A háborúk és a klímaváltozás miatt néptelenedett el Tikal, a maják hatalmas városa
szerkeszto 
„Már értem, miért itt forgatták. Ez nem tűnik valóságosnak. Mintha egy idegen bolygó lenne” – mondta néhány évvel ezelőtt egy fiatal Star Wars-rajongó, miközben körbetekintett a Luke Skywalker és a lázadók bázisa, a Yavin 4 forgatási helyszínéül szolgáló Tikal romvárosán. A maja civilizáció egykori központjának csodálatos épületkomplexumai minden évben turisták tömegeit vonzzák a guatemalai Tikal Nemzeti Parkba, 2012. december 21-én pedig különösen nagy érdeklődés övezte Közép-Amerika egyik legnagyobb régészeti lelőhelyét: hétezren várták itt feszülten a világvégét. A felfokozott hangulatra jellemző, hogy a biztonsági őröknek nem sokkal a nagy nap előtt tizenhárom meztelenül táncoló és kántáló nőt kellett eltávolítaniuk a parkból. A maja naptárat félreértelmező misztikusok és kuruzslók által jövendölt apokalipszis persze elmaradt, Tikal hatalmas piramisai pedig továbbra is a helyükön állnak.
Az első aranykor
Tikal elődjei a későbbi nagyváros helyén a Kr. e. 800 és 600 között létrejött kis falvak voltak. Bár az Északi Akropoliszt, a város királyának és előkelőinek temetkezési helyéül szolgáló hatalmas épületkomplexumot már Kr. e. 350 körül elkezdték építeni, a település sokáig a rivális városállamok, Tintal, El Mirador és Nakbe árnyékában maradt, és csak később, a klasszikus maja korszakban (Kr. u. 300–900) élte virágkorát.
A maják ekkoriban csillagászati ismereteik tekintetében messze kortársaik előtt jártak, virágzott körükben a festészet, a szobrászat és az építészet, fejlett mezőgazdasági kultúrát alakítottak ki, és élénk kereskedelmi tevékenységet folytattak.
Tikal felemelkedését elsősorban központi elhelyezkedésének köszönhette, a város ugyanis a Mexikói-öböl, valamint a Karib-tenger felé tartó folyók között félúton, kereskedelmi útvonalak találkozásánál feküdt.
Tikal klasszikus kori dinasztiájának eredete egészen a Kr. u. 1–2. század fordulójáig, Yax Ehb’ Xook uralkodásáig vezethető vissza, az első királyokról azonban gyakorlatilag alig rendelkezünk információkkal, olyannyira, hogy számos uralkodónak még csak a nevét sem ismerjük.
Bár a várost egy több mint 25 kilométer hosszú, földből készült védőerődítmény vette körül, a déli oldalán tátongó rések megkönnyítették az ellenséges csapatok dolgát.
378 elején a 14. király, a Nagy Jaguármancsként is ismert Chak Tok Ich’aak uralkodása idején egy Siyaj K’ak’ nevű, Teotihuacánhoz köthető hadvezér elfoglalta a várost.
Ugyanezen a napon halt meg Chak Tok Ich’aak is, feltehetőleg a hódítók keze által. Ezzel új fejezet kezdődött Tikal történetében. A város a következő két évszázadban óriási fejlődésen ment keresztül, és a régió domináns hatalmává vált.”
Címlap fotó: mult-kor.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
