szerkeszto 
„„Jöhet itt rezsicsökkentés-csökkentés, a KATA eltörlése, fel is számolhatja a Fidesz az egész demokráciát, Thürmer Gyula Munkáspártja egész más dimenzióban létezik: a magát egyetlen valódi baloldali pártnak hirdető társaság akciónapot hirdetett hétfőre, de nem ám lokális problémákra hívnák fel a figyelmet, hanem a háború ellen, illetve a békéért lesznek ott. Már az is nagy dolog a Munkáspárttól, hogy május elseje után újra csinálnak valamit. A Munkáspárt egyébként messze a legnyíltabban oroszpárti formáció lehet az országban” – írta az Azonnali hírportál, miután hírét vették a Munkáspárt július 25-i rendezvényének.
A liberális Azonnali sohasem kedvelte a Munkáspártot, de legalább adott magára, és nem süllyedt a primitív propaganda szintjére. Most azonban nem tudják megemészteni, hogy a Munkáspárt létezik, sőt sok ember baloldali, nemzeti, tisztességes ellenzéki pártként tiszteli.
Nem foglalkoznánk a liberális média primitívségével, ha csak rólunk lenne szó. De most Magyarországról, a jövőről van szó. Az Azonnali nem lát túl az orránál, és nem érti, hogy háború van. Nem Ázsiában, hanem a szomszédunkban. Nem két törpeállam gyilkolja egymást, hanem maguk elé tolva a szerencsétlen ukránokat az USA és nyugati világ hadakozik Oroszország ellen. A tét nem az, hogy mi lesz Ukrajnával, hanem hogy mi lesz a világgal.
A Munkáspárt nem azért szánta rá magát, hogy a kánikulában kimenjen az utcára, hogy önmagát mutogassa. Azért tesszük, mert mások nem teszik. A liberális pártok miért nem biztatják a biciklis pizzafutár fiatalokat, hogy ne csak a KATA megnyirbálása ellen tiltakozzanak, hanem emeljék fel szavukat a békéért? Miért nem mondják meg őszintén a fiataloknak, hogy nincs egyéni menekülés? Ha belekeveredünk a háborúba, a fiatalok se maradhatnak ki belőle.
De mondok mást is. A konzervatív oldal Békemenete márciusban biztatta a népet, hogy szavazzanak a Fideszre, és személyesen Orbán Viktorra, mert, ha valaki megmentheti a magyarokat a háborútól, az éppen ő.
Most nem kellene kimenni az utcára? Most, amikor a nyugat példátlan nyomást gyakorol a kormányra és személyesen a miniszterelnökre. Nem értik, hogy minden egyes engedmény, amire a kormányt a nyugat rákényszeríti, közelebb visz a háborúhoz, és szembe fordítja az embereket a kormánnyal?
Tisztelet és megbecsülés azoknak a magánembereknek és szervezeteknek, akiknek tavasz óta volt bátorságuk kimenni az utcára, a Szabadság térre, az orosz követség elé. Volt merszük mondani, hogy a háborút nem az oroszok kezdték, hanem a nyugat provokálta ki. Béke pedig nem akkor lesz, ha kinyaljuk az ukránok fenekét, és fegyvert adunk nekik, hanem akkor, ha kiegyezünk Oroszországgal.
Ez jó, de kevés! Ma már többre van szükség! Az ország vezetőinek tudniuk kell, hogy az emberek többsége Oroszországnak ad igazat, és nem Amerikának.
A liberális ellenzék nem megegyezést akar, hanem legyőzni akarja Oroszországot. Az amerikaiak világuralmát akarja, bízva abban, hogy az önállóságától megfosztott Magyarországon ők lehetnek a nyugat helytartói.
Az emberek tudják, hogy az EU buta és korlátolt politikusai felelősek az energiaválságért, az inflációért. Felsőbbrendűnek hiszik magukat. Háborút, szankciókat erőltettek a népekre.
Az emberek mindent tudnak, de nem mennek ki az utcára. A mi dolgunk, hogy felhangosítsuk a hangjukat. A mi dolgunk, hogy teret adjunk mindenkinek, akinek véleménye van. Háború van, sőt a globális pusztulás réme fenyeget bennünket. Ilyenkor nem kajánkodni, nem humorizálni kell, hanem őszintén beszélni.
Igen, a Munkáspárt május elsejét is arra használta, hogy a Honvédelmi Minisztérium előtt felszólítsa a kormányt: ne tegyenek több engedményt a nyugatnak! Ne engedjék ide a NATO-t! Tárgyaljanak az oroszokkal, a kínaiakkal! Bármennyire is nehéz, keressék meg Magyarország új helyét a világban.
Május elseje óta számos időközi választáson is elindultunk. Csak azért, hogy minél több embernek elmondhassuk: ha folytatódik a háború, minden drágább lesz, az életünk drasztikusan romlani fog. Követeljük hát együtt a békét!
Mi magunk is keressük, hogy van-e más lehetőség a világban. A háború kezdete óta folyamatos kapcsolatban vagyunk az orosz és a belarusz politikai élet számottevő tényezőivel. Elmondtuk, hogy mi a magyar nép oldalán állunk, de tudjuk, hogy a békéhez egy út vezet: a megegyezés Oroszországgal.
Elmondtuk a Zelenszkij által betiltott ukrán baloldali erőknek, hogy mi nem Ukrajna ellen vagyunk, hanem a fasiszta, nacionalista ukrán rezsim ellen. Támogatjuk a háború által elűzött szerencsétlen ukrán embereket, de nem támogatjuk a drága kocsijaikon flangáló ukrán gazdagokat, akik elárasztották Európát.
Világosan megírtuk, megmondtuk: elítéljük, hogy a magyar kormány támogatta Ukrajna EU-tagjelöltségét, hogy a Honvédség parancsnoka Ukrajnába ment. Értjük a nyugati nyomást, de elítéljük. Ellenezzük, hogy a kormány iskolákat, kórházakat építsen Ukrajnának.
Támogatjuk viszont a magyar külügyminiszter moszkvai útját, még akkor is, ha bosszantóan keveset tudunk róla. Támogatjuk, hogy Szijjártó miniszter úr kínai partnerével egyeztet. Támogatunk minden erőfeszítést, mely Magyarország függetlenségének megőrzését szolgálja.
Az ideológiai vakság, a szűklátókörűség, a primitívség, ami kirí az Azonnali cikkéből, nem visz előre. A Munkáspárt nyitottságot, pragmatizmust, intellektuális igényességet hirdet.
Ez a válaszunk az Azonnalinak.”
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 