szerkeszto 
„Ukrajna lerohanásakor még burkoltan nukleáris armageddonnal fenyegetett.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn kijelentette, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei, és soha nem szabad elindítani egy ilyen háborút.
A Kreml vezetője mindezt egy, az atomsorompó-szerződésről (NPT) szóló konferencia résztvevőinek írt levelében tette, több mint öt hónappal az Ukrajna elleni indított háborúja után.
„Abból indulunk ki, hogy egy nukleáris háborúnak nem lehetnek győztesei és nem szabad kirobbannia egy ilyen konfliktusnak. Kiállunk a világközösség minden tagja számára egyenlő és oszthatatlan biztonság mellett”
– fogalmazott a levélben.
A Reuters kommentárja megjegyzi, az orosz elnök szavaival békülékenyebb hangnemet kívánt megütni és egyben Oroszországot, mint felelős atomhatalom szerette volna bemutatni. Utóbbi élesen szembenállnak Putyin, valamint más orosz politikusok korábbi kijelentéseivel, melyeket nyugaton burkolt nukleáris fenyegetésként értelmeztek. Február 24-én, az ukrajnai orosz invázió megindításakor tartott beszédében hangsúlyosan utalt Oroszország nukleáris arzenáljára, és figyelmeztette a külső hatalmakat, hogy bármilyen beavatkozási kísérlet „olyan következményekkel járna, amelyekkel még soha nem találkoztak a történelmük során”.
Napokkal később elrendelte a nukleáris erők különleges készültségbe helyezését. Az ukrajnai invázió az 1962-es kubai rakétaválság óta nem látott szintre emelte a geopolitikai feszültséget, és mind az orosz, mind az amerikai politikusok nyilvánosan a harmadik világháború veszélyéről beszéltek. William Burns, a CIA igazgatója áprilisban azt mondta, hogy az Ukrajnában elszenvedett oroszországi kudarcok miatt „egyikünk sem veheti félvállról azt a fenyegetést, amelyet a taktikai nukleáris fegyverek vagy kis hatóerejű nukleáris fegyverek esetleges bevetése jelent”.
Oroszország – amelynek katonai doktrínája lehetővé teszi a nukleáris fegyverek alkalmazását az orosz államot fenyegető egzisztenciális fenyegetés esetén – azzal vádolta a Nyugatot, hogy Ukrajna felfegyverzésével és a Moszkva elleni szankciókkal „proxyháborút” folytat ellene. Oroszország áprilisban hajtotta végre új, az Egyesült Államok elleni nukleáris csapás mérésére alkalmas Sarmat interkontinentális ballisztikus rakétájának első tesztindítását, és közölte, hogy őszre tervezi a fegyverek hadrendbe állítását. ”
Címlap fotó: PAVEL BYRKIN / AFP
Kós Zoltán 
