szerkeszto 
Fotó: Alapjogokért Központ
Budapest adott otthont május 19-én és 20-án az első európai Konzervatív Politikai Akció Konferenciának (CPAC), az Amerikai Konzervatív Unió (ACU) és az Alapjogokért Központ szervezésében.
Utóbbi, az Orbán-kormányhoz közel álló szervezet jól ismert Magyarországon, az ACU pedig az USA-ban fontos tényező. Az 1964-ben alakult szervezet az ország egyik legjelentősebb, alulról szerveződő politikai mozgalma. Jelenlegi elnöke, Matt Schlapp korábban George W. Bush és Donald Trump politikai tanácsadója volt.
A CPAC az amerikai jobboldal legnagyobb seregszemléje, politikai és közéleti kérdésekkel is foglalkozó konferencia, konzervatív politikusok, intézetek, agytrösztök (think tankek), mozgalmak és aktivisták részvételével. Első alkalommal 1974-ben tartották meg, a programbeszédet pedig nem más, mint Ronald Reagan tartotta, aki akkor még Kalifornia állam kormányzója volt.
Stílusa lényegesen „amerikaibb”, mint a közép-európai konferenciáké, több a showelem, a látvány, rövidebbek a beszédek. CPAC-et nem csak az Egyesült Államokban tartottak már, hanem például Brazíliában, Ausztráliában és Japánban is.
A konzervatív világ elismerése
Az Orbán-kormány sokat tett azért, hogy a konferencia Budapesten legyen. A világ liberális erői nagy erővel dolgoznak azon, hogy az Orbán-kormányt elszigeteljék. A magyar kormány számára fontos volt, hogy elnyerje az amerikai republikánusok támogatását. Ebben rendszerint inkább csak mérsékelt sikereket értek el. Donald Trump elnökké választása fordulatot jelentett, a republikánus eliten kívülről érkező – bár kétségkívül az üzleti elithez tartozó – politikus nyíltan szimpatizált az amerikai mainstream médiában megbélyegzett Orbán Viktorral, akit a Fehér Házban is fogadott. Persze ez nem volt Magyarországnak ingyen, hiszen kellett hozzá a védelmi megállapodás, aminek köszönhetően az amerikai katonák szabadon járnak-kelnek az országban.
Az a tény, hogy a mai világ egyik legnagyobb szellemi és politikai áramlata, a konzervativizmus képviselői ide jönnek, vitathatatlanul elismerése az Orbán-kormány teljesítményének, az elmúlt tizenkét év építkezésének. Az Orbán-kormány ugyanis azt bizonyította, hogy a 2008 utáni válságot lehetséges az államkapitalizmus módszerével, konzervatív ideológiai alapon kezelni, és a tőkés rendszert megvédeni.
A konferencián részt vevők és maguk a szervezők is egyetértettek abban, hogy Nyugat-Európában például nem lett volna meg a megfelelő politikai környezet ahhoz, hogy tüntetések, botrányok nélkül megrendezhessenek egy ilyen sok embert megmozgató konferenciát. Magyarországon azonban maga a miniszterelnök volt a CPAC Hungary fő szónoka, a konferenciát a tágas, látványos budapesti panorámával rendelkező Bálnában tartották, és a kísérőrendezvényeken is a főváros legszebb helyeire látogathattak el a résztvevők.
A háború megosztja a konzervatívokat is
A budapesti CPAC-et beárnyékolni látszott az ukrajnai háború kitörése, emiatt el is halasztották az eseményt márciusról májusra. A háborúval kapcsolatos magyar retorika – amely azt hangsúlyozza, hogy az országnak ki kell maradnia a konfliktusból és nem fogad el olyan szankciókat, amik padlóra küldik a gazdaságot – több ország politikai környezetében is elfogadhatatlan Putyin-pártisággal ér fel. Egyrészről a szervezők megnyugodhattak, hiszen konfliktus a konferencián nem volt, nem bírálták a magyar kormányt, nem történt provokáció. Másrészről viszont beszédes, hogy az aktív, hivatalban lévő amerikai politikusok távol maradtak, és a lengyel kormánypártok közül is csak a kisebbik partner képviseltette magát, a Jog és Igazságosság nem.
Orbán Viktor komolyan vette a konferenciát, és emlékezetes beszédet mondott: tizenkét pontos „sikerreceptje” valóban hasznosítható volt a hallgatóság számára, akik közül sokan nála és a Fidesznél lényegesen gyengébb pozíciókkal rendelkeznek saját országukban.
***
Felmerülhet a kérdés, hogy miért foglalkozik A Szabadság egy konzervatív konferenciával. Nos, egyrészt azért, mert úgy gondoljuk, hogy a liberális világ ugyan az Orbán-kormányt támadja, de minden magyarnak árt, leszámítva azokat, akiket éppen a liberálisok tartanak el és ki. Másrészt azért is, mert a konzervatív felfogásnak is vannak olyan értékei, melyeket mi is vallunk. Miért utasítanánk el bárkit is, aki védi a családot, a hazát, a gyermeket, aki építkezni akar és nem rombolni?
About the Author
Kós Zoltán 
