szerkeszto 
„Az Amerikai Orvosok Társasága szerint egy évtizeden belül önálló orvosszakmai terület lesz a klímaváltozás szerteágazó egészségügyi hatásainak kezelése, a WHO szerint pedig évente negyedmillióval nőhet 2050-ig a klímaváltozás okozta halálozások száma.
A téma jelenleg csupán esetlegesen jelenik meg az orvosi képzésben. A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara (PTE ÁOK) vezetésével most nemzetközi szinten is úttörő mintatananyag készül.
Hőhullámok – a súlyos szív és érrendszeri problémák drámai megugrása. Tartósan magas UV sugárzás – a bőrbetegségek és -elváltozások számának növekedése. Ezek talán a legnyilvánvalóbb példák a klímaváltozás egészségre gyakorolt hatásaira, ám azok jóval kiterjedtebbek, és már most átszövik az egészségügy egészét. Rendszerszintű kezelésük azonban még várat magára, és ennek jelentős mértékben az az oka, hogy a klímaváltozás az orvosképzésben sem jelenik meg kellő mértékben. Ez hívta életre a CLIMATEMED projektet, azaz a PTE ÁOK vezetésével megvalósuló nemzetközi tananyagfejlesztést.
– A klímaváltozás kapcsán fontos különbséget tennünk az egyén egészségére gyakorolt káros hatások, és az ellátórendszert befolyásolók között – mondja dr. Girán János, a PTE ÁOK Népegészségügyi Intézetének egyetemi adjunktusa, a projekt szakmai vezetője. – Természetesen az egyéni hatások is nagyon súlyosak lehetnek, de ezeket tovább súlyosbítja, ha az ellátórendszer, illetve az abban dolgozók nem kellően felkészültek a kezelésükre. A klímaváltozás ártalmas egészséghatásainak köre pedig megdöbbentően széles, és olyan kockázatok is ide tartoznak, amelyekre talán nem is gondolnánk.
– Azt valószínűleg tudják a legtöbben, hogy mennyire fontos a bőrünk védelme az UV sugárzás ellen a strandon, de arra már jóval kevesebben gondolhatnak, hogy a mindennapok során is figyelnünk kell erre – arról nem is beszélve, hogy a bőrgyógyászaton kívül a tartósan magas UV sugárzás komoly szemészeti problémákat is okozhat. Ennél is átfogóbb hatással jár azoknak az úgynevezett új betegségterjesztő vektoroknak, például különböző szúnyogfajtáknak, élősködőknek a megjelenése, amelyek a klímaváltozás következtében nálunk is meg tudnak élni; és olyan betegségeket terjeszthetnek, amelyekkel egész eddig nem kellett foglalkozni égtájunkon, és épp ezért a legtöbb orvos számára a diagnózis felállítása és a kezelés sem jelent meg mindennapi feladatként – sorolja a szakember a példákat.
Ráadásul akadnak ennél kevésbé nyilvánvalóbb összefüggések is, például a klímaváltozás által okozott mentális problémák megjelenése: a klímaszorongás, illetve az egyre gyakoribb természeti katasztrófák okozta poszttraumatikus stressz. A klímaváltozás pedig sokkal kevésbé drámaibb módokon is súlyosan befolyásolhatja az egészségünket és ennek révén az egész ellátórendszert: Girán János és kollégái például az egyre gyakoribb jelentős légnyomásváltozások légzőszervi betegségekben szenvedőkre gyakorolt hatását vizsgálják.
Az Európai Unió Erasmus+ programjának keretében megvalósuló tananyagfejlesztés több célt tűzött ki. Az első az egy teljes szemesztert lefedő, 14 hetes kurzus részletes kidolgozása a klímaváltozás egészséghatásairól, azok kezeléséről és lehetséges megelőzéséről. Emellett azt is látni kell Girán János szerint, hogy az orvosképzés során átadandó tananyag már így is rendkívül zsúfolt, így az önálló kurzus mellett olyan „érzékenyítő” tréninget és módszertani útmutatót is kidolgoznak, amely révén az oktatók a már meglévő kurzusaikba illeszthetik a klímaváltozással kapcsolatos ismeretek átadását. Végül nagyon fontos, hogy a már praktizáló orvosok munkájába is beépüljenek a klímaváltozás egészséghatásaival kapcsolatos ismeretek, aminek érdekében továbbképzési anyagokat készítenek.”
Címlap fotó: Csortos Szabolcs
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István