szerkeszto 
Ilyen kongresszusunk még nem volt – fogalmazta meg Hajdu József, az Elnökség tagja. Háborús helyzetben kell felelős döntéseket hozni. Ez minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja a Munkáspártot. A kihívásokról és a válaszokról kérdeztük őt.
Orbán Viktor azt mondta a parlamentben, hogy még sohasem látott annyi bizonytalanságot a jövőben, mint most. Ezért minden eddiginél nagyobb felelősség van a kormányon. Ön hogy látja a jövőt? Milyen a Munkáspárt felelőssége?
Ritka pillanat, hogy a Munkáspártnak egy olyan kérdésben van markáns álláspontja, amely az ország, sőt Európa jövőjét illeti. Ukrajnában háború folyik. Nem tudni, hogy tovább terjed-e a háború, de ez is benne van a pakliban.
Mindenki mondja a magáét a háborúról, de néhány értelmiségin túl csak a Munkáspárt mondja ki, hogy ki a felelős a háborúért, és mi a háború valóságos oka. A társadalomban egyre többen figyelnek fel álláspontunkra, és ez nagyon fontos.
Mi világosan kimondtuk, hogy itt nem Ukrajna csatázik Oroszországgal. Ez az USA, sőt a nyugati világ háborúja Oroszország ellen. Ez az USA háborúja a Kínai Népköztársaság ellen. Ez a liberális erők háborúja a liberális világhatalom megteremtéséért.
Nem túlzunk, ha azt mondjuk, hogy ez a háború eldöntheti Magyarország, sőt Európa sorsát. Mi akarunk lenni? A népek, a nemzetek demokratikus szövetsége, vagy amerikai gyarmat?
Mi nem akarjuk, hogy az amerikaiak parancsoljanak nekünk. Függetlenek akarunk lenni, magyarok akarunk lenni, békében akarunk élni Oroszországgal és mindenki mással.
Mondok egy példát. Elnökünk a múlt héten írt egy cikket: Elég az ukrán mocsárból! Ezzel a cikkel minden normális ember egyetért! Így reagált a cikkre egy ismert közéleti személyiség. Bár hozzátette, hogy sajnos a világ nem normális. Nos, akárhogyan is legyen, az emberek kezdik megérteni, hogy ha tovább megyünk az ingoványban, amire láthatóan vannak jelentkezők, elsüllyedünk.
A felelősségünket kérdezte. Nos, most a fő felelősségünk az, hogy nyitogassuk az emberek szemét. A mi felelősségünk az is, hogy keressük a kapcsolatot mindenkivel, aki békét akar. A mi felelősségünk az is, hogy erősítsük a pártot. Nem tudjuk, hogy pontosan mit hoz a jövő, de készen kell állnunk bármire.
Fordítsuk le ezt a mindennapi munka nyelvére. Mit kell tenniük a pártszervezeteknek a második félévben?
Az Elnökség megfogalmazta a legfontosabb csomópontokat. A megyei szervezetek elnökeivel átbeszéltük, véleményeiket terveinkbe beépítettük. Ha három szóval kell összefoglalni a jövőt, azt mondanám: lendületből folytassuk a munkát! Ha ez a szemlélet teret nyer, az egyes alkotó elemek biztosan sikeredni fognak.
Az ősszel sor kerül a Munkáspárt 28. kongresszusának második szakaszára. Mit várunk tőle?
Ha idézem a párt Elnökségének határozatát, akkor vagyok a legpontosabb: „A második félév legfontosabb feladata a 28. kongresszus második szakaszának lebonyolítása. Tervezett dátuma november 5-e. Az első szakaszban módosítottuk a szervezeti szabályzatunkat, új vezetési struktúrát hoztunk létre. Ősszel meg kell teremtenünk a személyi feltételeket, azaz elkötelezett, elszánt, dolgozni akaró és dolgozni tudó elvtársakat kell találnunk.”
A háborús idők új követelményeket támasztanak a párt vezető szerveivel szemben is. A Munkáspárt nem egy klub, ahol eltöltjük a szabadidőnket. A Munkáspárt egy országos politikai párt. Amikor döntünk, amikor nyilatkozunk, tudnunk kell, hogy ennek súlya van.
Ne azzal törődjünk, hogy reagál-e ránk a média! Most nem reagál. Elzárnak bennünket, nem akarják, hogy az emberek tudják a véleményünket. A mi dolgunk az, hogy időben helyes döntéseket hozzunk.
A fő felelősség nyilvánvalóan a párt országos vezetéséé. De mit tudnak tenni a megyei, budapesti vezetőségek és szervezetek?
Arra kérünk minden helyi szervezetünket, hogy gondolják végig négyéves munkájukat. Adjanak javaslatokat a párt fejlődéséhez, a további feladatokhoz. Politizálni nem csak országosan kell, a városokban és falvakban is.
Mit jelent ez a gyakorlatban? Milyen módszereket használhat ma a Munkáspárt?
Két fontos területet említhetek. A Munkáspárt részt vesz az időközi választásokon és folytatjuk az utcai kitelepüléseket. Miért fontos ez?
A helyi választásokon és a kitelepüléseken találkozhatunk a választókkal, az emberekkel. Új embereket, új párttagokat is csak akkor találunk, ha keressük őket. Ha megmutatjuk magunkat, az érdeklődök meg fognak bennünket találni.
Az előbb azt mondtam, hogy fel kell nyitnunk az emberek szemét. Ezt kell tennünk a választási kampányokban, és az utcai akciókban is. A fiataljainkat meg kell tanítani arra, hogy hogyan kell megszólítani ismeretlen embereket. Mi, idősebbek mutassunk jó példát arra, hogy hogyan kell szervezni ilyen rendezvényeket, hogy kell beszélni az emberekkel.
Milyen választásokon veszünk részt?
A kongresszusi döntéssel összhangban, minden budapesti kerületi, illetve megyeszékhelyen indulunk. Miért itt? Nos, azért, mert a nagyobb területekre jobban odafigyel a világ. Budapesten van még egy okunk: szeretnénk ennek a pökhendi liberális társaságnak megmutatni, hogy a főváros nem az ő kizárólagos birodalmuk. Meg kell mutatni, hogy mi is itt vagyunk!
Figyeljük a kistelepüléseken kiírt választásokat is. Biztatjuk a megyei szervezeteinket, hogy vegyenek erőt magukon és induljanak el. Lehet, hogy nincs az adott faluban emberünk. Lehet, hogy nem ismer bennünket senki. Nem baj! Mutassuk meg magunkat! Ez a munka később fogja a gyümölcsét meghozni.
Az előbbiekhez hasonlóan fontosnak tartom a kitelepüléseket. A központból mi az un. AKCIÓNAPOKAT szervezzük. A szeptemberi jelenléthez biztosítjuk a központi gondolatot és a megfelelő példányszámú újságot. Fontos dolog, hogy ezt a munkát pontosan értelmezzük. A kitelepülés az „pultos” megjelenést jelent. A levélládába való „bedobálás” ideje lejárt, valójában szinte káros gyakorlat. Ennek nem mond ellent, hogy a biztos szavazókhoz juttassuk el az agitációs anyagunkat, de ne ez legyen a gondolkodásunk centrumában.
Idén lesz Kádár-megemlékezés?
Halálának 33. évfordulójára a szokott módon július 9-én a Fiumei úti sírkertben emlékezünk. Hívjuk és várjuk Kádár János tisztelőit, illetve a párttagságot. Még egyszer mondom, július 9-én. A sajtóban korábbi időpont jelent meg, de technikai okok miatt módosítani kellett. Tehát találkozunk július 9-én, szombaton!
Tervez a párt augusztus 20-i ünnepséget?
Augusztus 20-a nagyon jó alkalom arra, hogy megmutassuk magunkat. Arra kérjük, helyi szervezeteinket, hogy vegyenek részt a helyi önkormányzatok ünnepségein. Már ott, ahol lehet. Sok helyütt ugyanis csak a nagy pártokat engedik oda. Így értelmezik a demokráciát.
Szeretnénk egy központi rendezvényt is. A központi rendezvény megszervezésére verseny pályázatot hirdettünk a megyék körében. Eddig ketten jelezték a szándékukat. A további jelentkezésre nyitottak vagyunk.
A végén ejtsünk szót prózai dolgokról is! Hogy állunk a tagdíjakkal és A Szabadság támogatásával?
Bárki, aki belép a Munkáspártba, vállalja, hogy tagdíjat fizet. Ez a világ legtermészetesebb dolga. Minden szervezetben vannak kötelezettségek.
A tagdíj kapcsolatot jelent a párttag, az egyén és a párt között. Én bízok a pártban, a párt bízik bennem. Ezt a kapcsolatot ápolni, erősíteni kell. Ezért nagyon fontos, hogy a szervezeteink beszedjék minden hónapban a tagdíjat. A tagságunknak azt is el kell mondani, hogy mire használjuk ezt a pénzt.
A Szabadság nagyon fontos. Kérünk minden párttagunkat, minden barátunkat, fizessenek elő az újságra! A helyi szervezeteink pedig propagálják a lapot! Ha nem győzködjük az embereket, ha nem lesznek támogatók, akkor előbb-utóbb nem lesz A Szabadság! Ugye, ezt nem akarjuk?
Kós Zoltán 
