Gyilkos Colt és bizarr párbaj: két izgalmas történet a forgótáras pisztolyok őskorából
szerkeszto 
„New York városában nem ritkák a nyári viharok. 1841 júniusában az erős szél miatt a hajók napokig vesztegeltek a kikötőben. A Kalamazoo postahajó matrózai a Maiden Lane-i mólónál várakoztak, amikor felfigyeltek a raktérből áradó bűzre. A dokkmunkások hamarosan előkerítették és felnyitották a leggyanúsabb poggyászt, egy súlyos, hat láb hosszú ládát. Tartalmát, egy sóval borított holttestet, a rendőrség Samuel Adamsként azonosította. A ládát valaki postai küldeményként adta fel. Bizonyára arra számított, hogy a sóval tartósított tetem csak akkor indul majd oszlásnak, amikor a hajó már messze jár.
A becsomagolt fej
A rendőrségnek nem sok idejébe telt kézre keríteni a gyilkost. Valamennyi nyom John Caldwell Colt könyvelő manhattani irodájához vezetett. Néhány nappal korábban egy tanú durva verekedés hangjaira lett figyelmes. Másoknak az tűnt fel, hogy a fiatalember hatalmas ládát cipel ki a Chambers Street és a Broadway sarkán álló épületből. Hamarosan előkerült a fuvaros, aki a ládát a kikötőbe szállította. John C. Colt, az alig harmincéves fiatalember, több népszerű „olasz típusú”, azaz kettős könyvelési tankönyv szerzője, hamarosan bíróság elé került, gyilkossággal vádolták.
A postázott holttest bizarr esete bejárta a sajtót. Colt perével pedig hetekig foglalkoztak mind a filléres napilapok, mind a komoly folyóiratok. Ennek nem csupán a szokatlan hullaeltüntetési kísérlet volt az oka, hanem az is, hogy a vádlott testvérét Samuel Coltnak hívták.
Az akkor 27 éves férfi már országszerte ismert volt találmányáról, a forgótáras hatlövetű ismétlőpisztolyról. Igaz, ez idő tájt cége, a patersoni Patent Arms Manufacturing Company, anyagi és technológiai nehézségekkel küzdött. Samuel megpróbálta kijavítani a „Colt Paterson” modell hibáit, amelyek a kezdetleges gyártási folyamatból fakadtak. Miközben mindent elkövetett testvére megmentéséért, okkal aggódott, hogy a nagy feltűnést keltő per nem kedvez majd az akadozó üzletnek.
A vád képviselői ugyanis felvetették, hogy Samuel Adams fejsérülését egy Colt revolverből származó golyó okozhatta. John védelmére Samuel sikeres ügyvédeket kért fel, akik nemcsak John életét, hanem a revolver jó hírét is igyekeztek megvédeni. A védők önvédelemre hivatkoztak, a vád képviselői pedig a szándékosságot igyekeztek bizonyítani. A per folyamán egy durva, végzetessé fajuló verekedés története kezdett körvonalazódni.
A bíróságon elhangzottak szerint a könyvelő Colt vitába keveredett Adams nyomdásszal. Ez utóbbinak csekély összegű követelése volt a vádlottal szemben: alig több mint egy dollár. A vitára és a verekedésre a könyvelő irodájában került sor, ahol Adams maga alá gyűrte és fojtogatni kezdte Coltot, aki szorult helyzetében megragadott egy tárgyat – a leírások szerint fokost –, és fejbe vágta vele ellenfelét. A halálos ütés után Colt feltörölte a padlóról a vért, a tetemet egy ládába gyömöszölte, és több font sót öntött rá, mielőtt a „csomagot” postázta volna egy New Orleans-i címre.
Adams teste ennyi viszontagság után nem nyugodhatott békében, szakértők vizslatták. A koponyán látható mély, kör alakú sebet a vád szakértői szerint egy Colt Paterson revolverből származó golyó okozta. Szerintük a könyvelő hidegvérrel készült a bűntettre. A védelem azonban a tetem kihantolását és a fej tüzetesebb vizsgálatát követelte. A bíró utasítására Adams fejét leválasztották a testről, és a kíváncsiskodókkal zsúfolt tárgyalóterembe vitték.
A vászonba csomagolt fejet a törvényszéki orvos, David L. Rogers tartotta az ölében addig, amíg a bizonyítási eljárásban rá nem került a sor. Ekkor a doktor szemléletesen bizonyította, hogy a fokos hegye éppen beleillik a koponyán található sebbe. Samuel Colt pedig egy könyvre célozva többször is elsütötte hatlövetűjét, hogy bemutassa, milyen alakú lyukat ütnek a golyók. A véres per izgalmas látványosság, valódi szenzáció volt, amelyet csak tovább fokozott az, amikor a bíróságon megjelent John élettársa, egy gyönyörű lány, Caroline Henshaw, aki gyermeket várt. Ez a törvénytelen viszony sem vetett jó fényt a vádlottra, bár helyzetén nem is rontott sokat, merthogy életben hagyásának kis esélye volt.”
Címlap fotó: mult-kor.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
