szerkeszto 
„A Nemzetközi Valutaalap nemrégiben frissítette világgazdasági kilátásait, és mindössze 2,7 százalékos globális növekedést jósol, szemben a 2021-es 6 százalékkal. A legrosszabbak között teljesít az euróövezet, amely várhatóan csak fél százalékponttal növekszik − és még ez az előrejelzés is túl optimistának bizonyulhat.
A probléma különösen akut Németországban, ahol a hitelfelvételi költségek kezdenek emelkedni, és ezt már a piacok is észrevették. A német innováció gerincét és a jövőbeli növekedés fő forrását a kis- és középvállalkozások alkotják. A teljes vállalati forgalom csaknem 40 százalékát ezek a vállalkozások termelik, és a német gazdaság hozzáadott értékének 55 százalékát adják – írta meg az UnHerd.
Emellett ők képezik ki a jövő ipari munkaerejét, és a német vállalatok 1,5 millió képzési helyéből 1,3 millióért felelősek. A kisebb vállalatok lelkes innovátorok, és gyakran kétszer annyit fektetnek kutatásba és fejlesztésbe, mint nagyobb versenytársaik. Sajnos a jelenlegi válság éppen ezt a gazdasági ágazatot sújtja a legsúlyosabban, és a németországi úgynevezett „mittelstand”-ok körében egyre több a fizetésképtelenség.
A lap szerint a tragikus az, hogy a berlini kormány szinte semmit sem tesz a befektetők megnyugtatására. A jelenlegi javaslatok nem foglalkoznak az ország ipari bázisának fenntartásához szükséges lépésekkel, ehelyett szinte kizárólag pénzzel próbálják megoldani a problémát.
A kormány akár 200 milliárd eurót (a GDP közel 5 százalékát) is elkölthet a vállalkozások energiahiánytól való „megóvására”,
de egyre világosabbá válik, hogy a világ összes pénzével sem lehet növelni az energiaellátást, ha egyszerűen nincs elég belőle. A legfontosabb lépés a hazai energiatermelés felfuttatása lenne, de sem a szociáldemokratáknak, sem a zöldeknek nincsenek reális terveik e tekintetben, kivéve a több szél- és naperőműparkot, ami nem fogja megmenteni Németország iparát.
Németország minden tekintetben veszít a versenyképességéből
A németországi problémák sokkal mélyebbre nyúlnak. Amint a valutaalap elemzése is mutatja, Németország minden területen veszít versenyképességéből, az oktatástól kezdve, ahol az eredmények stagnálnak, egészen a vállalkozói szféráig, ahol az induló vállalkozások száma csökken. A német egyetemek, amelyek egykor a világ irigyelt és az amerikai Ivy League példaképei voltak, jócskán lemaradtak.
Kik lesznek tehát a jövő befektetői egy olyan gazdaságban, amely elveszíti vállalkozóit? – tette fel a kérdést a lap. Úgy tűnik, sok német számára a válasz az állam, abban a reményben, hogy minden problémát hatalmas állami kiadásokkal el lehet fedni, teljesen figyelmen kívül hagyva, hogy a több kiadás kevesebb termelés mellett egyre nagyobb inflációhoz vezet.
Már nem az 1870-es vagy az 1930-as években élünk, amikor a gazdasági válság ellenére a 19. században alapított német vállalatok megőrizték innovációs előnyüket. A probléma az, hogy a jelenlegi recesszió és annak mozgatórugója, a súlyos energiahiány az egész kontinensen végbemenő hatalmas deindusztrializációs hullám része. Ezt nehéz lesz feloldani, ami egyedülállóvá teszi ezt a recessziót. Hacsak nem történik jelentős korrekció, hamarosan az állandó európai stagfláció és gazdasági hanyatlás világába süllyedünk − írja a lap. „
Címlap fotó: Ina Fassbender / AFP
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
