szerkeszto 
„Eredményesen és tapasztalatokban gazdagon ért véget a Clearance Diver 2022 elnevezésű búvárgyakorlat. Az első hazánkban megrendezett nemzetközi – belga, litván és magyar katonák részvételével végrehajtott – kiképzési foglalkozássorozatnak az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred adott otthont.
Első alkalommal rendezett nemzetközi búvárgyakorlatot az MH 1. Honvéd Tűzszerész és Hadihajós Ezred. A fővárosi alakulat a belga, litván és magyar részvételű Clearance Diver 2022 elnevezésű kiképzési foglalkozássorozatnak adott otthont, amelynek tapasztalatairól Horváth Csaba alezredessel, parancsnokhelyettessel, Horváth Csaba Zsolt őrnaggyal, kiképzési főnökkel és Török László zászlóssal, tűzszerészbúvár rajparancsnokkal beszélgettünk.
„A gyakorlat, illetve az elgondolás arról, hogy mi szervezzünk egy nemzetközi búvárgyakorlatot ott kezdődött, hogy tavaly részt vettünk egy belgiumi gyakorlaton, az EURETEX 2021-en, ahol alapvetően műszaki, tűzszerész és búvár feladatokat hajtottak végre a résztvevők” – elevenítette fel a kezdeteket Horváth Csaba alezredes. Ezen a nemzetközi megmérettetésen az ezred a tűzszerészbúvár és a robbanóanyag-kereső kutyás képességgel képviselte Magyarországot. Előbbiek olyan kiváló kapcsolatot alakítottak ki a külföldi kollégákkal, hogy azonnal megszületett a közös kiképzés gondolata és igénye. Mindemellett a hazai lehetőségek a külföldi partnerek számára külön érdekességet is jelentettek, hiszen a zárt téri és az erős sodrású Duna medrében való merülés olyan kihívásokat rejtegetett számukra, amelyekkel otthoni környezetükben nem találkozhattak. „Kifejezetten műszaki, illetve tűzszerészbúvár gyakorlatot szerettünk volna megszervezni úgy, hogy legalább azon nemzeteket – belgákat és litvánokat – meghívhassuk Magyarországra, akikkel a tavalyi gyakorlaton sikerült jó kapcsolatot kialakítani” – tette hozzá az ezred parancsnokhelyettese.
Az első ilyen nemzetközi kiképzés megszervezése komoly kihívás volt az ezred számára, de nagy segítséget jelentettek azok a sztenderdek, amik vonalvezetése és iránymutatása mellett haladtak az előkészületektől kezdve. Horváth Csaba Zsolt őrnagy megjegyezte, hogy a gyakorlatok tervezésére, szervezésére kiadott mindössze 200 oldalas összefoglaló remek kiindulópontot és amolyan „check list”-et adott számukra arra, hogy az első többnemzeti gyakorlatot sikeresen véghez vihessék. Az ezred kiképzési főnöke arra is rámutatott, hogy mind a három nemzet összefogásának, mind pedig a közös gyakorlatok különlegessége, hogy alulról jövő kezdeményezésként születtek meg. Magyarán, a feladatot végrehajtó katonabúvároktól eredt az az együttes felvetés, hogy a tavalyi sikerek nyomán a jövőben is szeretnének rendszeres közös felkészítéseket tartani, megismerve egymás eljárásait, felszereléseit és azon belül még inkább az egymás által ismert és alkalmazott felszerelések felhasználásának módjait, lehetőségeit is.
Az ötlet azonnal támogatásra lelt az ezred vezetésénél, ami kapcsán Horváth Csaba alezredes leszögezte, hogy eleve terveztek idénre búvárgyakorlatot, amit készséggel és örömmel bővítettek nemzetközivé. „Abszolút támogattuk az első pillanattól kezdve, mert úgy gondoltuk, hogy amellett, hogy együtt tudunk működni, kapcsolatot tudunk építeni külföldi alakulatokkal, a közös munka nekünk is kiváló lehetőséget ad arra, hogy nemzetközi színtéren is bizonyíthassunk, arról nem is beszélve, hogy így ők is, mi is tanulhattunk egymástól” – mondta az ezred parancsnokhelyettese.
A külföldi katonák Magyarországra érkezését követően azonnal, zökkenőmentesen meg is kezdődtek az első eligazítások és felkészítések, hiszen mind a belga, mind a litván búvárok többsége már személyesen is jól ismerte a magyar katonákat a múlt évi gyakorlatról.
„Gyakorlatilag ugyanaz a csapat érkezett hozzánk, akikkel Belgiumban is együtt dolgoztunk. Mivel az eljárásaink is csak nagyon apró dolgokban különböznek, nagyon gyorsan megtaláltuk a közös nevezőt. Mi, búvárok amúgy is nagyon hamar megértjük egymást, a víz alatt pedig ténylegesen egy nyelvet beszélünk” – fogalmazott Török László zászlós.
Mivel mind a magyar, mind a külföldi búvárok sokat próbált, tapasztalt katonák és szakemberek, felmerült a kérdés, hogy vajon lehet-e még egymástól mit tanulni. Török László zászlós azonnal felelt: mindig lehet! Részletezve elmagyarázta, hogy a búvár mindig tud tanulni és minden alkalmat meg is kell ragadnia a gyakorlásra. A zárt téri merülést megemlítve elmondta, hogy tulajdonképpen az a búvárszakma csúcsa. Véleménye szerint, aki zárt körülmények között is képes biztonságosan merülni és még feladatokat is végre tud hajtani, nyílt vízi körülmények között már sokkal magabiztosabban, magától értetődőbben képes dolgozni. Már pedig a Clearance Diver 2022 gyakorlatnak épp ezen képesség gyakoroltatása volt az egyik legfontosabb célja a kőbányai pincerendszerben.
Elmondható tehát, hogy a külföldi katonák jellemzően olyan feladatokkal ismerkedhettek meg a gyakorlat során, ami a magyar katonák számára gyakorta a hétköznapokat jelenti. Török László zászlós azonban óva intett attól, hogy rutinfeladatnak nevezzük ezeket, hiszen a tűzszerészek, tűzszerészbúvárok szakmájában sosincs rutin, vagy épp félvállról vett feladat. Mindig ott kell lenni fejben is. Horváth Csaba alezredes ehhez hozzáfűzte, hogy annyi természetesen elmondható, hogy a magyar búvárok e téren sokkal gyakorlottabbak. Ennek ellenére mind a belga, mind a litván búvárok kellő nyitottsággal és érdeklődéssel álltak minden feladathoz és az újdonság ellenére a magyarokéhoz hasonló felkészültséggel és odafigyeléssel dolgoztak. A nyelvi különbségek leküzdésére két közös nevező is adatott: a földfelszínen angolul, a víz alatt pedig a búvárok nemzetközi nyelvén, kézjelekkel kommunikáltak. Bár a gyakorlat még csak a napokban ért véget és a külföldi résztvevők épp csak elhagyták az országot, az első tapasztalatfeldolgozások már meg is történtek.
Amint arra Horváth Csaba Zsolt őrnagy is rávilágított, mind a magyar, mind a külföldi katonáktól azt kérték, hogy őszinte véleményt formálva mutassanak rá a – remélhetőleg – hagyományteremtő gyakorlat erősségeire, gyengeségeire, ezzel is elősegítve a következő alkalmak szervezését. Ez azért is fontos, mert már most, a kiképzések ideje alatt is érkeztek bejelentkezések más nemzetektől, hogy legközelebb ők is csatlakoznának a közös felkészítésekhez. Ez a várhatóan megnövekedő létszám mellett azonban egy sor új kihívást is magában hordoz. Egy példával élve Horváth őrnagy elmondta, hogy egy nagyobb létszám esetében szükséges lesz egy előzetes felmérés, ami kimutatja majd, hogy a jelentkező nemzetek résztvevői milyen feladattípusokban szereztek korábban tapasztalatokat, egyáltalán milyen mértékű felkészítéssel bírnak, hiszen ezen információk alapjaiban határozzák meg a tervezhető feladatok jellegét, nehézségét.
„Az is elképzelhető, hogy párhuzamosan kell majd a feladatvégrehajtásokat megtervezni és az egyszerűtől a nehezebb felé haladva engedni azokat a búvárokat, akik sikerrel veszik a különböző akadályokat” – mondta az alakulat kiképzési főnöke példázva a visszajelzések és saját tapasztalatok alapján kialakuló irányt a jövőbeni gyakorlatok szervezésére vonatkozóan. Megemlítette a belgáknál működő minőségbiztosítási rendszert is, ami jó minta lehet a magyarok számára is. Különösképpen azért is, mert a nemzetközi színtéren könnyű belefutni olyan nemzeti szabályzókba, amelyek a közös munka feltételéül szabhatnak ilyen és ehhez hasonló, minőségre és szervízelésre vonatkozó tanúsítványokat.
Horváth Csaba Zsolt őrnagy azt is elárulta ,hogy őszinte elismeréssel nézték meg tüzetesebben is a belga katonák kisteherszállító gépjárművét, amelynek a belsejét gyakorlatilag búvárfelszerelés-javítóműhellyé varázsolták, egy helyen tárolva minden olyan szükséges eszközt, pótalkatrészt, amire szükség lehet a merülések közötti gyors, helyszíni javítások érdekében. Nem túlzás azt állítani, hogy ezzel a gyakorlattal és a hazai búvárok felkészültségének felmutatásával a magyar tűzszerészbúvár-képesség felkerült a NATO képzeletbeli térképére. Minden bizonnyal olyan körökben is jegyzik azt immár, ahol eddig talán tudni sem vélték, hogy a Magyar Honvédség ilyen képességgel is bír.
„Talán ez volt az egyik legfontosabb cél” – jelentette Horváth Csaba alezredes, hozzátéve, hogy a tavalyi és idei többnemzeti szereplés kiváló lehetőség volt a bemutatkozásra. Ezt jól példázza a már említett jelenség, miszerint még a gyakorlat befejeződése előtt is szép számmal futottak be az érdeklődő üzenetek arra vonatkozóan, hogy miként csatlakozhatnak már országok búvárai is e – jelenleg még – három nemzet alkotta közösséghez.
„Meg tudtuk mutatni, hogy vannak magyar tűzszerészbúvárok és, hogy milyen feladatok ellátására képesek” – mondta összefoglalva a gyakorlat egyik legfontosabb eredményét Horváth alezredes.
A jövőkép mindenképpen reményteli, hiszen – amint arról Horváth Csaba Zsolt őrnagy is beszámolt – a tűzszerészbúváraink már mind a belga, mind a litván féltől kaptak invitálást a jövő évi kiképzési rendezvényeikre. Ez azért is fontos, mert ezeken a felkészítéseken rendszerint számos más nemzet katonája is megfordul, így a magyarok felkészültségét és képességét alkalomról alkalomra egyre több ország búvárai ismerhetik meg, ami a kapcsolatok és az együttműködési lehetőségek további bővüléséhez vezethet.”
Címlap fotó: Snoj Péter, Gajdos Milán főhadnagy
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
