szerkeszto 
„Eddig sem volt könnyű feladat az MH 6. Sipos Gyula Területvédelmi Ezredének vezetése, de a közelgő átalakítások további kihívásokat jelentenek a parancsnoknak, Páli Zoltán ezredesnek. Átalakuló katonai szervezet, még több önkéntes, még több képzés – pihenésre nincs idő.
Páli Zoltán ezredes idén március 15-én került a területvédelmi ezred élére. Katonai pályafutása még a győri Béri Balogh Ádám Honvéd Kollégiumban kezdődött, majd a Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész összfegyvernemi szakával folytatódott. 1997 augusztus 20-án avatták tisztté, majd Veszprémben, Szombathelyen, Tatán és végül – 2007 óta – Székesfehérváron folytatódott katonai pályafutása. 2017-ben csörgött a telefon: a leendő Fejér megyei területvédelmi zászlóalj megalakulását előkészítő részleg vezetésére beadott pályázatát elfogadták. Innen már egyenes, de rengeteg munkával és túlórával övezett út vezetett a zászlóalj megalakításáig, majd 2017 tavaszától az immár Komárom-Esztergom, Fejér és Tolna megyét jelentő hatodik körzet területvédelmi tartalékos erőinek parancsnoki beosztásáig.
Rengeteg munka
Tartalék nélkül nincs haderő – szögezte le az ezredes is. A megfelelő területvédelmi tartalékos rendszer kialakítása viszont óriási feladat: kezdetben a megfelelő infrastruktúra hiánya, a létszámhiány is nehezítette a munkát. Mint elmondta, először, a logisztikai utaltsági rendnek megfelelően, az adott megyékben lévő műveleti katonai szervezetekhez csatolták az előkészítő részlegeket, így látták el őket logisztikai, számítástechnikai, híradóinformatikai és olyan, egyéb felszerelésekkel, anyagokkal, melyek a munkavégzéshez feltétlenül szükségesek voltak.
A 2017 márciusától meginduló toborzás is nagyon sok energiát és időt igényelt, keményen dolgoztak az előkészítő részlegeknél és a kiképző századoknál. Bizony itt a szabadidő terhére, illetve a hétvégi pihenőnapok feláldozásával lehetett felkeresni a megyei hivatalokat, az önkormányzatokat, a polgármestereket, hogy minél több helyre eljusson a területvédelmi tartalékos erők híre. Volt, ahol egy-egy településen a polgármester szervezett külön lakossági fórumot, de sok helyen a rendszeresen megtartott fórumokon kaptak időt és lehetőséget a bemutatkozásra a katonák, hogy a tartalékos rendszerről tájékoztassák a lakosságot.
„Az önkéntes területvédelmi tartalékosok (ÖTT) képzése modulrendszerű, s alkalmazkodva a polgári munkavállalók időbeosztásához, az éves szinten 20 napos, 120 órát magába foglaló felkészítést zömmel péntek-szombat-vasárnapi napokon hajtjuk végre”- mondta el Páli ezredes, hozzátéve: a főiskolai és egyetemi diákok számára a nyári szünidőre időzítve szervezték meg a tíz modulos alapfelkészítést, amit vegyivédelmi ismereteket és a lövészetet magába foglaló modulokkal egészítettek ki. Fontos azt is tudni, hogy ez a 10+2 modulos területvédelmi tartalékos felkészítés szerződéses, vagy hivatásos állományba „átlépve” kiváltja a kötelező alapkiképzést.
Lépésváltás
2018 október elejére érte el a területvédelmi rendszer azt az országos létszámot, hogy Nyugat-Magyarországon és Kelet-Magyarországon is egy-egy külön ezredet lehetett felállítani: ez lett Székesfehérvár központtal az MH 6. Sipos Gyula és a nyíregyházi MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred. Szimbolikus értékű a 6-os ezred fehérvári épülete is: a Malom utca 2-es szám alatt korábban a Tiszti Klub működött. Ezt megelőzően, még 1917-ben a 17-es Honvéd Gyalogezrednek adott szállást, melynek híres és elismert első világháborús parancsnoka volt Sipos Gyula ezredes, aki a második isonzói csatában, 1915 nyarán parancs helyett kéréssel fordult halálosan fáradt katonáihoz: „csak még egyszer előre!”. S a katonák elindultak… „Nekünk is ezt kell tenni. Előre kell néznünk és »csak még egyszer előre«: menjünk, menjünk és csináljuk a dolgainkat. S hogy ennek eredménye van, az bizony jól látható: nemcsak a tartalékos rendszer dinamikus fejlődésében, de például abban is, hogy 2018. október 1-én, Áder János köztársasági elnök csapatzászlót adományozott az ezrednek, melyet itt Székesfehérváron, a püspöki palota előtti téren, a katonai eskütételt követően vettünk át” – szögezte le az ezredes.
A jelmondatunkat azonban nem csak az ezred vezetése, de a beosztott katonák is magukénak érzik – tette hozzá a parancsnok. „Egyre több feladat hárul ránk, amiket részben a műveleti katonai szervezetektől vettünk át, s ez nagy terhet ró a most meglévő állományunkra. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a mi alegységeink, zászlóaljaink, századaink, de még a parancsnokság és a törzs is kisebb létszámmal rendelkezik, mint a műveleti katonai szervezetek alegységei. Emellett az is fontos, hogy a Magyar Honvédség parancsnoka, dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy feladatszabását is végre kell hajtanunk, azaz a meglévő állománnyal minél több olyan kiképzett katonát »állítsunk ki«, akik harcban is képesek magas színvonalon elvégezni a rájuk szabott feladatokat, legyen szó mondjuk egy századparancsnokról, vagy a beosztott állományról egyaránt. Szükség van az összekovácsolásra, a kihelyezett tábori hetek megszervezésére és végrehajtására ahhoz, hogy a tartalékos katonáink összekovácsoltan, olyan szinten tudják feladataikat végrehajtani, hogy ha kell, akkor bármelyik pillanatban műveleti feladatban is bevethetőek legyenek” – mondta az ezredparancsnok.
Gyakorlatok
A tartalékos katona számunkra egy kapocs a civil társadalom és a Honvédség között – emelte ki az ezredes. „Mi úgy tudjuk »eladni« a területvédelmi tartalékos rendszert, ha a katonát behívjuk, kiképezzük és utána jó hírnevét tudja vinni akár a barátainak, akár a családtagjainak. Az én legjobb toborzóm az elégedett katona. Ha át tudja adni, amit itt kapott, amit itt tapasztalt és ez pozitív élmény, egy barátnak, ismerősnek, akkor lehet: ő már két embert hoz magával”- fogalmazott a parancsnok.
Ehhez azonban kell a kiképzett tartalékos katona, s ő pedig a felkészítéssel és a gyakorlatokkal „terem”. „A legelső nagy bevonulásunk már 2017 októberében megtörtént: ekkor Veszprém-Újmajorban, illetve a Nullponton dolgoztak az addig jelentkezett dunántúli tartalékos katonák. A kéthetes felkészítést követően az akkori honvédelmi miniszter jelenlétében, hajtottunk végre egy bemutató foglalkozást, megmutatva, mire képesek katonáink” – elevenítette fel a történteket Páli Zoltán.
A következő nagy lépés a 2021-es Moon Star összevont tartalékos kiképzés volt, amit már a 6. területvédelmi ezred vezetésével hajtottak végre Újdörögd bázison. A kiképzési eseményhez csatlakozott a 2-es területvédelmi ezred kijelölt állománya is, így itt egy összevont tartalékos gyakorlatot teljesítettek. Az idei Moon Star pedig augusztus végétől szeptember 9-ig zajlott le Táborfalván, ami már nemcsak a két ezredet, de az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság alárendelt katonai szervezeteit is bevonta, így ez már egy közös gyakorlatnak minősült. Nem csak a gyakorlat bemutatónapját megtekintő dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, de sokan mások is elismerésüket fejezték ki: a felkészített tartalékos katonák végre tudták hajtani az éles lőgyakorlatot, a helikopteres sebesültkimentést, a szállítmánykísérést, az ellenőrző-áteresztő pont üzemeltetését is. „Én úgy gondolom, hogy egy jól felkészült állományt lehetett itt is látni” – fogalmazott az ezredes.
Segítség terepszínben
A Magyar Honvédség egészét, így a területvédelmi tartalékos rendszert is kihívások elé állítja a toborzás – mondta el Páli ezredes. Jó példaként említhető azonban a járványhelyzetben munkahelyüket elvesztett állampolgárok számára kialakított speciális önkéntes területvédelmi tartalékos (SÖTT) szolgálati forma. Az ide jelentkezők az ÖTT-rendszerben már alkalmazott, modulrendszerű felkészítést kapták meg, s így részt is tudtak venni kórházi, mentesítési, és a határőrizeti feladatokban, illetve a Rendőrség állományával közösen közterületi járőrfeladatot is végre tudtak hajtani.
Emellett idén szeptember 5-én már második alkalommal indult el az Önkéntes Katonai Szolgálat (ÖKSZ), amely azokat a fiatalokat szólítja meg, akik kénytelenek elhalasztani felsőfokú tanulmányaik megkezdését, vagy szeretnék kipróbálni magukat a katonai pályán. Az ÖKSZ 2+4 hónapos katonai szolgálata alatt is a már említett alapfelkészítést kapják meg a bevonultak, s a lövész szakalap felkészítést követően dönthetik el a katonák, hogy ők milyen irányba kívánnak továbblépni: maradnak a területvédelmi zászlóaljnál, vagy pedig műveleti katonai szervezethez csatlakoznának – felvételi pluszpontokért.
A jövőt illetően pedig mindenképp meg kell említeni a bevezetés előtt álló egységes alapkiképzési programot. Ennek lényege, hogy a területvédelmi ezredek megyei zászlóaljai lesznek a honvédség „kapui” a civil társadalom felé, hiszen a Magyar Honvédség rendszerébe jelentkezők mindegyike itt kapja majd meg az alapképzését. „Ezek után kerülnek majd a katonák a leendő, első szolgálati helyükre, ahol az első beosztásuk mellett megkapják az ehhez szükséges szakfelkészítést is” – mondta el Páli Zoltán ezredes.
„Emellett nem szabad azt sem elfelejteni, hogy 2020 áprilisa óta rendszeresen részt veszünk a Közös Akarat feladat végrehajtásban, azaz a déli határszakasz védelmében. Ekkor 167 kilométeren csak tartalékos katonák látták el az őrzésvédelmi feladatot – elsősorban az MH 6. Területvédelmi Ezred állományából, az MH 2. Területvédelmi Ezred két szakasznyi katonájával kiegészítve. A tapasztalatok kifejezetten pozitívak voltak” – emelte ki az ezredparancsnok.
Eközben zajlanak a missziós felkészítéseink is, hiszen az ezred katonái részt vesznek a KFOR-missziókban. Az MH Iraki Kiképzés-biztosító Kontingens mostani, 15. váltásában pedig a két területvédelmi ezred 41 tartalékos katonája teljesít szolgálatot.”
Címlap fotó: Kormány Gábor
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
