Újabb konfliktusokat robbanthatnak ki az egyre nagyobb jelentőségű energiamezők
szerkeszto 
„A télbe fordulva minden figyelem az energiára összpontosul, s ez jól érzékelhető az olyan turistaparadicsom mindennapjain is, mint Ciprus. Azért utaztunk a sziget északi részébe, mert az európai energiaválság által okozott politikai feszültség egyik, bármikor berobbanható puskaporos hordója ott van.
Sorjáznak mellettünk a szebbnél szebb, ultramodern tengerparti apartmanfalvak a Besparmak-hegység lábánál, Girne előtt. A helyszín Észak-Ciprus, a feltörekvő idegenforgalmi terület, amely 1974, a sziget közel 40 százalékának Törökország általi megszállása óta nemzetközi jogi identitás nélküli földdarab. Manapság már özönlik a török, azeri és arab pénz, hoteleket, üdülőfalvakat és kaszinókat építenek. Orosz és ukrán turistából pedig feltűnően sok lett azóta, hogy a szankciók meghirdetésével az orosz állampolgárok számára Törökország és a vele szoros gazdaság-politikai viszonyt ápoló Észak-Ciprus lett a szinte egyetlen elérhető mediterrán régió, mivel az Európai Unió országaiba közvetlenül nem utazhatnak be.
A Holtváros szellemei
A taxis kegyetlen tempót diktál, megmutatja a helyieknek, neki német autója van. A többiek 10-12 éves, viszonylag jó állapotú, főleg japán, olasz és spanyol márkával közlekednek. Elhúzunk a Karpaz Gate Marina mellett, amely alig négyéves beruházás 300 jacht számára, luxusszállodát is nyitottak. Nem messze a Gecitkoy tározó, amely Észak-Ciprus legfontosabb stratégiai területe. 2014 óta ide pumpálják Törökországból a 80 kilométeres, 250 mélyre fektetett három hatalmas csövön át érkező vizet. A szigetországnak erre nagy szüksége van, mert nyáron nincs csapadék, ráadásul az éghajlatváltozás miatt az aszályos időszak egyre hosszabb.
A környéken 5000 új apartman épül, átlagosan 100 négyzetméteresek, kívül-belül a legmodernebb dizájnelemeket látni – ráadásul az ár jóval alacsonyabb, mint az új balatoni ingatlanoké. Errefelé mindenki arra számít, hogy az észak-európaiak, németek és angolok közül egyre többen költöznek legalább fél évre a mindig kellemes éghajlatú Ciprusra. Elvégre az internet világában bárhonnan el lehet végezni az irodai vagy éppen tudományos munkát, a nyugdíjasok körében pedig már korábban hajlandóság mutatkozott arra, hogy a Kanári-szigeteken vagy éppen Cipruson teleljenek át.
Csaknem negyven évbe került, amíg rákerültünk a turisztikai világtérképre. Ne feledje, a szigetet háború rázta meg 1974-ben! Húsz évvel ezelőtt mi voltunk errefelé az úttörők, mert golfos üdülőfalunkkal új minőséget teremtettünk, és bebizonyítottuk, hogy Észak-Ciprusra is jönnek a turisták! Ezt jól mutatja, az utóbbi években a magyarok érdeklődése is megnőtt – manapság legalább évente négyszázan érkeznek hozzánk, főleg golfozók és tengerimádók
– mondja Meryem Cerkez, a Korineum luxushotel ügyvezetője, s arra utal, kitűnő döntés volt, hogy vettek egy saját tengeröblöt is. Mi pedig hozzátesszük: a gazdaságilag a török lírához kötődő szigetrészen a turizmus számára akár kedvező is lehet a magas infláció, mert még olcsóbb az üdülés az euróval fizetőknek.
A helyiek természetesen nem örülnek a növekvő áraknak, mert csökken a keresetük reálértéke. Talal, az Iszlamabád tőszomszédságából Girnébe költözött utazásszervező is panaszkodik, mert nem tud sokat félretenni, ezért a korábbiaknál nehezebben képes támogatni a Pakisztánban élő családját. Pedig fizetése a pénzünkre átszámítva 200 000 forint, ráadásul borravalót is kap a turistáktól.
Itt megbukott az ABBA
Különleges helyszínre visz, a Holtvárosba, melynek határait civil érdeklődőknek csak tavaly óta lehet átlépniük. Európa egyik legkülönlegesebb övezete ez, ami a kétségkívül legcsodálatosabb tengerparthoz kötődik. A víz kristálytiszta, a finom homok pedig a trópusi szigeteket idézi. Jól tudták ezt az európai és amerikai celebvilág egykori nagyjai is, akik jelenlétükkel ciprusi Riviérává emelték a Famagusta melletti keleti szakaszt, Varósziát (törökül Marast). 1974-re több mint 100 szálloda, 20 bank jellemezte a példátlan fellendülést, miközben Brigitte Bardot, a francia film első szexbombája ugyanúgy hónapokat töltött az elit üdülőhelyen, miként az amerikai mozik ásza, Paul Newman, aki a Constancia Hotelt részesítette előnyben. Az Argo Szálloda pedig a szórakoztatóipar akkoriban első számú sztárpárját, Elizabeth Taylort és Richard Burton fogadta.
Még a később világhírnévre szert tett ABBA tagjai is itt kezdték nemzetközi karrierjüket.
Igaz, akkor még Festfolket volt a nevük, ami „bulizós embert” jelent, és főleg svéd dalokat adtak elő. Amikor azonban famagustai koncertjük befuccsolt, lesütött szemmel hagyták el a Twiga Tower Hotelt, hogy visszatérve hazájukba mindent átgondoljanak – ABBA lett belőlük, és elkezdték az angol nyelvű slágergyártást.
1974 augusztusában 400 új épületen dolgoztak, amikor megdörrentek az ágyúk, a török invázió pedig csatatérré, később pedig zárt várossá tette az egykor virágzó földi paradicsomot. Megállt az élet, a világot bejárt szürreális képek a hotelek teraszasztalaira kihelyezett, majd évtizedeken át mozdulatlanul álló, pókháló által lepett kávéscsészékről egy későbbi katasztrófa fotóit vetítették előre, Csernobilét.
Nemrégiben változott a kép, az érdeklődők bemehetnek a Holtvárosba, igaz, a rendőrök alaposan megnézik a táskák tartalmát. Ütött-kopott kerékpárokat lehet bérelni, mert hatalmas területet lehet betekerni. A korábbi fényűző tengerparti csoda szürke romvárossá silányodott, miközben hátrahagyta a történelem nyomait. A kaszinó bejárata előtt a járdán ma is jól látható felirat arra utal, itt békefenntartók és diplomaták dolgoztak, mert az ENSZ felügyelte a tűzszünetet a törökök és a görögök között. Ma jobbára fiatal török katonákat látni, több épület zöld álcaponyvákkal el van zárva a nyilvánosság elől. Ők az Észak-Cipruson állomásozó, közel 40 ezres hadsereg tagjai.
A megosztott sziget görögjei és törökjei között megértő és barátságos légkör uralkodik, s errefelé is érzékelni a nemzetközi tőke tettrekészségét. Famagustában a Holtváros mellett közel 100 millió dolláros beruházással megépítik a Palm Beachet, amely 150 jachtot szolgál majd ki, lesznek hotelek is. Kaszinó is működik majd, hiszen a szerencsejáték Törökországban be van tiltva, ezért a Fortuna kegyét keresők onnan repülőgéppel érkeznek hosszú hétvégére.
Feloldották a fegyverembargót
A Korineum tulajdonosa, Umut Gürtunc is bizakodik, luxushotelén kívül több mint 10 céget üzemeltet, a környék legbefolyásosabb üzletembereként rálátása van mindenre. A béke iránti elkötelezettségét mutatja, hogy a Korineum hotelszárnya mellé apartmanfalut épít jövőre.
Az Index azonban aggasztó jeleket is talált, amelyeknek a famagustai, külvilág elől elzárt egykori hotelből kaszárnyává átvedlett épület a jelképe.
A konfliktust a sziget alatti energiamezők robbanthatják be, mert azok jelentősége napról napra nő, ráadásul Cipruson a fegyverek árnyékában a görög és török politikának ellentétesek az érdekei.
A stratégiai vita akkor kezdett élesedni, amikor az olasz–francia ENI-Total a nyár végén bejelentette: 70 milliárd köbmétert tartalmazó földgázmezőt talált a sziget déli részétől 200 kilométerre a tenger alatt. Érdemes emlékeztetni, az amerikai Noble Energy (ma Chevron) tíz évvel ezelőtt a keleti szakaszon bukkant nagy gázlelőhelyre, amelyet azonban a törökök elzárkózása miatt nem sikerült kiaknázni. Az efféle tevékenységhez ugyanis kooperálnia kellene a Ciprusi Köztársaságnak az Észak-ciprusi Török Köztársasággal…
Pedig van példa arra, hogy éppen a mostani energiaválság a közös érdekek mentén akár meg is oldhat évtizedes konfliktusokat. Nálunk viszonylag kevés teret kapott, hogy Libanon és Izrael októberben megegyezett a Karish (héberül Hai) gázmező közös kiaknázásáról. A Libanonban aktív Hezbollah támogatása miatt egészen Iránig terjedő bonyolult vitát Amos Hochstein amerikai közvetítő szívós munkája mellett az oldotta meg, hogy mindkét ország rájött: a gázkitermelésben stratégiai befolyásnövelés és rengeteg pénz van.
Ciprusról azonban inkább aggasztó jelek érkeznek. Ezek közül a legfenyegetőbb az, hogy az Egyesült Államok feloldotta a Ciprus ellen 1987-ben hozott fegyvereladási embargót, amelyet azért léptettek érvénybe, hogy az 1974-es háború után enyhítsék a feszültséget, és a szigetország egyesítését ily módon segítsék.
Az új gázmezők stratégiai jelentősége, úgy látszik, meggondolásra késztette az amerikai kormányt, s ez aligha nyugtatja meg a ciprusi átlagembert. Különösen annak fényében aggasztó a jelenség, hogy a török kormány október végén a hadban álló Moszkvával kötött stratégiai megállapodást egy hatalmas gázelosztó létesítéséről török területen.
Az energiamezők fekvéséből, a gáz stratégiai jelentőségéből következik, hogy Ciprus a Földközi-tenger újabb feszültséggóca lehet. A megosztott turisztikai paradicsom lakói eddig is puskaporos hordó tetején éltek – legfeljebb az elmúlt évtizedekben ezt nem észlelték…”
Címlap fotó: Dr. Oltványi Tamás
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
