Kína haditengerészete megkezdte a Tajvani-szoros képzeletbeli középvonalának eltörlését
szerkeszto 
„Közel 70 éve létezik egy képzeletbeli vonal, amely a Tajvani-szorosban húzódik Tajvan és Kína között, segítve a béke fenntartását. Az úgynevezett középvonal léte azonban egyre inkább megkérdőjeleződik azzal, hogy Kína jelentősen elkezdte megerősíteni a haditengerészetét.
A vonal
Kína hivatalosan soha nem ismerte el a vonalat, amelyet egy amerikai tábornok 1954-ben, a kommunista Kína és az Egyesült Államok által támogatott Tajvan közötti hidegháborús ellenségeskedés csúcspontján talált ki, bár a Népi Felszabadító Hadsereg nagyrészt tiszteletben tartotta azt.
Tajvan most arra készül fel, hogy Kína sokkal nagyobb haditengerészetének hadihajói rutinszerűen át fogják lépni a vonalat. Ez része azoknak a húzásoknak, amelyekkel Peking a jelenlétét hangsúlyozza, és tiltakozott például Nancy Pelosi amerikai házelnök három héttel ezelőtti tajpeji látogatása ellen is.
„Fokozni akarják a ránk gyakorolt nyomást annak érdekében, hogy feladjuk a középvonalat”- mondta egy, a térség biztonsági tervezését jól ismerő tajvani tisztviselő.
Joseph Wu külügyminiszter ebben a hónapban egy sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a status quo megváltoztatása nem tolerálható.
„Össze kell fognunk a hasonlóan gondolkodó partnerekkel, hogy biztosítsuk a középvonal fennmaradását és megvédjük a Tajvani-szoroson átívelő békét, stabilitást” – mondta Wu.
Más tisztviselők és biztonsági elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a szigetnek nehéz lenne megvédeni a vonalat anélkül, hogy ne növelné az eszkaláció kockázatát.
A hatalom kivetítése
Tajvan elnöke, Caj Jing-ven többször is kijelentette, hogy Tajvan nem fogja sem provokálni, sem eszkalálni a konfliktust.
Kérdéses, hogy a Tajvannak nyújtott nemzetközi támogatás elegendő-e ahhoz, hogy elrettentse Kínát attól, hogy a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalának tajvani oldalán járőrözzön, vagy hogy Tajvan barátai segítenének-e a vonal fenntartásában.
Az Egyesült Államok és más nyugati haditengerészetek hajói azért hajóznak át a szoroson, hogy kiemeljék annak – szerintük – nemzetközi státuszát, nem pedig azért, hogy szigorúan érvényt szerezzenek a képzeletbeli vonalnak, amelynek nincs jogi státusza.
A Tajvani-szoros mintegy 180 km széles, és a legszűkebb pontján a középvonal mintegy 40 kilométerre van Tajvan vizeitől.
A tajvani felségvizekhez közeli kínai haditengerészeti jelenlét nagy terhet róna a tajvani hadseregre, és megkönnyítene egy esetleges kínai blokádot vagy inváziót – figyelmeztetnek tajvani tisztviselők.
A középvonal nincs jelölve semmivel. Kína évekig hallgatólagosan elismerte, de 2020-ban egy külügyminisztériumi szóvivő már kijelentette, hogy nem létezik. Ezt a védelmi minisztérium és a Tajvani Ügyek Tanácsa is megerősítette.
Az elmúlt napokban a két fél fregattjai és rombolói macska-egér játékot játszottak, a kínai hajók megpróbáltak manőverezni a tajvani őrjáratok körül, hogy átléphessék a vonalat.
Ebben a hónapban kínai vadászgépek is átlépték a vonalat, bár csak rövid ideig, amit a kínai légierő a múltban csak ritkán tett meg.
Politikai műtárgy
Csie Csung, a tajpeji National Policy Foundation biztonsági elemzője szerint a középvonali konszenzus „megdöntése” növelte a véletlen konfliktus kockázatát.
Csie szerint a tajvani parti őrség és a hadsereg alkalmazási szabályait felül kell vizsgálni, hogy nagyobb hatáskörrel és jogi védelemmel rendelkezzenek a kínai erők egyre összetettebb kihívásaira való reagáláshoz.
Heteken belül várhatóan amerikai hadihajók hajóznak át a Tajvani-szoroson, ezzel is hangsúlyozva, hogy szerintük a Tajvani-szoros nemzetközi vízi útvonal. Ez növelni fogja a szoros felett szuverenitást és egyéb jogokat követelő Kína bosszúságát.
Három, névtelenségük megőrzése mellett nyilatkozó amerikai tisztviselő azt mondta, hogy a középvonalon való kínai áthaladásnak nincs nagy taktikai jelentősége.
Az Egyesült Államok nem látta szükségét annak, hogy fenntartsa a vonal státuszát, vagy hogy visszavágjon Kína azon áthaladó lépéseivel szemben – mondták.
Christopher Twomey, a kaliforniai U.S. Naval Postgraduate School tudósa azt mondta, hogy szerinte az amerikai haditengerészet inkább „politikai műtárgynak”, mint jogi jellegűnek tekinti a vonalat.
Twomey magánemberként úgy vélte, hogy a veszélyeket nem szabad túlértékelni, és a tengerszoros nemzetközi vízi útként való elismerése és használata folytatódni fog. A kínai tevékenységeket „politikai nyilatkozatoknak” nevezte.
„Pusztán a kínai jelenlét az önkényes vonalak bármelyik oldalán ezen a területen belül nem valószínű, hogy bármilyen operatív válaszlépést eredményezne” – mondta Twomey. (via Reuters)„
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
