Újra előkerült az európai hadsereg gondolata Magyarországon, ráadásul eléggé váratlan helyen, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom sajtónyilatkozatában. Váratlan a hely, mert magukat baloldalinak nevező pártok nem szokták követelni európai hadsereg létrehozását.
„Az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom az orosz-ukrán háború tartós leállítását az önálló európai haderő mielőbbi létrehozása révén látja lehetségesnek” – írják a szervezet állásfoglalásában.
Az európai kommunista és munkáspártok nem mindegyike ellenzi az Európai Uniót, mint intézményt, és vannak, akik még az EU megújítását is elképzelhetőnek tartják, de a katonai vetület erősítését, európai közös hadsereg létrehozását minden magára adó baloldali párt ellenzi.
Például a német politikai élet baloldali, de nem kommunista pártja, a Linke sem követel összeurópai katonai erőt, hanem éppen ellenkezőleg „kollektív biztonsági rendszer” létrehozását sürgeti. Most tessék megfogódzkodni: nem Oroszország ellen, hanem Oroszországgal együtt, a leszerelés elmozdítása érdekében.
Az ISZOMM szerint „az oroszoktól való végzetes függőségekbe való visszavonulás azonban nem lehet kiút.” Az Oroszországgal való megegyezés, egy új kollektív biztonsági rendszer azonban nem tenné függővé Európát az oroszoktól, hanem békét teremtene és az amerikaiaktól való függést csökkentené.
De álljunk meg egy pillanatra! Mit jelent az, hogy európai hadsereg? A történelem eddigi tapasztalatai szerint hadsereget államok hoznak létre. Hadserege tehát államnak van, és nem nemzetközi szervezeteknek. Az EU nem állam, hanem nemzetközi szervezet.
Lehet európai hadsereget létrehozni, de akkor európai állam is kell. A nemzetek feletti európai állam jelenleg nem létezik, de számos lépéssel igyekeznek errefelé vinni a fejlődést. A nemzetek feletti európai állam a liberális tőke eszméje, nem baloldali.
Ha nem akarunk nemzetek feletti európai államot, akkor nem szabad olyan intézményeket létrehozni, amelyek az európai állam kiépítését segítik. Ilyen az Európai Ügyészség, az európai alkotmány, az európai határőrség és sok minden más. Nem véletlen, hogy a konzervatív és liberális erők éppen ezekben a kérdésekben nem értenek egyet.
Az európai hadsereggel kapcsolatban számos más kérdés is felmerül. Ha létre is jönne, hol és ki ellen harcolna? Ki fizeti egy ilyen erő fenntartását? Ki parancsol az európai hadseregnek?
Bármelyik kérdésre is akarunk válaszolni, tudnunk kell, hogy az EU tőkés szervezet, az európai tőke intézménye. Aki ezt elfelejti, nem csupán eltéved a mai politikában, de elveszíti minden baloldali jellegét is.
Az európai hadsereg ötlete 1950-ben született. Akkor is Franciaország kezdte nyomni, részben így akarva ellensúlyozni az USA nyilvánvaló katonai fölényét, másrészt akadályozva a német hadsereg ismételt megszervezését és felfegyverzését.
Az európai hadseregből azonban nem lett semmi. 1945 után az Egyesült Államok hatalma csúcsán volt. Az amerikaiak diktálták, hogy mi történjék Nyugat-Európában és a pénzt is ők adták hozzá.
Az USA hidegháborút folytatott a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. De ennek fő eszköze nem egy európai erő volt, hanem a NATO.
1990-ben Kelet-Európában keresztülvitték a tőkés rendszerváltásokat, és 1991-ben megszűnt a Szovjetunió. A NATO-t mégsem oszlatták fel, hanem megtartották, sőt hatáskörét a NATO területén kívülre is kiterjesztették. A NATO el kezdett küzdeni minden ellen, ami sértette az amerikai érdekeket. A NATO volt és maradt az USA fő eszköze.
2001 után ismét felmerült a közös európai védelem igénye, és hoztak is létre néhány együttműködési intézményt. Trump elnöksége idején a francia tőke megijedt, hogy Amerika kivonul az európai kapitalizmus védelméből, és Macron elnök ismét előállt az európai hadsereg ötletével, amivel Merkel akkori német kancellár is rokonszenvezett.
Az európai védelemre való pátoszos hivatkozások azonban senkit se tévesszenek meg. Az európai hadsereg terve mögött több más számítás állt. Egyrészt, teljesen világos, hogy a nyugati világ hadseregeit így vagy úgy, de az amerikai hadiipar által előállított termékekkel látják el. A profit tehát az amerikai hadiiparé. A profitért az európai hadi üzemek is beszálltak a küzdelembe. Az európai gazdaság meg tud lenni a hadiipar nélkül is, de a 2008 utáni válság leküzdéséhez mindent igénybe kellett venni.
Nem véletlen, hogy a gondolat megtetszett több kelet-európai vezetőnek is, köztük Orbán Viktor miniszterelnöknek is. A Fidesz-kormány eszméje az erős Magyarország megteremtéséről feltételezte azt is, hogy Magyarország is elkezd fegyverkezni. Az Orbán-kormány nem akarta a Honvédség felfegyverzését kizárólag amerikai kézbe adni, és ezzel teljes amerikai függőség alá kerülni. Ezért az USA-tól elsősorban rakétákat rendeltek, harckocsikat a németektől. Ugyanakkor igyekezett a magyar hadiipari üzemeknek is piacot és profitot szerezni, főleg vegyes vállalatok létrehozásával. Ehhez a politikához jól illett a közös európai védelem eszméje. Ezen lehet vitatkozni, de végül is az Orbán-kormány jobboldali és nem baloldali.
Kell-e az ukrajnai háború befejezéséhez, a békéhez európai hadsereg? Nem, nem kell! Az ukrajnai háború az USA háborúja Oroszország ellen. A háború gazdasági hasznát nem az EU aratja le, hanem az USA. Béke csak akkor jön létre, ha az USA elfogadja, hogy nem ők parancsolnak a világnak és kész lesz megegyezni Oroszországgal. Az oroszokkal való megegyezés utat nyithat egy szélesebb nemzetközi megegyezéshez is, amelynek Kína is része lehet.
Ha létre is jön az új európai rend, az nem a dolgozók és népek győzelmét jelentené, hanem a piacok, az erőforrások újraelosztását egy más modell, de lényegében tőkés modell alapján.
Európa népeinek, dolgozóinak életét az változtatná meg, ha a tőkés EU-t és más intézményeket az európai népek szolidaritása és demokratikus, egyenjogúságra épülő együttműködése váltaná fel. Ehhez nyilvánvalóan az kell, hogy Európa népei minimum elkezdjék megdönteni a tőkés rendszereket és új közösségi társadalmakat létrehozni.
Ma sehol Európában nincs ilyen forradalmi helyzet, de számos feszültségpont van, amelyek elvezethetnek a forradalmi helyzet gyors kialakulásához.
A Munkáspárt baloldali párt, és mint ilyen nem azt tartja feladatának, hogy erősítse a tőkés intézményeket, és menedzselje a kapitalizmust, hanem azt, hogy bemutassa a világnak, hogy a tőkés rendszer reformja önámítás, a dolgozók nem járnak jól vele. Mélyreható változásokra van szükség, készülni arra a helyzetre, amikor az emberek tömegével fordulnak a tőke és a pénz uralma ellen.
Válaszolunk a címben feltett kérdésre: vagy európai hadsereget akarsz, vagy baloldali vagy. A kettő együtt nem megy.