szerkeszto 
„A Lynx gyalogsági harcjármű üzemeltetésére készültek
A Magyar Honvédség és a Bundeswehr között 2018 óta folyamatban lévő intenzív együttműködés keretében 2022 márciusában kezdődött el az a három hónapos tanfolyam, melyet a modern gyalogsági harcjárművek tesztelése és rendszerbeállítása témájában szerveztek Munsterben, a Német Szövetségi Haderő Páncélos Iskolájában. A téma fontosságát felismerve az MH Katonai Összekötő Iroda Németország és a Német-Magyar Szárazföldi Irányítótestület dolgozta ki a tanfolyam kereteit és teljes feltételrendszerét.
A több mint három hónapos kiképzésre magyar részről azzal a céllal jelölték ki a katonákat, hogy tapasztalatokat szerezzenek a Lynx típusú gyalogsági harcjármű tesztelése, rendszerbeállítása és üzemeltetése terén. Mivel az eszközt még jelenleg is gyártják és Magyarország lesz az első, ahol rendszeresítik, ezért a megállapodás értelmében ez a tízfős csoport a hasonló harcászati és technikai tulajdonságokkal rendelkező német Puma típusú gyalogsági harcjárműre kapott felkészítést. A kiképzésen szerzett harcászati és technikai ismeretekre alapozva a Bundeswehr szakemberei hatékonyan tudták átadni a magyar katonák részére a modern gyalogsági harcjárművek rendszeresítésére, tesztelésére és az iparral való együttműködésre vonatkozó fontos tapasztalataikat. Ezenkívül az állomány alapszintű kiképzést kapott a digitalizált gyalogsági harcjárművek és a digitális katona felszereléssel rendelkező gépesített lövész raj harci alkalmazására is.
Mivel a kiképzési rendezvény nem szerepel a Bundeswehr kiképzési katalógusában, így a kiképzés tematikájának összeállítása és az angol nyelven jól beszélő kiképző állomány beazonosítása nagy feladatot jelentett a Bundeswehr Páncélos Iskola bázisán települő Puma Teszt és Kísérleti Alegységnek.
A magyar katonák mindegyike tevékenykedett harcjármű irányzóként, parancsnokként; vezette az eszközt és a páncélgránátos raj valamennyi beosztásában is szereztek tapasztalatot. A kiképzés egyéni, gépesített lövészraj és szakasz szintre készítette fel a magyar katonákat. A felkészítés során nappali és éjszakai harcjármű éles lőgyakorlatokat hajtottak végre. A gyakorlatokon védelem, támadás és halogató harc helyzetekben kellett az állománynak sikeresen leküzdeni a célokat a digitalizált Puma gyalogsági harcjárművel. A katonák megismerhették és kipróbálhatták a páncélgránátos raj minden felszerelését és gyalogsági fegyverzetét. A Bundeswehr új, „a jövő digitális katonája” felszerelés és fegyverzet segítségével teljesen ismeretlen erdős-átszegdelt terepen hajtott végre harcászati feladatokat nappal és éjszaka egyaránt, ahol a rendszer bizonyította kiemelkedő navigációs és kommunikációs képességeit is. A terepfoglalkozásokra és lövészetekre a magyar katonák a páncélos iskola kiváló kiképzéstechnikai eszközeit, modern szimulációs rendszereit alkalmazva készültek fel.
A tanfolyam végén látogatást tett az állomány a Rheinmetall Unterlüss-i üzemébe is, ahol bepillantást nyert a Lynx gyalogsági harcjárművek megépítésének folyamatába is. A Rheinmetall kiképzési szakemberei egy részletes előadásban ismertették a Lynx páncélozott gyalogsági harcjármű harcászat-technikai jellemzőit és képességeit.
A kiképzés kiemelt jelentőségű a Magyar Honvédség modernizációja szempontjából, melyet jól mutat, hogy dr. Ruszin-Szendi Romulusz altábornagy, a Magyar Honvédség parancsnoka és dr. Maróth Gáspár, a Honvédeli Minisztérium védelempolitikáért és védelmi fejlesztésekért felelős államtitkára is megtekintette a Bundeswehr Páncélos Iskolájában zajló kiképzést.
Csombók János ezredes, az MH Katonai Összekötő Iroda Németország (MH KÖIN) irodavezetője többször is látogatást tett és egyeztetett a német kiképzőkkel a kiemelt fontosságú kiképzés tematikájáról és végrehajtásáról. Javaslatára Magyar Honvédség parancsnoki szintű és Magyar Honvédség Parancsnoksága Szárazföldi Szemlélői szintű elismeréseket hagytak jóvá a német kiképzőállomány részére, melyet a tanfolyam végén szervezett elismerési ünnepség keretében az ezredes személyesen adott át.”
Címlap fotó: Sándor Roland főtörzsőrmester
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Kós Zoltán 
Nagy István 
