Lantos Csaba: véletlenül odakeveredett tőzsdeguruból orbánista tízmilliárdos
szerkeszto 
”
- Előbb tőzsdeguru, aztán bankár, majd milliárdos befektető: az Orbán-kormány legfrissebb miniszterének pályafutása három, élesen eltérő szakaszra tagolódott eddig.
- Ezekben egy közös elem azért volt: az irány a sok pénztől a még több pénz felé mutatott eddig.
- Nagy kérdés, hogy egy, már az elfideszesedése előtt is igen sikeres ember mindezek után miért vállalt politikai szerepet.
- Ismerkedj meg a Milliárdoskormány új tagjával, akinek van egy szuperképessége: több gyereke van, mint Orbán Viktornak!
- És döbbenj rá egy nem sokat emlegetett összefüggésre: a mostani nemcsak milliárdos- de igazi Heti Válasz-kormány is.
Nem véletlen, hogy az 1962-es születésű Lantos Csabát a Tőkeblog egyik bejegyzésében „a magyar tőkepiac egyik szülőatyjaként” mutatják be, de az sem, hogy maga az érintett egyszer úgy jellemezte saját magát, hogy
ő csak egyszerű közgazdász, aki jókor volt jó helyen.
Utóbbi a legkevésbé sem álszerénység. A két állítás ugyanis egyszerre igaz.
A Lázár Jánoshoz hasonlóan hódmezővásárhelyi származású Lantos 1986-ban, három évvel a rendszerváltás előtt diplomázott a Közgázon közgazdász-szociológus szakon. Szakkollégista volt a Rajkban, itt ismerte meg például Hernádi Zsoltot, a MOL későbbi elnök-vezérigazgatóját, akivel együtt dolgozott egy diák-kisszövetkezetben. De mégcsak nem is ez volt a legfontosabb, utólag főnyereménynek bizonyuló szem a kapcsolati hálójában. Rajkosként ugyanis megismerte a bibós szakkollégistákat is, köztük Orbán Viktort. Akiről idén tavasszal egy podcastban azt mesélte, hogy
„Viktor is egy volt közülünk, bátor volt, merész, de pont olyan volt, mint az összes [többi].”
Lantos ezzel a name droppinggal is jelezte, hogy ő a NER húszas évei óta személyes alapon viktorozó szűk elit tagja.
Bár hősünk saját elmondása szerint alapvetően városszociológusnak készült az egyetem után, így először maradt az egyetemen, a karrierje igen hamar egészen más irányt vett. A meggazdagodás útján – indirekt módon – a hatalmuk utolsó éveit élő kommunisták indították el azáltal, hogy Lantos fiatal kutatóként gyorsan elnyert ugyan egy igen csábító amerikai kutatói ösztöndíjat, de azt – saját elmondása szerint – az utolsó pillanatban egy párttitkár lányának adták. Amikor ezt egy tanszéki buliban elpanaszolta Járai Zsigmondnak, az idősebb közgazdász felvetette neki, hogy akkor menjen vele dolgozni a leendő munkahelyére.
Néhány hónappal később, 1987. január elsején jött ugyanis létre a kétszintű bankrendszer Magyarországon, Járai pedig a frissen alapított kereskedelmi bankok egyike, a Budapest Bank kötvénykereskedelmi osztályának lett a vezetője. Az ösztöndíja elvételét feldolgozni nem tudó Lantos pedig élete első munkahelyeként tényleg itt helyezkedett el.
Járai egy évvel később már a bank vezérigazgató-helyettese, egy újabb évvel később pénzügyminiszter-helyettes, majd tőzsdeelnök, jó évtizeddel később pedig az első Orbán-kormány pénzügyminisztere, végül a Nemzeti Bank elnöke lett. A kötvényosztály munkatársai közül sokan futottak be hasonlóan villámgyors karriert, egyszerűen azért, mert Magyarországon rajtuk kívül ekkor még nem léteztek akár ennyire tapasztalt kereskedelmi banki és tőzsdei szakemberek sem.
Maga Lantos a kötvényekkel való gyors megismerkedés után a részvényekre és a tőzsdére tette a személyes tétjeit, amennyiben rövidesen a Budapest Bankkal kooperáló osztrák Creditanstalt magyarországi brókercégénél helyezkedett el – ahol a főnöke egyébként a későbbi jegybankelnök Simor András volt – , majd, miután 1990 júniusában újranyitott a Budapesti Értéktőzsde, a cég magyar leányvállalatának brókere lett. Miközben gyorsan emelkedett a ranglétrán a brókercégnél, a tőzsdén is halmozta a vezető funkciókat. Lantos volt az első Tőzsdetanács legfiatalabb tagja, később sokáig töltötte be a börze felügyelőbizottságának elnöki pozícióját. Aktívan részt vett a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt., vagyis a KELER megalapításában, aminek aztán több mint húsz évig volt az elnöke.
A Creditanstaltnál mindeközben először a brókerek főnöke lett, majd a befektetési alapkezelőt vezette, hogy a végén őt nevezzék ki az egész csoportot irányító befektetési bank – a CA-IB – vezérigazgatójának.
Brókerből bankár
Lantos tőzsdei karrierje 2000-ig tartott. Az ekkor kitört úgynevezett dotkomválság során – amikor az induló netes cégek körüli hisztéria csillapultával összeomlottak az árfolyamok -, hősünk igen komoly döntést hozott: átnyergelt bankárnak.
Nagykutya volt ekkor már régen, így magasan indított: ő lett az OTP lakossági üzletágának vezetője, vezérigazgató-helyettesi beosztásban. Az OTP urát, Csányi Sándort onnan ismerte, hogy az általa irányított CA-IB intézte az OTP tőzsdei bevezetését. A bankárkorszak 2007-ig tartott, a komoly magánvagyont felhalmozó Lantos azóta alapvetően a befektetéseivel foglalkozott.
Bankárból befektető
Személyes portfoliójába jelenleg több mint húsz cég tartozik. Ez azonban természetesen nem azt jelenti, hogy csak 2007 óta lennének befektetései. A legrégebbi ilyen típusú hazai lista, a „100 leggazdagabb” szerint már 2002-re 3 milliárdosra becsült portfolióval rendelkezett, amikor pedig 2007-ben átment „főállású befektetőbe”, már 4,5 milliárdon állt a számláló. Ugyanezen a listán az új miniszter 2022-ben a 96. leggazdagabb magyar volt 13,3 milliárd forintos becsült vagyonnal.
A Lantos portfolójába tartozó cégek együttes árbevétele tavaly valamivel 11 milliárd feletti volt, amit összesen 500 alkalmazott termelt ki. Befektetőként kiemelten érdekli az egészségbiznisz, nyolc évig volt a Róbert Károly magánkórház tulajdonosa, a telki magánkórházban is érdekelt volt, és jelenleg is több egészségügyi profilú startupban és más vállalkozásban érdekelt. A hozzá hasonló érdeklődésű, NER-közeli milliárdosok miatt tartanak egyesek attól, hogy a mostani egészségügyi reform egyik valós célja az, hogy az Orbán udvarába tartozó eü-vállalkozók kimazsolázhassák a rendszer pénztermelő elemeit.
Lantos és a NER: megvette a nagykövet- és miniszterkeltetőt
Bár kormányzati szintű közéleti szerepet eddig nem vállalt, Lantos régóta nyíltan a NER oszlopa, sőt azok közé tartozik, akik már akkor nyíltan elkötelezték magukat az Orbán-rendszer mellett, amikor az még létre sem jött ebben a formájában. 2007 és 2009 között ugyanis – vagyis amikor Gyurcsány Ferenc politikai haláltusája, majd Bajnai Gordon kármentési kísérletei közben már világosan látszott, hogy itt legalább egy ciklusra a Fidesz uralma következik – részben, majd teljes egészében ő finanszírozta az akkor még hithű orbánista Heti Válasz kiadását. Először 25 százalékot szerzett a lapot kiadó cégben, amit akkor éppen mostani minisztertársa, Csák János, illetve az Orbán feleségével korábban közös borászati céget birtokló Kékessy Dezső, illetve Szabadhegy Péter birtokolt. 2008-tól aztán egy évre Lantos szerezte meg az összes részvényt.
Te nem akarsz londoni nagykövet lenni?
A Heti Válasz sorsa tökéletesen illusztrálja, Orbán Viktor hogyan előfinanszíroztatta meg a holdudvar gazdag tagjaival a pártsajtót, majd később hogyan jutalmazta ezért diplomáciai és kormányzati pozíciókkal a vastag bukszájú híveket. Illetve hogy bizonyos, a Pártnak tett szolgálatok konkrét pozíciót értek, a Válasz fenntartása például londoni nagyköveti és miniszteri kinevezést.
A lapot maga az első Orbán-kormány alapította közpénzből és kezdetben egy közalapítványon keresztül működtette. Miután Medgyessy Péter megverte Orbánt a 2002-es választáson, vagyis megszűnt a közpénzes finanszírozás lehetősége, a hetilapot 2004-ben magánkézbe adta a fenntartója. A vevő a Csák, Kékessy és Szabadhegy nevével fémjelzett Sasliget Kft volt. A trió 3 évig finanszírozta a veszteséges lapot, Csák ennek köszönhetően 2011 és 2014 között londoni nagykövet volt, a mostani választások óta pedig kulturális és innovációs miniszterként szolgál.
A londoni nagykövetségen ki más válthatta volna Csákot 14-ben, mint Szabadhegy, aki 16-ig maradt nagykövet. De itt nincs vége, a Válasz magánkézbe adása utáni időkben egy ideig az a Szalay-Bobrovniczky Kristóf volt az újság főszerkesztője és lapigazgatója, aki 2016 és 2020 között mi más lett volna, mint londoni nagykövet, 2022 óta pedig honvédelmi miniszter. Lantos Csaba a Választ az Infocenter nevű, Fellegi Tamás érdekeltségébe tartozó cégnek adta tovább 2009-ben. Fellegiből londoni nagykövet nem lett ugyan, cserébe 2010 és 11 között nemzeti fejlesztési, utána pedig egy további évig tárca nélküli miniszter lehetett.
A naracssárga tűz közelében
Lantos Csaba azonban a szimbolikus befektetésnek tekinthető Heti Válaszon kívül is is sok szálon kapcsolódott a NER legbefolyásosabb köreihez.
2009 óta ő a NER nemzetközi energiakereskedő cégcsoportja, a MET Holding AG igazgatósági elnöke.
2011-től egy ideig a Fidesz-kormány egyik legfontosabb intellektuális háttérszervezete, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. igazgatósági tagja volt.
Ugyanebben az évben lett a nagyközönség által kevésbé ismert, de a fideszes univerzumban 2003 óta fontos háttérszerepet betöltő Széll Kálmán Alapítvány kuratóriumi elnöke. A Széll Alapítványt a Fideszt valósággal sokkoló 2002-es választási vereség után az akkor a MOL-t vezető Csák János hozta létre, hogy fórumot, illetve programalkotó műhelyt biztosítson az Orbánt támogató topmenedzsereknek, pénzes befektetőknek és üzletembereknek. Orbán a győzelem után ezt azzal hálálta meg nekik, hogy 2010-11-ben két, az új rendszer gazdasági alapjait megvető nagy gazdasági programot is a Széll Alapítvány egy-egy rendezvényén jelentett be, első alkalommal így hálálkodva nekik:
„Először is hadd mondjam el, hogy hálás vagyok a Széll Kálmán Alapítványnak, nemcsak ezért a meghívásért, hanem azért is, sőt, elsősorban azért, mert az elmúlt években, amikor másfajta szelek fújtak még Magyarországon, más kordivat hódított, akkor képes volt összegyűjteni azokat az embereket, akik a gazdasági életben érdekeltek, az eszméik nem álltak távol a mi gondolkodásunktól. Ez akkortájt egyébként nem volt kockázatmentes tény. Hosszú éveken keresztül egyfajta hátországot adott nekünk ez az alapítvány; szellemi értelemben adott nekünk hátországot”.
Lantos ezekben az hősi években a Válasz finanszírozásával segített be, de Orbán fent idézett beszéde után egy évvel már ott ült a Széll kuratóriumi elnöki székében.
Hősünk tagja az egy ideje szintén a NER alapcégei közé tartozó 4ig tanácsadó testületének.
És amiben még az általa régóta lelkesen támogatott miniszterelnököt is veri: Lantosnak hét gyereke van. A vagyonával viszont egyáltalán nem tűnik ki a Pintér Sándor, Szalay-Bobronviczky Kristóf vagy a saját jogon szinte vagyontalan, de üzletember veje, Tiborcz István révén milliárdos klánba tartozó miniszterelnök által fémjelzett pénzes társaságból.„
Címlap fotó: 444.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István