Thürmer: Mi jön? Ugye, nem a fasizmus?

„Fasizmus? Az micsoda? Olyan már nincs!” – vélik sokan. Fasizmus pedig van! Ukrajnában állami politika lett. A fasiszta eszmék elindultak Európa felé is, és csak idő kérdése, hogy az európai tőke mikor dönt úgy, hogy nincs más megoldás a válságra, mint a fasizmus.

De beszéljünk világosan! A fasizmus a tőke szélsőséges eszköze a tőke uralmának megmentésére. „Tőke és Fasizmus jegyesek” – írta József Attila, aki közelről ismerte a 20. századi fasizmust.

A tőkés Európa, pontosabban a politikai és szellemi elit, 1945 óta egymásra licitálva szidja a fasizmust, közben mindent megtesz a fasizmus, mint eszköz átmentésére. Jól jön az később, ha nagy lesz a baj!

Első lépésben összemosták a fasizmust és a kommunizmust. A cél nem a fasizmus leleplezése volt. Az már megtörtént 1946-ban. Akkor szó sem lehetett összemosásról. Még mindenki tudta, hogy a fasizmustól a szovjet katona mentette meg Európa népeit.

A cél a szocializmus hiteltelenítése, befeketítése, sőt kriminalizása volt. Európa ne akarjon többé olyan világot, ahol nem a pénz és a tőke uralkodik, hanem az emberek! Az idősebbek, az igazság tudói, féljenek, rettegjenek! A fiatalok pedig higgyenek a szabad világban, az amerikai demokráciában, a pénz mindenhatóságában!

Európa nyugati része némi demokráciát is játszott. Megtűrte Marxot, nem tiltotta a vörös csillagot sem. A kommunistákat se csukták le, csak a médiától és a hatalomtól zárták el őket. A rendszerváltó keletiek 1989-90-ben azonban vért akartak. Meg is tették volna, de Amerika nem engedte. Nehogy visszájára forduljanak a dolgok! Tiltsátok a komcsikat, utálja meg őket a világ, de akasztások ne legyenek!

Második lépcsőben kitaláltak egy óriási trükköt. Mondjuk azt, hogy fasizmus ott van, ahol bántják a zsidókat! Ebből két dolog is következhet. Ahol nem bántják a zsidókat, ott nincs fasizmus. Ha a múlt eseményeiből kivonjuk a holokausztot, akkor a fasizmust az államkapitalizmus egyik radikális módszerévé lehet szelídíteni, sőt piedesztálra lehet emelni, hiszen küzdött a „bolsevik pestis” ellen. Szörnyű!

A tőkés Európának évtizedeken át nem volt szüksége a fasizmusra. Jólét volt, elégedett népek, terjeszkedő Európai Unió. Az emberek elhitték, hogy az Amerikából áthozott demokrácia a jólét feltétele, úgyhogy nem kell ugrálni!

A jólét hosszú időre tünetmentessé tette a kapitalista rendszer betegségét, de az nem múlt el. A 2008-as válság és minden, ami ezután jött, ágyba kényszerítette az európai kapitalizmust. Szűnni nem akaró magas láz, és minden egyéb, ami ezzel jár.

Megoldást máig se találtak, de rengeteg mindent kitaláltak, hogy az emberek figyelmét elvonják az egyetlen, és egyre nyilvánvalóbb alternatíváról, azaz a kapitalizmus leváltásáról, egy új közösségi társadalom megteremtéséről.

Már nem elég példálózni a múlttal, a gulággal és a padláslesöpréssel. Hogy milyen lehet ez az új társadalom, arra Kína elég meggyőző és élhető, fenntartható modellt mutatatott fel.

A nyugati elitben felmerült a radikális nacionalizmus, sőt valamilyen lightos fasizmus bevetése is. De megrettentek. No, nem attól, hogy Marine Le Pen vagy a német AfD szocializmust teremt. Tudták, hogy ők biztosan nem teremtenek. De, ha ők lebontják az idejétmúlt európai intézményeket, akkor akár utat nyithatnak a kommunisták előtt.

Putyintól is két ok miatt félnek. Az erős Oroszország nem engedi a nyugat terjeszkedését. De még jobban tartanak attól, hogy születik egy új Szovjetunió.

Jöjjön inkább liberalizmus, a nyílt társadalom, a gender! Jöjjenek a migránsok! Verjük szét a múltat, új bálványokra esküdjünk! Az okosabbja tudta, hogy Rómát egykor a római elit totális erkölcsi válsága tette tönkre, amire a barbárok csak rájátszottak. Mondom, az okosabbja tudta, de ma már nem ők ülnek az EU csúcsain.

Még valami történt, amit senki sem akar beismerni. A liberalizmus minden külön bejelentés nélkül átvette a fasizmus szerepét. Még a jelszavak is hasonlóak. Egy ideológia, a liberalizmus; egy birodalom, az EU; egy nép, a nemzeti háttér nélküli európai; és persze egy vezér, egy Führer. Ez még nem alakult ki, többen pályáznak rá.

Hitler annak idején nem tudott megállni akkor, amikor már egész Európát uralta. Oroszországot is akarta. Így van ezzel az EU mai vezetése is. Harcolni persze nem akarnak, nem is nagyon tudnának.

És akkor jött az ötlet: ráuszítani az ukránokat Oroszországra. Legyen világnézeti háború, a nyugati liberalizmus, az angolszász világ háborúja a nemzeti függetlenség, a hazafiság eszméi ellen, az orosz nép kiiktatására!

A liberális Európa ennek érdekében segített tisztára mosni az ukrán fasizmust. Az ukrán vezetés zöme zsidó, ki gondolná, hogy ők fasiszták? Az ukrán fasizmus jó, szabaduljon el a pokol!

Megfertőzödhet-e Magyarország? Szálasira már alig emlékeznek, a német fasiszták bűneit pedig nem ildomos úri helyen emlegetni. De van itt más baj! A politikai elit hallgat arról, hogy a magyar fasizmust nem azért vetették be Horthy idején, hogy a zsidóktól megszabaduljon az ország. A fasizmus a magyar tőke uralmát volt hivatott menteni a szocializmus erőivel szemben.

A magyar elit, liberálisok és konzervatívok, most az ukrán fasizmus mellé álltak. Tetszik, nem tetszik, ezzel segítik a háború folytatását. A háború pedig hozza az inflációt, a hiányt, a nélkülözést, a nyomort. És akkor mi jön? Ugye, nem a fasizmus?