szerkeszto 
commons.wikimedia.org
„Nem szívesen teszik ki magukat az energiapiaci ingadozásoknak a nagyobb gazdasági szereplők – fogalmazott az Index megkeresésére Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője, annak kapcsán, hogy egyre több önkormányzat – köztük Budapest is – egy kiszolgáltatott helyzetbe került és napi áron fogják beszerezni az áramot.
Több önkormányzat és közfeladatot ellátó vállalat nem rendelkezik hosszú távú energiaszerződésekkel, ezért piaci áron kénytelenek beszerezni az energiát. Mostanra politikailag átitatott kérdéssé vált, hogy ezek a szereplők nem vagy nagyon magas áron kaptak ajánlatokat. A Magyar Önkormányzatok Szövetsége korábban azt javasolta, hogy az önkormányzatok ne kössenek az MVM-mel féléves vagy egyéves szerződést, legfeljebb egy hónapra szerződjenek.
Hétfőn Karácsony Gergely, főpolgármester is egyértelművé tette: Budapest napi áron szerzi be az áramot, továbbá úgy fogalmazott, hogy amíg nem látják, hogy egészen pontosan milyen áramszámlája lesz a BKV-nak, megpróbálnak mindenen spórolni. Így ezekben az esetekben a napi gáz- és villanyár lehet az irányadó.
A helyzet nem optimális
Szijjártó Péter már erről kifejtette a véleményét
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter korábban már kifejtette azzal kapcsolatosan a véleményét, hogy a hetek óta tapasztalható olcsóbb energiaáraknak milyen hatása lehet.
„Tehát ha magas a kereslet, magas az ár. Aki a Közgázra járt, annak nem túlságosan meglepő. Most pedig már mindenki feltöltötte a földgáztárolóit, hallhatjuk, hogy Európában száz százalékot megközelítő a töltöttségi szint. Most senki nem fog gázt venni, mert nem tud, mert nem tudja hova tenni. Kicsi a kereslet, tehát kicsi az ár” – fogalmazott a külügyminiszter.
Szerinte majd amikor elkezdődik a kitárolás – mielőtt a fűtési szezon jön, és sokkal többet fogunk fogyasztani –, le fog menni a tároló töltöttségi szintje körülbelül húsz százaléka nagyjából márciusra. Akkor pedig, ha mindenki megint elkezd betárolni, nagyon magas lesz az ár – jegyezte meg Szijjártó Péter, aki azt is hozzátette: a jelenlegi alacsony árak a magyar beszerzési szerződésben is reflektálódni fognak.
Gaál Gellért, a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az Index megkeresésére kiemelte, hogy ezzel kapcsolatosan nem látja a döntések hátterét, és nem ismeri körülményeket, így nem szeretné minősíteni a döntést. Ugyanakkor úgy véli, hogy a nagyobb gazdasági szereplők általában nem szeretik kitenni magukat az energiapiaci ingadozásoknak. Ezért inkább kötnek fél vagy egy éves – esetekben akár hosszabb időtávra is – energiaszerződéseket, amelyben rögzítik az árakat.
Felmerülhet ugyanakkor az az eset, hogy a szerződés másik oldalán lévő szállító túlságosan magas áron tudná rögzíteni az eladási árat, ami miatt már megfontolandó a Karácsony Gergely által követett stratégia is. Ebben az esetben ki vagyunk téve az árampiac szeszélyeinek, ami válhat előnyünkre, de hátrányunkra is
– tette hozzá a vezető elemző. Az biztos, ennek a önkormányzati döntésnek az a következménye, hogy gyakorlatilag – jelen esetben – a főváros áramszámláját a gáz piaci ára fogja mozgatni. Azt pedig lényegében az vezérli, hogy mennyire lesz hideg a tél és meddig tart ki a tárolók töltöttsége. Ha többet kell fűteni, mint az utóbbi években akkor jobban fog fogyni a gáz, nagyobb kereslet jelenik majd meg a piacon, így növekedni fognak az árak a tél második felében, ami pedig közvetve az áram beszerzési árára is felhajtó erővel bírhat.
Rizikós lépés
Rendkívül kockázatosnak találja az aktuális helyzetben a napi áras beszerzést Hortay Olivér, a Századvég vezető elemzője. Az áramtőzsde már az energiaválság kirobbanása előtt is az egyik leginkább ingadozó volt. A tőzsdei ár az egyik napról a másikra a korábbi kétszeresére is nőhet, vagy felére csökkenhetett.
A végfelhasználók jelentős részénél ezért felmerül az igény a villamosenergia-kereskedőjükkel szemben, hogy a jövőbeli igényeiket előre fedezze, így képes legyen kiszámíthatóbb árakat biztosítani, amelyek tervezhetőbbé teszik a költségeket
– osztotta meg az Index megkeresésre Hortay Olivér, aki szerint ez az igény az energiaválság kirobbanása óta – a legtöbb felhasználó részéről – még erősebb két okból:
- Az azonnali árak változékonysága jelentősen megnőtt, még inkább kiszámíthatatlanná teszi a jövőbeli energiaköltségek alakulását.
- Az elmúlt időszakban az átlagos árszintek is emelkedő tendenciát mutatnak. Egyre inkább úgy tűnik, az energiaválság rövid távon nem enyhül, az árak könnyedén tovább emelkedhetnek.
Tehát a Századvég elemzője számos kockázatot lát a kiszámíthatatlanságon túl az azonnali piaci árakat tükröző, napi áras beszerzésben. Két fő veszélyforrás egyértelmű: a kiszámíthatatlanság és egy esetleges költségnövekedés azonnali érződése.
Jó és rosszul is elsülhet
Hortay Olivér szerint, ha az elmúlt hónapok ármozgásait vesszük alapul, a jövőben előfordulhat, hogy a napi piaci árakat tükröző beszerzések egyik hónapról a másikra többszörös költségnövekedést okozhatnak, ez pedig végül likviditási problémákhoz vezethet.
Ha pedig az európai energiapiaci helyzet tovább romlik és az átlagos árszintek növekednek, a beszerzés költségei is ugyanilyen ütemben emelkedni fognak. A költségnövekedés mértékének pedig – a piaci árakhoz hasonlóan – nincs felső korlátja.
Hortay Olivér kiemelte: biztos, sokkal nehezebben lehet ezzel a stratégiával tervezni a városok költségvetését, továbbá jelentősen ki vannak téve így egy olyan kockázatnak amire nincs érdemi hatásuk. „Ám ha azt gondoljuk, hogy rövid távon az árak inkább csökkenni fognak és ez valóban bekövetkezik, akkor akár jól is lehet járni a feltehetően magasan fixált árhoz képest” – összegezte Gaál Gellért, aki megjegyezte: negyedév múlva felül lehet vizsgálni ezt a döntést, és újból be lehet kérni új árakat a fixáláshoz.”
Címlap fotó: commons.wikimedia.org
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 