapta a tagjelölti státuszt, a teljes jogú tagság elnyerését ugyanis a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének a lépései ellehetetlenítik.
Véleménye szerint döntései meghozatalakor Christian Schmidt teljesen figyelmen kívül hagyja az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteit és az Európai Bizottság véleményét is, ezzel pedig veszélyezteti az ország európai integrációját.
A kollektív államelnökség szerb tagja a közösségi médiában mondott köszönetet az uniós diplomatáknak az ország iránti megértésükért és azért a kitartásért, amelyet a folyamat során tanúsítottak. Milorad Dodik ugyanakkor megvetően írt az Európai Unió szarajevói küldöttségéről, amely szerinte nem volt ilyen megértő.
Hiszem, hogy ez a nemzetközi intervencionizmus végét is jelenti Bosznia-Hercegovinában, és hogy a tagjelölti státusz megadása összefügg a főképviselői funkció megszüntetésével is, amely egyébként is egy törvénytelen intézmény
– fogalmazott a politikus a Twitteren. Az 1992–1995-ös boszniai háborút lezáró daytoni szerződés két részre osztotta Bosznia-Hercegovinát: a főként szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, illetve a többségében bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra.
Mindkét országrésznek külön parlamentje és kormánya van, de képviselőket delegálnak a szövetségi törvényhozásba is, valamint részt vesznek a szövetségi kormány működésében. A daytoni szerződésben minden döntéshez szükség van a három államalkotó népcsoport – a bosnyákok, a horvátok és a szerbek – beleegyezésére, ami gyakran gátolja a hatékony munkavégzést és a reformok megvalósítását.
A nemzetközi közösség főképviselőjének intézményét is ekkor hozták létre: a megbízottnak joga van törvényeket hozni és felfüggeszteni. Ez utóbbi hatáskör meglétét több boszniai politikus is kifogásolja.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István