szerkeszto 
„Magyarország 2010 óta minden válságból, a 2008-2009-es globális gazdasági válságból, a migrációs válságból és a Covid-válságból is erősebben jött ki, mint ahogy belement – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Berlinben, a magyar-német gazdasági kapcsolatokról rendezett fórumon.
A kormányfő a fórum előtt találkozott Olaf Scholz német kancellárral is, erről azt mondta: gyümölcsöző megbeszélést folytattak, a 2 órás egyeztetésen minden nehéz és komplikált témáról szót ejtettek, és „mindenki elégedett lehet” annak eredményeivel. Orbán azt mondta, 2 évente látogatást tesz a kancellárnál és a német gazdasági közösségnél.
Szerinte politikai okai vannak annak, hogy Magyarország szerinte sikeresen kezelte a válságokat 2010 óta.
Azt mondta, a gazdasági világválság idején Európában arról folytattak vitát, hogy a krízis konjunkturális vagy szerkezeti válság. A legtöbb európai ország konjunkturális válságnak tekintette – mondta Orbán, aki azt állítja, ezt az értelmezést sosem fogadta el, ő strukturálisnak tekintette a válságot, ami mögött az van, hogy Európa – hacsak nem változtat – folyamatosan veszíteni fog Ázsiával szemben GDP-ben, piacokban és technológiai versenyben.
Orbán az erre adott helyes válasznak a mély strukturális reformot nevezte, 2010 után ennek megfelelően alakították át a magyar gazdaságot.
A konzervatív magyar modell
Szerinte a magyar modell a társadalompolitika terén konzervatív, Helmut Kohl német kancellár időszakára emlékeztető politika. A kormány munkaalapú társadalomban gondolkodik, aminek a középpontjában a család áll, a GDP-ből családtámogatásra Magyarországon fordítanak a legtöbbet, és a kormány alapvetően a munkán keresztül finanszírozza a családokat – állítja Orbán, aki szerint amíg 2010-ben a foglalkoztatási ráta alig volt 50 százalék fölött, ma már 75 százalék körüli.
Szerinte a kormány épít a nemzeti büszkeségre is, és azt szeretné, ha ez egyre inkább a teljesítményen alapulna. Magyarországon nincs multikulturalizmus – mondta Orbán.
Azt mondta, a magyar modell gazdasági alapjának egyik fontos összetevője az alacsony adószint: a világon egyedül itt van egysávos személyi jövedelemadó, nincs örökösödési adó, és alacsony, 9 százalékos a társasági adó is. Ami pedig az egyenlőséget illeti, a magyar álláspont szerint az inputnál, vagyis az oktatásnál, a munkakeresésnél kell megadni az esélyt, az output, a teljesítmény oldalán viszont „inkább a különbségek pártján vagyunk” – mondta.
Orbán szerint ha Magyarország nem védi meg a határait, összeomolhat az egységes európai uniós belső piac. Mivel Magyarország nyitott ország, a határvédelem gazdaságpolitikájának is része kell, hogy legyen – mondta.
3B
Orbán szerint a következő időszakban politikai biztonságra, energiabiztonságra és fizikai biztonságra is szükség van. A politikai biztonságot a kormány stabilitása garantálja, a fizikai biztonságot egyebek között azzal lehet biztosítani, hogy Magyarország továbbra is a béke szigete lesz, az energiabiztonságnak pedig fontos része, hogy az országnak hat hónapra elegendő gáztartaléka van – mondta.
Együttműködés és jóljárás
„Aki velünk együttműködik, az jól jár” – mondta Orbán Viktor.
A német vállalkozóknak azt mondta, nincs meglepetés a magyar gazdaságban, pontosan meg tudjuk mondani, hogy melyik szektorban milyen közép- és hosszú távú tervei vannak a kormánynak, több nagy német céggel most is érvényben vannak a megállapodások a távközlés, a digitalizáció és a zöld energiára való átállás terén főként arról, hogy milyen területen tudnak bekapcsolódni a magyar modernizációs programba.
Azt mondta, a magyar-német gazdasági együttműködésnek alapvetően nem gazdasági alapjai vannak, hanem kulturális természetűek: Magyarországon van egy „pozitív előítélet” Németország iránt, részben történelmi okokból, részben a német kulturális teljesítménynek köszönhetően. A kétoldalú együttműködés fundamentumait semmiféle politikai kampány vagy esetenként felmerülő egyet nem értés gazdasági kérdésekben nem tudja lerombolni – mondta.
Arról is beszélt, hogy Magyarországon már 6000 német társaság találja meg a számításait, és 300 ezer család keresi meg a kenyerét olyan munkahelyeken, amik német cégekben vannak.
Orbán goes berserk
Hazánk a világ 5. leginkább high-tech országa, és exportteljesítmény terén is jóval előrébb áll, mint azt népessége indokolná – állított óriásiakat Orbán, aki szerint Magyarország emellett a világ 10 legnyitottabb gazdasága közé tartozik az export és a GDP aránya alapján, továbbá a tíz legkomplexebb ország egyike is a GDP összetettségét tekintve, vagyis számos ágazatra épül.
Orbán szerint ma a legnagyobb kihívás az, hogy a kontinenst recesszió fenyegeti egyebek között az energiaárak meredek emelkedése miatt. A fő kérdés pedig az, hogy ha lesz európai recesszió, képes lehet-e Magyarország egyedül talpon maradni. Úgy vélte, hogy ennek érdekében a fejlesztésre, a beruházásokra és a technológiai innovációra kell fektetni a hangsúlyt, ennek a törekvésnek köszönhető, hogy idén 5-6 százalékos a növekedés, és tavaly 7 százalékos volt. (MTI)”
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 