szerkeszto 
„Rio de Janeiro, Managua, Taskent, 2022. július 29. péntek (MB)
Argentína, Brazília és Mexikó visszautasította az Egyesült Államok arra irányuló törekvését, hogy elítélje az ukrajnai konfliktust. Latin-Amerika három legnagyobb országa úgy foglalt állást az amerikai államok védelmi minisztereinek Brasiliában megtartott XV. konferenciáján, hogy a konfliktus rendezéséhez a megbékélés vezet, nem pedig a szembenállás szítása – jelentette a Magyar Békekör tudósítója pénteken.
A három ország védelmi minisztere közös nyilatkozatában az ENSZ-ben jelölte meg a megbékélés legfőbb fórumát. Velük ellentétesen az USA, Kanada, Haiti, Guatemala, Dominika, Ecuador, Kolumbia és Paraguay „határozottan elítélte” az ukrajnai katonai akciót.
Nicaragua csütörtökön megtagadta az akkreditívet Hugo Rodrigueztől, az Egyesült Államok újonnan kinevezett nicaraguai nagykövetétől. A managuai kormány azzal indokolta döntését, hogy az amerikai diplomata barátságtalanul nyilatkozott a közép-amerikai országról. Rodriguez nem töltheti be nagyköveti funkcióját Managuában, melyre Biden elnök májusban nevezte ki.
Az ENSZ-ben egykoron „Amerika szavazógépének” hívott Latin-Amerika Washingtonnal szembeni különvéleményében osztoznak Ázsiában és Afrikában is. A Kínát, Indiát, Oroszországot, Kazahsztánt, Pakisztánt, Kirgizisztánt, Tádzsikisztánt és Üzbegisztánt tömörítő Sanghaji Együttműködési Szervezethez (SCO) csatlakozó Irán után az eddig megfigyelői státust élvező Afganisztán, Fehéroroszország és Mongólia is teljes jogú taggá kíván válni. Tárgyalnak Bahrain, Szíria, Irak, Izrael, Banglades, Mianmar, Vietnam, Kelet-Timor és a Maldív-szigetek felvételéről is.
Az úgynevezett „dialógus partnerek”, Örményország, Azerbajdzsán, Kambodzsa, Nepál, Sri Lanka és a NATO-tag Törökország pedig szeretné még szorosabbra fűzni viszonyát a gazdasági, politikai, biztonsági szervezettel. Egyiptom, Katar és Szaúd-Arábia is az SCO partnerévé akar válni.
Megfigyelők annak tulajdonítják a bebocsátásukra várók „sorbanállását”, hogy a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek – az amerikai politikával ellentétesen – nem a szembenállás és a megosztás a célja, hanem az egyenjogú békés együttműködés.
Az SCO 2005 óta megfigyelői státusszal rendelkezik az ENSZ közgyűlésében, 2010 óta pedig együttműködési megállapodás köti össze az ENSZ és az SCO titkárságát. Partneri viszony jött létre az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetével (UNESCO), Nemzetközi Migrációs Szervezetével (IOM), Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalával (UNODC), Ázsiai és Csendes-óceáni Bizottságával (ESCAP), Terrorelhárítási Hivatalával (UNOCT), Politikai és Béketeremtő Osztályával (DPPA), Közép-Ázsiai Megelőző Diplomáciára irányuló Regionális Központjával (UNRCCA).
Az SCO tevékenysége különösen azért vonzza az államokat, mert felismerik magukat a szervezet konkrét céljaiban, a jószomszédi, baráti kapcsolatok és a kölcsönös bizalom erősítésében a tagállamok között; a regionális béke, biztonság és stabilitás védelmezésével; a terrorizmus, a radikalizmus, a szeparatizmus, a szervezett bűnözés és az illegális migráció elleni küzdelemben; a politikai, gazdasági, tudományos, technológiai, energetikai, valamint környezetvédelmi kérdésekben folytatott együttműködés erősítésében.
Alapvetően fontosnak tartják az SCO vonzerejének növekedésében Kína békés együttműködési politikáját. Ennek legfrissebb megnyilvánulásaként említik Hszi Csin-ping elnök Joe Biden amerikai elnöknek kinyilvánított akaratát a világ két vezető gazdasági nagyhatalma közti kapcsolat építésére. Csütörtökön megtartott három órás távbeszélgetésén Hszi azt mondta Bidennek, Amerika rosszul teszi, hogy Kínát a „legfőbb kockázatnak” tekinti, ahelyett, hogy egyenjogú együttműködésre kész partnert látna benne.
Összegzésében a Békekör tudósítója emlékeztet arra, hogy kudarcot vallott Biden amerikai elnök arra irányuló kísérlete, hogy felsorakoztassa Amerika mögé az arab államokat, és szembefordítsa őket Oroszországgal. A Rijádban július 16-án megtartott amerikai-arab csúcsértekezlet egyetlen arab részvevője sem volt hajlandó magáévá tenni az USA Oroszország ellen irányuló szankcióit.
Egy hetes afrikai körutazásán Szergej Lavrov orosz külügyminiszter meggyőződhetett arról, hogy a fekete kontinens számos országa szintén békés együttműködést akar, és kezdi megelégelni, hogy fejlődése az amerikai érdekektől függjön.
A világban végbemenő gyors átrendeződés fő katalizátorának azt tekintik, hogy az Egyesült Államokkal szemben orosz katonai fölény teremtődött meg, Kína pedig néhány éven belül, egyesek szerint 2024-re átveszi a világgazdaság vezető szerepét az Egyesült Államoktól – írta a Magyar Békekör tudósítója pénteki jelentésében.+++
Kiadta: Magyar Békekör”
Címlap fotó: flickr.com
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
