szerkeszto 
„A világ egyik legkorszerűbbnek tartott gyalogsági harcjárművével erősödik a Magyar Honvédség. A KF41 Lynx valóban a XXI. századot hozza majd el az egyenruhás felhasználóihoz: ráadásul fejlesztése a hazai igényeket maximálisan figyelembe véve, főleg Magyarországon történik majd.
Mert a Lynx egyik fő erőssége a moduláris felépítés, így a kilenc, felszerelt lövészkatona szállítására alkalmas alapjárműből a feladatnak megfelelően lehet kialakítani különböző „lánctalpas célszerszámot”; például sebesültkihordó, felderítő, légvédelmi vagy éppen műszaki harcjárművet. Szükség is lesz erre a sokoldalúságra, hiszen a 2020 szeptemberében aláírt, 218 jármű beszerzéséről szóló szerződés is azt jelzi: a Rheinmetall saját forrásaiból kifejlesztett Lynx hosszú évizedekig a Magyar Honvédség alapjárműve lesz.
A magyar Hiúzok meglehetősen nagyra nőttek: hosszuk 8,49 méter, szélességük 3,8 méter magasságuk 3,73 méter – de ez utóbbi függhet a járműtestre szerelt toronytól vagy más felépítménytől. A méret mellé tömeg is jár: a XXI. században már elvárt védelem miatt 45 tonnát nyomnak a harckész járművek. A mozgásról egy automata váltóval összekapcsolt, 6 hengeres, 1463 lóerős Liebherr D9612 turbodiesel motor gondoskodik.
A Lynx kialakításánál a védelem volt az egyik alapvető szempont. A homlokpáncélzat ellenáll a széles körben elterjedt 30 milliméteres gépágyú lövedékeinek is, míg oldalról a 14,5 milliméteres nehézgéppuska páncéltörő lövedékeinek, illetve a legalább 25 méterre robbanó 155 milliméteres tüzérségi lőszerek hatásainak. Az ukrajnai háború is megmutatta, mekkora veszély fenyegeti a harcjárműveket az irányított páncéltörő rakétákat és a rakéta póthajtású gránátokat (RPG-vetőket) használó gyalogsági alegységek tevékenysége miatt. Ennek megfelelően a magyar Hiúzokat már a StrikeShield aktív védelmi rendszerrel is felszerelik, mely képes a Lynx ellen indított rakétákat, gránátokat észlelni, majd megfelelő távolságból saját rombolótöltetet indítva megsemmisíteni. A szakértők tudják: kilőhetetlen harcjármű nincs, de a modern passzív páncélzattal és a StrikeShield-del felszerelt Lynx-ek olyan védelmi képességeket jelentenek majd mind a szállított lövészkatonáknak, mind a háromfős (vezető, irányzó, parancsnok) személyzetének, melyre nem csupán Magyarországon nem volt még példa, de világszinten is kiemelkedő. Említsük meg a ROSY, gyorsan alkalmazható álcázórendszert is: a 40 milliméteres gránátokat kilövő eszköz 1-2 másodperc alatt sűrű, átláthatatlan álcázófüstöt biztosít még a mozgó jármű számára is.
Nem árt, ha a védelem mellett azért megfelelő támadóképességgel is rendelkezik egy gyalogsági harcjármű, hiszen a szállítás mellett legalább ilyen fontos feladat számára a saját lövészkatonák támogatása is. A Lance 2.0 torony az irányzó és a parancsnok mellett egy MK 30-2/ABM 30 milliméteres gépágyú kerül, ami alkalmas a kilövés közben programozható, előre meghatározott ponton felrobbanó repeszromboló lőszer használatára is. Ez jelentősen növeli az alacsonyan repülő légi célok vagy a fedezék mögött megbújó élőerő elleni pusztító képességet. Ezt egy RMG 7,62 géppuska egészíti ki: a háromcsövű fegyver a NATO-ban szabványosított 7,62 milliméteres lőszerrel működik. A parancsnok pedig belülről, védett pozíciójából képes működtetni a tetőre szerelhető MSSA távirányítású toronyba szerelt közepes vagy nehézgéppuskát.
Az eddigi információk szerint a magyar Lynx-ek páncélozott célok elleni támadóképességét a modern, izraeli Rafael cég Spike LR2 megnövelt hatótávolságú, irányított páncéltörő rakéták növelik. A torony két oldalára elméletileg 2-2 ilyen fegyver helyezhető el: a tárolóegység ráadásul csak az indítás előtt emelkedik ki a védett pozícióból, így az értékes és sérülékeny fegyverek védettségét is garantálják.
Látni is kell azt, amire tüzet nyitunk: a Lynx itt is tudja, amit a XXI. században elvárhatunk egy gyalogsági harcjárműtől. Ez vonatkozik természetesen a vezetőre is: munkáját nappali és infravörös kamerarendszerek segítik, így „begombolkozva”, a páncélzat védelmében is jól látja, mi van a jármű körül. Az egymás mellett ülő irányzó és parancsnok a második generációs SEOSS-2 stabilizált elektrooptikai felderítőrendszerek különböző változatait használhatják bevetés közben. A járműparancsnok „szeme” a páncélozott burkolatban elhelyezett, körben 360 fokos szögben, függőlegesen -13° és +70° szögtartományban mozgatható SEOSS-2P, ami egyben a már említett MSSA fegyvertornyot is irányítja. Az irányzó munkáját a SEOSS-2S figyelőrendszer segíti, mely a gépágyú mellett elhelyezve, a toronnyal együtt mozog – szükség esetén azonban +/-7,5° szögtartományban, vízszintesen míg -13° és +70° szögtartományban a függőleges tengely mentén elmozdítható. Mindkét rendszerben egy nagyfelbontású nappali és egy infravörös kamera, továbbá egy legfeljebb 10 kilométeres távoságig használható lézeres távolságmérő kapott helyet. A parancsnoki SEOSS-2P-t ezen kívül egy kisebb, szélesebb látószöget nyújtó kamerával is felszerelték.
Ezt egészíti ki a Lynx-be integrált SAS (Situational Awareness System) rendszer, mely nevéhez híven a jármű személyzete számára egy integrált, minden adatot feldolgozó és azt egy egységes harcászati képpé formáló képesség. Munkáját segítik majd a járműre szerelt, nappali és infrakamerával is felszerelt SCM 60 kameramodulok, melyek megfelelő elhelyezés esetén teljes lefedést biztosítanak a Lynx körül. A védelmet erősíti a szintén integrált lézeres besugárzásjelző, mely a jármű ellen indított, lézervezérlésű félaktív páncéltörő rakétarendszerek támadására figyelmeztet.”
Címlap fotó: Kismartoni Mátyás archív felvétele, Kormány Gábor
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el
About the Author
Kós Zoltán 
