Skip to content
  hétfő 30 január 2023
Felkapott
2022.09.01.Továbbra is sok a megoldatlan rejtély a sziklába vájt ókori város, Petra körül 2022.11.09.Az Európai Bizottság jóváhagyta a helyreállítási támogatás első részletét Bulgária számára 2022.12.22.A háborúból ki kell maradni! 2023.01.11.A 66-os úton hajtott végre kényszerleszállást egy 18 éves pilóta 2022.12.20.Hathetes kiképzés végére tettek pontot 2022.07.03.Ilyen időjárás várhat a mezőnyre a mai silverstone-i futamon! 2022.10.21.A helyzet gyorsan változhat, résen kell lennünk! Október 15-én ülésezett a Munkáspárt Központi Bizottsága 2022.07.19.Őszinte beszédet akarunk! 2022.10.12.Beleszaladt a késbe a Fradi a belgrádi katlanban 2022.10.17.Terítéken a biztonsági kérdések
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
hírek a világból
  • KEZDŐLAP
  • Friss hírek

    12 éves lányt kényszerítettek szexmunkára Budapesten

    2023.01.30.0

    Csodamód tűntek el a százmilliók Cserdiben

    2023.01.30.0

    Halálos lövöldözés történt egy teheráni nagykövetségen

    2023.01.30.0

    Gyász és virrasztás a spanyolországi templomtámadások után

    2023.01.30.0
    Prev Next Showing 1 Of 880
  • Podcastok
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
    • Balszemmel
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Sport
    • Balszemmel
    • Mi-Ti
    • Hetilap
  • Kapcsolat
  • Támogatás
hírek a világból
hírek a világból
  • KEZDŐLAP
  • Friss hírek
  • Podcastok
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
    • Balszemmel
  • Videók
    • Videók
    • Tíz perc Thürmer Gyulával
  • Kategóriák
    • Belföld
    • Külföld
    • Politika
    • Gazdaság
    • Tudomány
    • Kultúra
    • Közélet
    • Életmód
    • Sport
    • Balszemmel
    • Mi-Ti
    • Hetilap
  • Kapcsolat
  • Támogatás
  • Munkáspárt
  • Kezdőlap
hírek a világból
  Külföld  Mi volt előbb: a félelem vagy a háború?
KülföldPolitika

Mi volt előbb: a félelem vagy a háború?

szerkesztoszerkeszto—2022.06.24.0
FacebookTwitterPinterestLinkedInTumblrRedditVKWhatsAppEmail

Az orosz–ukrán háború fényében a realista érvek érdekes ellentmondást mutatnak, hiszen Vlagyimir Putyin tetteit erkölcsi okokból szokták elítélni. A realista politikusok most gyakran hangsúlyozzák, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei a hibásak az orosz–ukrán konfliktus miatt, mert bátorították a NATO terjeszkedését olyan területekre is, amely már a Kreml befolyási övezete.

Ahogy az elmúlt napokban Henry Kissinger kifejtette: a nyugati országoknak nem szabad elfelejteniük Oroszország fontosságát Európában, és nem szabad, hogy „a pillanat hangulata elragadja őket”. De Emmanuel Macronnak is voltak hasonló megszólalásai. Szerinte nem szabad megalázni Oroszországot. Sőt, ebben a kérdésben Európa is kettészakadt, békepártiakra és olyanokra, akik a végsőkig támogatják Ukrajnát. Az előbbiek szerint – ahová Franciaország, Németország, Olaszország is tartozik – területi engedmények árán is békét kell teremteni Európában.

Ezek a kijelentések tükrözik a realista iskola megközelítéseit.

Ezek a politikai irányzatok háborús helyzetekben kapnak erőre, de ha végiggondoljuk, így természetes. Hiszen konfliktusok idején és vészterhes időkben éleződnek ki a nemzetek közötti ellentétek – az, ami békeidőben árnyalatbeli különbségnek tűnik, háborúban éles kontrasztot mutat.

Ebben a politikai iskolában nincsenek morálisan jó és rossz cselekedetek, államérdekek vannak, és az ezzel összefüggő kijelentések szinte minden helyzetben nagy hullámokat vetnek, az értékrendi alapokon nyugvó megközelítések képviselőiben sokszor megbotránkoztatást keltenek. Ha megalapozatlannak vagy morálisan helytelennek is tűnnek a realista érvek, azt nem lehet elvitatni, hogy ha a szemüvegén keresztül szemléljük a világot, könnyebben meg tudjuk érteni más politikai cselekvők motivációit.

Hogy kapott erőre?

A realista megközelítésbe éppúgy beletartozik a nemzeti érdekek hangsúlyozása, mint a nemzetközi kapcsolatokban az erőegyensúly alkalmazása, és éppen annyira adaptálható belpolitikai, mint külpolitikai kérdésekre.

A realista megközelítéseket a Foreign Affairs így csoportosította:
  • Klasszikus realizmus: a csapásirány az, hogy az emberi természet önmagában arra kényszeríti az államokat, hogy a biztonságra törekedjenek.
  • Strukturális realizmus: mivel nincs világkormány, az államok rá vannak kényszerülve, hogy a biztonságukra törekedjenek.
  • Neoklasszikus realizmus: belső és külső tényezők kombinációja egyszerre kényszeríti folyamatosan arra az államokat, hogy a biztonságukra törekedjenek.

Jól látható, hogy az államok biztonságra való törekvésére helyezik a hangsúlyt. Ezek a megközelítési módok nem zárják ki egymást, sőt, általában keverednek. A strukturális realisták például megosztottak, és van egy defenzív tábor (az államok a biztonságot egyetlen hatalom hegemóniájának megakadályozásával keresik), és egy offenzív tábor (az államoknak hegemóniára kell törekedniük a biztonság elérése érdekében) közöttük.

Viszont minden esetben az államérdekek mutatják a fő irányt.

More stories

Erdoğan és Putyin megállapodott: Törökország mentheti meg Európát?

2022.10.20.

Mi volt előbb: a félelem vagy a háború?

2022.06.24.

Az Európai Parlament háborút akar, mi békét!

2022.11.24.

Régi szövetségese válthatja Vlagyimir Putyint az orosz elnöki székben

2022.07.29.

Tehát ez a politikai gondolkodás nem tud olyan állapotot elképzelni, hogy ki fog alakulni egy olyan helyzet, ahol nem a biztonság és az államérdek lenne a legfontosabb paradigma. Ez politikai cselekvésének lényege, amely minden morális szempontot felülír – hiszen eszerint ha nincs biztonság, nincs béke. Ha nincs béke, nem lehet az egyébként eme irányzat szerint is helyes morális célokat teljesíteni.

Talán a legjobb példa erre  a globális felmelegedés: egy reálpolitikus nem gondolja, hogy a probléma nem valós, azonban szerinte a környezeti változások megakadályozását felülírják a biztonsági intézkedések – így szoktak a költségvetéseknél éles viták kialakulni arról, hogy mennyit kellene költeni megújuló energiaforrásokra vagy haderőfejlesztésre.

A modern realista gondolkodás első műve Az európai anarchia című rövid könyv, amelyet G. Lowes Dickinson brit politológus írt 1916-ban. Ebben azt hangsúlyozta, hogy az államok félelemből arra törekednek, hogy uralkodjanak. A húszas-harmincas években a realisták rámutattak a leszerelési szerződések hiábavalóságára. A negyvenes évek végén és az ötvenes években Kissinger és Morgenthau rámutatott arra, hogy az egységes világkormány vagy akár az országok közötti békés egymás mellett élés megvalósíthatatlan. A hetvenes és nyolcvanas években elsősorban azzal kerültek reflektorfénybe a realisták, hogy kigúnyolták az Egyesült Nemzetek Szervezetét (ENSZ), mint olyan intézményt, amely meg tudja oldani a globális problémákat. A kilencvenes évekre a realisták már kritizálták azt a várakozást, hogy a nemzetközi intézmények és a demokrácia elterjedése a globális béke és jólét aranykorát hozza el.

A realista szemlélet az ország érdekeit, geopolitikai helyzetét veszi figyelembe, és nem például az igazságosság mércéjét vagy valamilyen elvont erkölcsi alapelvet részesít előnyben. Ugyanakkor megítélésem szerint a realitásra épülő politika az adott közösség, ország tényleges erőviszonyait is figyelembe veszi a stratégiai döntések meghozatalakor

– nyilatkozta az Indexnek a témában Nagy Attila Tibor politikai elemző. Tehát egy folyamatosan visszatérő gondolat ebben az iskolában, hogy naivitás azt remélni, hogy a kölcsönös együttműködés tartós megoldást nyújt, hiszen a konfliktusok és a versengés megoldhatatlan, folyamatosan antagonisztikus ellentéteket szül, mivel az országok saját érdekeiket követik. Egyértelműen úgy számol, hogy háború jön, sőt szerintük az erőegyensúly csak fegyverkezés útján érhető el.

A civilizációk háborúja

A realizmus újra erőre kapott a Szovjetunió bukásával. A hidegháború végével szinte az összes nemzetközi szakértőnek egy dolog járt a fejében: hogyan tovább? Erre a kérdésre Samuel P. Huntington amerikai realista politológus válaszolt, aki – ellentétben Francis Fukuyamával – „a civilizációk összecsapását” várta. Az utóbbi a történelem végét jósolta, amit később többször is módosított, visszavont. A realizmus államközpontú hangsúlyával Huntington úgy vélte, hogy a kulturális különbségek miatt lesznek a továbbiakban háborúk.

Bár sok jóslata tűpontosan bejött, az Ukrajna és Oroszország között kapcsolatot elnézte, hiszen abból indult ki, hogy szerinte ugyanahhoz az átfogó civilizációhoz tartoznak, így nem számolt a Dnyeper térségében háborúval: „Ukrajna és Oroszország között nem valószínű egy erőszakos konfliktus kirobbanása. Mindkettő szláv, túlnyomórészt ortodox állam, népeik évszázadok óta együtt élnek, gyakoriak a vegyes házasságok.” – Idézet A civilizációk összecsapásából, amely lapjain Huntington kitért arra is, hogy „1995 óta Oroszországban éppúgy, mint a többi ortodox köztársaságban, roppant bizonytalan a liberális demokrácia jövője. Emellett az oroszok felhagytak a marxizmussal, és elkezdtek oroszként viselkedni, így a szakadék Oroszország és a Nyugat között tágulni kezdett”.

Nagy Attila Tibor lapunknak úgy fogalmazott:

A reálpolitikai szemlélet, az érdekek, az erőviszonyok gondos figyelembevétele kiemelkedően fontos egy adott ország számára. Ugyanakkor az erkölcsi, ideológiai megfontolásokat sem lehet figyelmen kívül hagyni, amennyiben egy politikai elit sikeres kíván lenni. Az ideológia, az érzelmek bírnak tömegmozgósító erővel. Az érdekeket hajszoló országvezetés nem nélkülözheti az erkölcsi, értékelvű talapzatot.

Richard Nixon és Gerald Ford amerikai elnök külügyminisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója, Henry Kissinger szinte egész életében a reálpolitikai iskolához tartozott. A napokban úgy fogalmazott Ukrajnával kapcsolatosan, hogy „a tárgyalásoknak a következő két hónapban meg kell kezdődniük, mielőtt ez olyan felfordulást és feszültséget okoz, amelyet nem lesz könnyű leküzdeni. Ideális esetben a választóvonalnak a status quo antéhoz való visszatérésnek kellene lennie. A háború folytatása ezen a ponton túl már nem Ukrajna szabadságáról szólna, hanem egy új háborút indítana Oroszország ellen”.

Ebből jól látszik, hogy ahogy Kissinger, úgy sok más európai vezető a biztonságot jóval előrébb helyezi a morális kérdéseknél, ennek az a következménye, hogy az államérdekek előtt csak egy dolog van: a béke.”

Címlap fotó: Angela Merkel , Emmanuel Macron és  Vlagyimir Putyin  2019. december 9-én. Fotó:  Christophe Morin / Bloomberg via Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Vlagyimir Putyin
FacebookTwitterPinterestLinkedInTumblrRedditVKWhatsAppEmail

szerkeszto

Mégsem mozog a Föld, avagy így tagadta meg tanait az életét féltő Galileo Galilei
Navracsics Tibor: csaknem negyvenmilliárd euró a következő hónapok tétje
Related posts
  • Related posts
  • More from author
Közélet

Halálos lövöldözés történt egy teheráni nagykövetségen

2023.01.30.0
Közélet

Gyász és virrasztás a spanyolországi templomtámadások után

2023.01.30.0
Közélet

Bulgária felrobbantott egy sodródó tengeri aknát

2023.01.30.0
Load more
Vélemény, hozzászólás? Válasz megszakítása

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

Read also
Belföld

12 éves lányt kényszerítettek szexmunkára Budapesten

2023.01.30.0
Belföld

Csodamód tűntek el a százmilliók Cserdiben

2023.01.30.0
Közélet

Halálos lövöldözés történt egy teheráni nagykövetségen

2023.01.30.0
Közélet

Gyász és virrasztás a spanyolországi templomtámadások után

2023.01.30.0
Közélet

Bulgária felrobbantott egy sodródó tengeri aknát

2023.01.30.0
Belföld

A forint erősödése hatással lesz az élelmiszerárakra

2023.01.30.0
Load more

    # Címkék

    OroszországUkrajnaháborúEUNATOMagyarországUSAKínaMunkáspártThürmer GyulaBelaruszZelenszkijOrbánOrbán ViktorNémetországPutyinThürmerVlagyimir PutyinSzijjártó PéterLengyelország
    © 2022 Kovács István
    • Impresszum
    • Kapcsolat
    • Támogatás
    • Adatvédelem

    A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk.

    Részletek

    A sütikre vonatkozó irányelvről itt olvashat

    GDPR logo
    1046.hu  GDPR Cookie Compliance
    Adatvédelmi áttekintés

    Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.

    A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

    Részletes adatvédelmi tájékoztató elolvasásához kattintson ide

    Feltétlenül szükséges sütik

    A szükséges sütik nélkülözhetetlenek a webhely megfelelő működéséhez. Ez a kategória csak azokat a sütiket tartalmazza, amelyek biztosítják a weboldal alapvető funkcióit és biztonsági jellemzőit. Ezek a sütik nem tárolnak semmilyen személyes információt. A feltétlenül szükséges sütiket mindig engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    Amennyiben ez a süti nem kerül engedélyezésre, akkor nem tudjuk elmenteni a kiválasztott beállításokat, ami azt eredményezi, hogy minden egyes látogatás alkalmával ismételten el kell végezni a sütik engedélyezésének műveletét.

    Teljesítményt biztosító sütik

    Állandó vagy ideiglenes sütik

    Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

    Munkamenet (session) sütik

    Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

    Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

    A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

    A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    Kiegészítő sütik

    Célzó vagy reklám sütik

    Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

    Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

    Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

    Harmadik féltől származó sütik

    Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

    A feltétlenül szükséges sütiket mindenkor engedélyezni kell, hogy elmenthessük a beállításokat a sütik további kezeléséhez.

    COOKIEK (sütik) KEZELÉSE

    A honlapunkon tett látogatások során egy vagy több cookie - apró információcsomag, amelyet a szerver küld a böngészőnek, majd a böngésző visszaküld a szervernek minden, a szerver felé irányított kérés alkalmával – kerül küldésre a honlapot meglátogató személy számítógépére, amely(ek) révén annak böngészője egyedileg azonosítható lesz, amennyiben ehhez a honlapot meglátogató személy világos és egyértelmű tájékoztatást követően kifejezett (aktív) hozzájárulását adta a honlap további böngészésére irányuló magatartásával.

    Állandó vagy ideiglenes sütik

    Weboldal „ideiglenes sütiket” (session/munkamenet sütik) és „állandó sütiket” is használ. Az ideiglenes sütik addig maradnak a számítógépeden, amíg el nem hagyod a weboldalt. Az állandó sütik hosszabb ideig (a böngésző beállításától függően), vagy egészen addig maradnak az eszközön, ameddig azokat manuálisan nem törlik.

    Munkamenet (session) sütik

    Ideiglenes süti, csak az aktuális látogatás ideje alatt, a munkamenet végével, valamint a böngésző bezárásával automatikusan törlődnek a számítógépről. Ezek nélkülözhetetlenek a weboldalon történő navigáláshoz és a weboldal üzemszerű működéséhez. A munkamenet sütik semmilyen esetben sem gyűjtenek olyan információkat, amellyel azonosítani lehetne a felhasználót.

    Teljesítményt biztosító sütik (analitika)

    A Google Analytics sütik segítségével információt gyűjtünk látogatóink viselkedéséről és jellemzőiről. Ez segít számunkra, hogy a későbbiekben még átláthatóbbá, könnyebben használhatóvá tegyük a weboldalt. E sütik nem képesek személy szerint beazonosítani az oldalra látogatót, például nem rögzít a nevet és email címet, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. Az IP címet is csak részben rögzítik.

    Célzó vagy reklám sütik

    Azzal kapcsolatban gyűjtenek információkat, hogy milyen témák, tartalmak érdeklik a honlapra érkező látogatót. E sütik segítségével mérhető a kampányok hatékonysága is és segítenek, hogy a későbbiekben releváns hirdetések jelenjenek meg. A célzó és reklám sütik nem tudják beazonosítani, nem gyűjtenek a beazonosításhoz szükséges személyes információkat.

    Használatot elősegítő, ún. funkcionális sütik

    Segítségükkel megjegyezhetjük honlapunkkal kapcsolatos döntéseit (pl.: űrlapokon megadott adatokat stb.). Ezek a sütik kizárólag a meglátogatott weboldalon követik nyomon a tevékenységedet, más honlapokon nem. Ezen sütik tárolhatnak személyes azonosító adatokat, amelyek megadásra kerültek a weboldalon, mint név, e-mail cím.

    Harmadik féltől származó sütik

    Előfordulhat, hogy harmadik féltől származó külső webes szolgáltatásokat veszünk igénybe a weboldalon. Ebben az esetben a sütik tárolását nem mi felügyeljük, nincs ráhatásunk arra, hogy ezek a külső szolgáltatók milyen információkat gyűjtenek.

    Böngésző beállítása

    Böngészőben lehetőség van a sütik beállításait megváltoztatni, kezelni. A legtöbb böngészőnél alapbeállítás, hogy a sütiket automatikusan elfogadja, de ez később módosítható.

    Az alábbi linkeken segítséget talál a sütik beállításához:

    • Google Chrome (https://support.google.com/accounts/answer/61416?hl=hu)
    • Firefox (https://support.mozilla.org/hu/kb/sutik-informacio-amelyet-weboldalak-tarolnak-szami?redirectlocale=hu&redirectslug=S%C3%BCtik+kezel%C3%A9se)
    • Microsoft Internet Explorer (https://support.microsoft.com/hu-hu/search?query=cookiek)

    Habár a sütiket le is tilthatja vagy korlátozhatja, kérjük, megfontoltan járjon el ezzel kapcsolatban, hiszen weboldal problémamentes működéséhez elengedhetetlen a sütik használata, így azok tiltása hatással lehet a weboldal használhatóságára, bizonyos funkciók működésére.

    Az adatkezelés célja: Az informatikai rendszer technikai fejlesztése, a szolgáltatás működésének ellenőrzése és statisztika készítése. Visszaélések esetén a látogatók internet szolgáltatójával és a hatóságokkal együttműködve az adatok felhasználhatók a visszaélések forrásának megállapítására is.

    Az adatkezelés jogalapja: Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény 13/A. § (3) bekezdése alapján a szolgáltatás nyújtásának feltétele.