„A Mathias Corvinus Collegium felkérte az új kormány minisztereit, hogy egy egyhónapos programsorozat keretében beszéljenek céljaikról, terveikről, ezúttal Csák János és Nagy Márton után Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter adott előadást. Mint ismert, Szalay-Bobrovniczky a pénzügyi szektorban multinacionális vállalatoknál dolgozott korábban, majd a magyar kormány politikai stratégiai tanácsadójaként dogozott, 2014-ben pedig a köztársasági elnök rendkívüli és meghatalmazott nagykövetté nevezte ki Londonban.
Szalay-Bobrovniczky előadásában három fő gondolatot vázolt fel: ezek a háborúból fakadó következtetések, a NATO madridi csúcsa s végül a haderőfejlesztés. A miniszter először a háborúról beszélt, mely megváltoztatta a biztonságunkról alkotott elképzelésünket. A magyar kormány első céljává vált a biztonság garantálása. Magyarországon a háború utáni választáson egyértelműen megmutatta, hogy az emberek azt akarják, hogy hazánk ne sodródjon bele a háborúba, ne vérezzünk idegen érdekekért. A választás ilyen értelemben jókor jött, egyedi felhatalmazást adott a kormány felfogásának.
Szinte egyedül a magyarok mondják az Európában, hogy a békét kell elérni, nem pedig rengeteg emberélet vesztesége mellett tovább szítani a feszültséget.
A második világháború óta nem volt olyan Európában, hogy egy hatalmas állam agressziót indított volna egy szuverén állam ellen. A magyar álláspont szerint világos, hogy ki az agresszor, mi pedig a megtámadott kicsik oldalán vagyunk. Az orosz haderő villámháborúban bízott, ezt rettenetes veszteségek mellett ejtették. Az ország keleti oldalán két megyét próbálnak megszerezni most, és egyes részeken erőlekötéssel vonulnak fel. Az utóbbi napokban továbbá komoly sikereket értek el, Luhanszk az övék, Donyeck hamarosan – véli Szalay-Bobrovniczky.
Az oroszok tüzérséggel roppantják meg az ukrán erőket, az ukránok pedig halálzsákba szorultak. Az orosz stratégiai célok elérése közel került, a légi fölényük egyértelmű, valószínűleg északról folytatják, bár nem tudhatjuk, mi jön. A miniszter felhívta a figyelmet, hogy a két országnak nem ugyanakkora az embertartaléka, ha kapnak is haditechnikát, kevés kiképzett ember van, aki üzemeltetni tudja, ezzel az ukránoknak számolniuk kell. Ukrajna hadra fogható embereinek jelentős részét, területének 20 százalékát elvesztette, hétmillió lakos elmenekült, és a háborút egyre kevesebb támogatják. Ez fontos pillanat lenne a tárgyalások megkezdésére, de Szalay-Bobrovniczky szkeptikus, hogy ez valóban így lesz-e.
A kép tehát a megtámadott fél szempontjából egyre nehezebb.
Hogyan viszonyul ehhez a NATO? Hazánk büszke és elismert NATO-tag, azon vagyunk, hogy ez védelmi szövetség maradjon. A NATO ereje a nemzeti erők felajánlásaira épül. Magyarország a GDP-arányos védelmi kiadások szintjét 2 százalékra célozta be, és ezt rövid idő alatt, jövőre el is érjük. Ennek az aránynak ezen a szinten is kell maradnia, de lehet, hogy nőnie kell majd. Ezen belül a védelmi kiadásaink is magasak.
A hagyományos orosz technikát ütemezetten váltjuk le nyugati technikára. Magyarországon önálló NATO vezetési központ van, mely magyar keretnemzetre épül, ide tisztek érkeznek a világból, ez nagyon fontos. Légtér-rendészeti feladatainkat folytatjuk, ez persze terhet is ró ránk, melyet bír a légierőnk. A dél-balkáni szerepvállalásunk kiemelkedő, a koszovói parancsnokságot magyar tábornok vezeti, ez amúgy a NATO jelenleg legnagyobb szárazföldi aktivitása – jelezte Szalay-Bobrovniczky.
Mit ért el a NATO-csúcs? Tisztázták, hogy a legnagyobb veszély keletről jön, de a stratégiai koncepció magyar ráhatásra koncentrál a migrációból és terrorizmusból is származó veszélyekre.
Magyarországot a háború közelsége, az ukrán menekülthullám, és a délről érkező illegális bevándorló-hullám egyszerre éri. Százezer fölött van már csak a visszafordított migránsok száma idén, számuk és agresszivitásuk nő, nem tisztelik katonáinkat és rendőreinket, durva eszközöket vetnek be. A rivalizáló bandák nemrég fegyveres konfliktusba is kerültek, innen csak rossz hírek jönnek majd. A finnek és svédek csatlakozása történelmi döntés lenne, ez 1300 kilométerrel növeli meg a NATO és az orosz határ területét. Magyar részvétellel készül továbbá egy innovációs alap. Kína is kihívás lehet, de nem lehet összemosni őket az oroszokkal, de az angolszász országok határozottan veszélyként szeretnék láttatni azt.
A jövő bármit is hoz, arra Magyarországnak készen kell állnia, ezért is indult el egy haderőfejlesztési program, ez amúgy európai mintába illeszkedik – tisztázta Szalay-Bobrovniczky. A különböző országok önkéntes feltételek mellett próbálják mobilizálni képességeiket, elrettentő erőt mutatni.
Magyarországon katonahiány van, s bár hazánk elkötelezett az önkéntes jelleg mellett, a hadsereg létszámát növelni kell, megfelelő felszerelés mellett. Folyamatosan elemzik a szomszédos háború harcászati tanulságait, ennek tükrében zajlanak az új megrendelések. Norvég-amerikai fejlesztésű légvédelmi rakétákat, radarokat mutatott be a miniszter, mint új, érkező szerzeményeket. A páncéltörő képesség fontos, ennek kapcsán a miniszter Carl Gustaf M4-es típusú, 800 méteren belül ható vállról indítható páncéltörő rakétákat említett.
„Büszkeségünk” a német Leopard harckocsik, melyekből 44 darab jön, ez hadi csúcstechnika, a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművet már Magyarországon fogják gyártani. Ezen felül laktanyaépítések zajlanak, a személyi állományt építik, és a hadiipari szektor is épül, ami hozzáad a munkahelyteremtéshez is.
Kaposváron fogják gyártani a Gidrán harcjárművet is, mely kipróbált török csapatszállító. A légierőt is fejlesztik mind merevszárnyű, mind pedig forgószárnyű képességek terén. Végül a cseh kézifegyver család teljes spektrumát adja a magyar katonák által használt eszközeinek, ezen eszközök gyára Kiskunfélegyházán van.
Ez a kormány képes arra, hogy Magyarország erős és szuverén védelmi politikát folytasson, ennek alapja a haderő, ennek elérése pedig történelmi jelentőségű lépés – zárta előadását a honvédelmi miniszter.”
Címlap fotó: Gyurkovits Tamás
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
