szerkeszto 
Egy három éve tartó harc ért véget a lakosság vereségével: Óbuda egyik utolsó kis zöld szigetét, a Kiscelli parkerdőt a parkot használó civilek heves tiltakozása ellenére a napokban elkezdte beépíteni az önkormányzat. A projekt pedig ezúttal sem egy fa kivágásával jár.
Hisszük, hogy egy természetes, gondozott erdőnél nincs jobb játszótere a gyerekeknek, mozgási lehetősége a felnőtteknek. Hisszük, hogy minél kevésbé avatkozunk be a természet rendjébe, annál jobbat teszünk magunknak és a környezetünknek is. Nekünk van egy ilyen kincsünk, amit szerettünk volna megvédeni a Kiscelli parkerdőbe tervezett játszótértől, a betontól, a futópályáktól, a mesterséges környezet minden elemétől, nem utolsósorban pedig attól a tömegtől, amelynek megjelenése óhatatlanul pusztítja természetes környezetünket
– nyilatkozták az Indexnek a felháborodott civilek, akik igyekeztek megvédeni a Kiscelli parkerdőt, amelyet továbbra is úgy szeretnek, ahogy van, a maga érintetlen természetességében.
A természetvédők idegeit egy, a III. kerületi önkormányzat által még három éve elnyert 150 millió forintos Tér_Köz pályázat borzolja. Ebből az összegből akarja ugyanis az óbudai városvezetés fejleszteni, felújítani a Kiscelli parkerdőt, amelynek kivitelezési munkálatai a tiltakozás ellenére a héten elindultak. A felújítás a parkhasználók szerint nyílegyenesen vezet majd a Kiscelli parkerdő tönkretételéhez.
Több ember, több szemét
A forrás közösségi tér kialakításának finanszírozására fordítható, de a civilek szerint az óbudai önkormányzat köti az ebet a karóhoz, hogy az erdőben csakis játszótér lehet. Az erdős parkot naponta több száz ember látogatja, hétvégente pedig még többen szoktak kijönni piknikezni, tábortüzet rakni.
Egy modern játszótér további látogatókat vonzana. A parkhasználók közösségének szóvivője, Kun Viktória szerint az erdőnek elsősorban karbantartásra lenne szüksége. Az ügyben többször is egyeztettek az önkormányzattal, felhívva a figyelmüket arra, hogy a közelben egyébként több játszótér is van, például a Doberdó lépcső aljánál egy elég lerobbant állapotú; ha már mindenképpen ilyen típusú fejlesztésben gondolkodnak, arra bőven ráférne.
Illetve amennyiben a kerületi vezetésnek nincs lehetősége a parkban keletkező szemét összegyűjtésére, Kun Viktóriáék azt is javasolták, akkor térfigyelő kamerák kihelyezésével próbálják meg a szemetelést visszaszorítani.
Kun Viktória szerint érthetetlen, amennyiben a kerület vezetése közösségi térben gondolkodik, miért kizárólag a mesterséges játszótér jöhet szóba.
Az erdő maga a játszótér, megannyi más lehetőséggel is, ehhez pedig nem kellenek külön építmények, csupán megóvni, vigyázni rá és gondoskodni róla. Lehetne erdei edukációs táblákat, padokat és főleg szemétgyűjtő edényeket kihelyezni vagy akár egy tanösvényt kialakítani. Úgy gondoljuk, hogy nem kell mindenhová betelepíteni a modern társadalom eszközeit
– vallja Kun Viktória.
A civilek a tervezett fejlesztés ellen egyébként kétszáz aláírást gyűjtöttek össze, és ezt át is nyújtották az óbudai önkormányzatnak, valamint több alkalommal egyeztettek a kerület vezetésével. Ahogy azzal is próbálkoztak, hogy a városvezetés független szakértőkkel készíttessen egy környezeti hatástanulmányt a park tervezett beruházásával kapcsolatban, ebbe pedig vonja be a helyi parkhasználó lakosok legalább ötven százalékát.
A civilek továbbá a most indult építkezéstől függetlenül továbbra is elvárják a fővárostól, illetve az óbudai vezetéstől, hogy a Kiscelli parkerdő teljes területén legyen megoldva a szemétszállítás és a meglévő tárgyak, köztük a padok és a szemétgyűjtők cseréje, karbantartása, a tűzrakóhelyek legyenek kijelölve, és hívják fel a figyelmet arra, hogy azon kívül tilos a tűzrakás.
Kiss László polgármester 2019-es választási programjában egyébként szerepelt a közösségi terek fejlesztése, de az is, hogy jelentősebb mennyiségben közterületi szemétgyűjtőket helyeznek ki, a meglévőket pedig rendszeresen ürítik.
Nem lehet mindenkinek megfelelni
A projektterület fővárosi tulajdonú, így a fenntartása is fővárosi feladat, a kerületnek a korábbiakban nem is volt lehetősége a területen parkfenntartási feladatokat végezni – magyarázzák a III. kerületi önkormányzatnál a helyszínen uralkodó közállapotok okát. Ugyanakkor azt is megemlítik, hogy a pályázatot kiíró Fővárosi Önkormányzat feltételül szabta, hogy a fejlesztést követően a terület üzemeltetését a kerületi önkormányzatnak át kell vennie.
„A terület jövőjét közösségi tervezés keretében alakították ki, a funkcióbővítést is ezeken a lakossági egyeztetéseken határozták meg” – árulta el az Index kérdésére a terület önkormányzati képviselője, Strenner Imre, aki úgy látja, mindig vannak ellenérdekelt felek, de a fejlesztés alapvetőn a közösség érdekét szolgálja.
Strenner szerint az első tervek valóban túlzó elképzeléseket tartalmaztak, például egy várszerű erődítmény lett volna körben, amely szabadidős attrakcióként jelent volna meg, ezért pedig messzebbről is sokan látogattak volna ide. Ezeket azonban épp a helyi parkhasználók jelzései miatt át kellett terveztetni, ami azt is jelentette, hogy az egész projekt megvalósítása másfél évvel csúszott.
Soha nem lesz mindenkinek megfelelő a fejlesztés, ezt tudomásul kell venni, de a megfelelő kompromisszumokat meghoztuk
– szögezte le. A kiserdő szemetességét illetően a képviselő abban bízik, hogy olyan tudatos látogatók érkeznek majd oda, akik a saját szemetüket magukkal viszik. Mint az önkormányzati képviselő fogalmaz: „Szerencsésebb történelmi múlttal rendelkező országokban ennek már kialakult a kultúrája.”
Strenner Imre saját, III. kerületi tapasztalataként azt is hozzátette, hogy volt olyan helyszíne a kerületnek, ahol az oldotta meg a szemetesség problémáját, hogy nem tettek ki kukákat. Azt azonban vállalhatatlan kifogásnak tartja, hogy a terület szemetessége miatt ne kezdjenek hozzá a fejlesztéshez. Hozzá is kezdtek.”
Címlap fotó: wikimedia.com
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 