szerkeszto 
„Nem biztos, hogy főnyeremény mostanság európai egyetemeken tanulni, ugyanis egyes beszámolók szerint egyre nyíltabbak az orosz hallgatókkal szembeni durva ellenérzések.
A sikeres vizsgák után a nyár kiváló alkalom lehet azoknak az egyetemistáknak, akik külföldi felsőoktatási intézményekben szeretnének tapasztalatokat szerezni, kivéve, ha Oroszországból érkeztek. A február 24-e óta tartó orosz–ukrán háború miatt számos orosz fiatal döntött úgy, hogy európai egyetemeken folytatja tanulmányait, ám mint ahogyan a brüsszeli Politico riportja bemutatja egyre több orosz diák számol be oroszellenes atrocitásokról. Mindeközben Moszkva arra próbálja rávenni a külföldön tanulókat, hogy térjenek inkább haza, és otthon fejezzék be tanulmányaikat.
A lapnak egy 20 éves fiatal úgy fogalmazott:
Nem sokan tudják, hogy orosz vagyok, általában nem mondom meg, honnan származom.
Az Exeteri Egyetem névtelenül nyilatkozó tanulója szerint elég rosszat vagy jót mondani Oroszországról, és máris megbélyegezhetik. Mások szerint az oroszellenességhez hallgatólagosan sok egyetem asszisztál is.
Egy Szibériából származó és Lengyelországban tanuló ugyancsak 20 éves fiatal megdöbbenve konstatálta, hogy az egyik órán a professzor „megfelelő” válasznak minősítette az oroszellenességet.
A Moszkvával szembeni ellenérzések egyik kirívó példája a 33 éves jElena Lednyeva esete, aki az Egyesült Királyságban szeretett volna továbbtanulni, ám az intézet az orosz–ukrán háborús konfliktusra hivatkozva elutasította felvételét.
Igaz, a Nyugat-Londoni Egyetem később úgy magyarázta az esetet, hogy valószínűleg adminisztratív tévedés történt. Jócskán felkorbácsolta az indulatokat az észtországi Tartu Egyetem azon döntése is, amely átmenetileg megtagadta az orosz hallgatók felvételét, mint később kiderült, az intézkedésre biztonsági okok miatt volt szükség.
Mihail Szuszlov, a Koppenhágai Egyetem docense szerint minden ilyen oroszellenes intézkedés kontraproduktív, mivel a kirekesztések révén a Kreml okkal vádolhatja a Nyugatot, hogy az oroszokat jogtalanul zárják ki az oktatásból.
Ugyanakkor vannak pozitív példák is, amelyek azért árnyalják a fenti képet. Egy 21 éves szibériai hallgató a lengyelországi Adam Mickiewicz Egyetemen kezdte meg tanulmányait. Mint meséli, mindössze 300 euróval a zsebében, egy nappal az orosz–ukrán háborús konfliktus kitörése előtt érkezett az országba. Ám hamarosan zárolták a megtakarításait, mivel a Nyugat kizárta Moszkvát a SWIFT pénzügyi rendszerből. Ekkor az egyetemhez fordult, ahol rögtön havi 212 eurós ösztöndíjat kínáltak fel az antropológushallgatónak.
Mint ahogyan a Politico megjegyzi, évente körülbelül 48 ezer orosz diák tanul Európában, főként Németországban, Lengyelországban, Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Finnországban.
Prágában mintegy 1500 orosz hallgató jár a Károly Egyetemre, amelynek rektorhelyettese, Markéta Martínková, korábban világossá tette, hogy intézetük nem tolerál semmiféle ruszofóbiát. Az orosz oktatási minisztérium természetesen nem hagyta szó nélkül az oroszellenes megnyilvánulásokat, és a legjobb orosz egyetemekre, automatikus felvétellel csalogatja haza külföldről a diákokat.
Moszkvának erre leginkább azért van szüksége, hogy határozott ellenőrzése alatt tarthassa a képzett hallgatókat, és ezért mindent megtesz annak érdekében, hogy hazacsábítsa a külföldön tanulókat – teszi hozzá Mihail Szuszlov.
Címlap fotó: Tüntetés Németországban 2022. július 22-én. Fotó: Ying Tang / NurPhoto / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
Kós Zoltán 
Nem emlékszem olyan esetre, amikor Amerikai emberek (nem csak diákok) hátrányt szenvedtek volna Amerika örökös háborúi, és több millió ember halála miatt. Hogyan is állunk a kultúrával?