„Az elmúlt napokban Baranyában is sűrű köd miatt kellett sokkal óvatosabban közlekednünk, és olvasóink is arra hívták fel a figyelmet, hogy veszély leselkedik az utakon.
– Az utóbbi napokban nagy ködre ébredtünk, ami nehezítette a közlekedést. Örülhet, akinek van ködlámpája. És láthatóan sokan használják is, csak sajnos ott is, ahol nem kellene. Mert a városon kívül segít, de lakott területen már sokkal inkább zavaró. Van, akinek elöl-hátul világít a vakító fény az autóján – olvasható a Dunántúli Napló olvasói SMS-rovatában. Ugyanígy egy másik olvasónk is úgy fogalmazott, hogy a ködlámpák használatára szerinte is sokkal jobban oda kellene figyelni, csak ott van értelme bekapcsolni, ahol köd nehezíti a közlekedést.
– A városban ez nem jellemző, nem is indokolt a vakító fény használata. Mégis kb. minden harmadik autós a hétvégén Pécs belvárosában is ködlámpával jött-ment – mondta.
A ködlámpa használatát azonban a KRESZ csak ennyire szabályozza: „tompított vagy távolsági fényszóró helyett vagy mellett ködfényszórót, továbbá hátsó helyzetjelző ködlámpát abban az esetben szabad használni, ha a látási viszonyok ezt indokolják”(Álló járművön tilos használni).
Alapelv: Ne zavarjuk egymást!
Vagyis egyáltalán nem zárja ki a településen belüli használatot sem, de a KRESZ egyik fontos kritériuma úgy szól, hogy a közúti közlekedés biztonsága és zavartalansága fontos társadalmi érdek, aminek alapvető feltétele, hogy a közlekedési szabályokat mindenki megtartsa és számíthasson arra, hogy azokat mások is megtartják. Emellett szükséges az is, hogy a közlekedés résztvevői előzékenyek és türelmesek legyenek egymással szemben. Másutt pedig az is olvasható a jogszabályban, hogy úgy kell közlekedni, hogy „a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon”.
Ezek alapján tehát összességében alapelv az, hogy másokat is „hagyjunk” közlekedni, figyeljünk egymásra.
Első és hátsó: más vonatkozik rájuk
A KÖHÉM rendeletben egyébként még az is szerepel, hogy ködfényszóró által adott megvilágítás a ködfényszóró középpontján átmenő vízszintes síkban és e felett a járműtől 25 méter távolságban 1 luxnál több nem lehet. A ködfényszóró csak színtelen (fehér) vagy kadmiumsárga fényt bocsáthat ki. Az első ködlámpa „arra szolgál, hogy köd, hóesés, felhőszakadás vagy porfelhők esetén javítsa az úttest megvilágítását”, a hátsó pedig arra, hogy „sűrű köd” esetén észlelhetőbben jelezze hátrafelé a jármű jelenlétét.
Tehát a fentiek alapján az első ködlámpák használatával megengedőbb az utóbbi jogszabály. ”
Címlap fotó: Laufer László
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
