„Kína elkezdte felvásárolni az amerikai földgázt, ami aggodalmat kelt Washingtonban, és ez a két világhatalom közötti lehetséges újabb konfliktust vetíti előre.
A kínai energetikai vállalatok amerikai földgázvásárlása az összes ország között a leggyorsabban növekszik: az elmúlt évben az amerikai vállalatok által szállítani vállalt gáz közel felét vásárolták meg − írta meg a Politico.
E cégek némelyike az amerikai érdekek ellen dolgozik − szankciókkal sújtott országokból származó olajjal kereskedik, az emberi jogok megsértéséről hírhedt területeken fúr, vagy segít a kínai hadseregnek, hogy szomszédjaitól vitatott területeket foglaljon el.
A Washington és Peking közötti feszültségek növekedésével − és a magas földgázárak miatt az amerikai gyártókat sújtó nyomás alatt − mindkét párt törvényhozói arra szólítják fel a Fehér Házat, hogy fontolja meg a Kínának történő gázértékesítés új korlátozását. Azt akarják, hogy több kínai energetikai vállalat kerüljön fel a kereskedelmi feketelistára, és felszólítják a Biden-kormányzatot, hogy zárja be azt a kiskaput, amely lehetővé teszi, hogy egy, a listán már szereplő nagyvállalat amerikai gázt és olajat vásároljon.
Egyre jobban aggasztanak azok a jelentős nyilvános jelentések, amelyek szerint a Kínai Kommunista Párt által irányított energetikai vállalatok fenyegetik az Egyesült Államok nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeit
− mondta Michael McCaul, Texas állam republikánus képviselője, a képviselőház külügyi bizottságának vezetője.
A növekvő politikai és gazdasági nyomás próbára teszi az amerikai kormány azon erőfeszítéseinek határait, hogy globális piacot teremtsen az amerikai energia számára, amely politika csak azóta van érvényben, hogy Barack Obama elnök és a Kongresszus 2015-ben feloldotta az amerikai olaj és gáz külföldi értékesítésének évtizedes tilalmát.
Akkoriban a világ második legnagyobb gazdaságát az amerikai gáz jövedelmező piacának tekintették − ez része volt egy széles körű amerikai stratégiának, amely feltételezte, hogy a kínai gazdasági fejlődés demokratikus reformokat jelent Pekingben, nyereséget az amerikai cégeknek és békés kétoldalú kapcsolatokat.
A gázszabadság vége?
A kínai cégekkel kötött energiaüzletek korlátozásaira vonatkozó új felhívások keményebb irányvonalat képviselnek, mint amilyet sok amerikai tisztviselő az elmúlt években a Kínával folytatott üzletekkel szemben képviselt. Míg a szövetségi kormány nemzetbiztonsági okokból igyekezett korlátozni a mikrochipek és más érzékeny technológiák exportját, addig az olyan nyersanyagok, mint a gáz és az olaj kereskedelmét, biztonságosabb módnak tekintették az amerikai cégek számára, hogy megőrizzék kereskedelmi kapcsolataikat Kína gyorsan növekvő gazdaságával.
Az olaj- és gázexport az elmúlt két kormányzat számára különösen fontos volt, amikor az amerikai cégek külföldi piacainak bővítésére törekedtek. 2015-ben az Obama-kormányzat beleegyezett az amerikai olaj- és gázexport több évtizedes tilalmának megszüntetésébe egy olyan megállapodás részeként, amely a hazai megújuló energiát is ösztönözte.
Ez fellendítette az amerikai gázexportot. Trump energiaügyi minisztere, Rick Perry „Gázszabadság” néven emlegette ezt a politikát, a világ minden táján ezzel házalt, és a kínai földgázüzletekre azután került sor, hogy Peking évekig nyomást gyakorolt, hogy a Trump által Kínával kötött, 2020 elején aláírt első fázisú kereskedelmi megállapodás keretében amerikai gázt vásároljon.
Egyes veterán politikusok geopolitikai előnyöket látnak a kereskedelem folytatásában, még a kétes ügyfelekkel is.
Jövedelmező piac
Más törvényhozók azonban megkérdőjelezik egy olyan energiapolitika bölcsességét, amely lehetővé teszi a gázszállításokat Amerika globális ellenfelének, miközben az európai polgárok történelmi energiahiánytól és magas áraktól szenvednek Oroszország ukrajnai háborúja miatt. Jó néhány kínai energetikai vállalat esetében látják, hogy amerikai földgázt értékesítenek tovább kétségbeesett európai országoknak, busás haszonért.
John Cornyn szenátor, aki Bob Casey szenátorral együtt vezető támogatója annak a törvényjavaslatnak, amely az amerikai befektetések kormányzati felügyeletének fokozását célozza Kínában, úgy vélte, hogy a Kínába irányuló földgázt „feltétlenül” jobban fel lehetne használni Európában. Az ilyen ügyleteket a törvényjavaslat vagy egy hasonló, a Fehér Ház által kidolgozott végrehajtási rendelet alapján új felülvizsgálatok vagy követelmények alá lehetne vetni. Cornyn szerint a Biden-kormányzat jelezte, hogy támogatja a végrehajtási rendeletet kodifikáló, várhatóan idén ősszel esedékes jogalkotási lépéseket.
Az amerikai földgázexportőrök azt állítják, hogy nincs beleszólásuk a kínai energiaipari cégek működésébe, és hogy csak az áruk − nem pedig a technológia vagy a know-how − kereskedelméről állapodnak meg ügyfeleikkel. Szerintük az a tény, hogy a kínai cégek Európába adták el a gázukat, azt bizonyítja, hogy a piac működött a kontinens keresletének kiszolgálása érdekében, bár a közelmúltbeli jelentések szerint Peking felfüggesztette a szállításokat, hogy megerősítse hazai ellátását.
Vállalataink nyereségorientált magánvállalkozások, nem államosított vállalatok, és ugyanúgy képesek üzletelni, mint bármely más amerikai árutermelő vagy szolgáltató, amely képes eladni termékeit Kínába
− mondta Charlie Riedl, a Center for Liquefied Natural Gas (Központ a cseppfolyósított földgázért) nevű iparági csoport ügyvezető igazgatója. „
Címlap fotó: Brandon Bell/Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
