„Nincs most irigylésre méltó helyzetben a magyar söripar, az egyre nehezebb gazdasági helyzetben folyamatosan emelkedő költségek mellett kell a gyáraknak helytállniuk, miközben ráadásul magasabbak az adóterhek is. Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója arról beszélt az Indexnek, hogy gyengélkedik az export, de a vendéglátás és az idegenforgalom vegetálása is erősen kihat a forgalomra. Reménykeltő ugyanakkor, hogy a téli rendezés ellenére számottevő felhajtóereje lehet a labdarúgó-vb-nek, az év végén pedig a porter és a bak mellett előkerülhet a forralt sör is.
Az első tízhavi adatok alapján az öt legnagyobb hazai sörgyártó belföldi forgalma 5,1 millió hektoliter volt, amely ugyan 3 százalékkal magasabb a tavaly január–októberinél, még mindig 4 százalékkal elmarad a Covid-válság előtt, 2019 hasonló időszakában mért 5,3 millió hektótól – közölte az Index érdeklődésére Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója. Amikor a top 5 piaci szereplőről beszélünk, a sörszövetségi tagokon, a Dreheren, a Heineken Hungárián, a Borsodin, s az itthon nem gyártó, de forgalmazóként meghatározó Carlsbergen kívül a statisztikához adatszolgáltatással hozzájáruló Pécsi Sörfőzdére kell gondolni.
Már a csapolt sör sem a régi
A körülményeket tekintve sincs ok az optimizmusra a söriparban a szakember szerint, folyamatosan nehezedő környezetben, folyamatosan emelkedő gyártási költségek (energia, alapanyag, szállítás és munkabérek) mellett kell működni. Ez a nehezedő környezet rontja az ágazat exportképességét is, ugyanis 21 százalékos visszaesést láthatunk az elmúlt egy év kivitelében.
Kántor Sándor szerint az első tíz hónap eladási adatai jól mutatják a vendéglátás és idegenforgalom gyengélkedését is.
Az ennek a szektornak a teljesítményét hűen tükröző csapolt sör forgalma negyedével alacsonyabb még a tavaly regisztráltnál is, és alig haladja meg a 2019-es értékesítés felét a maga 373 ezer hektoliteres értékével. A szintén erre a szegmensre jellemző, újratölthető üvegben forgalmazott sör eladott mennyisége 785 ezer hektoliter volt, ami 14 százalékkal marad el a múlt évi bázisidőszaktól, és a hordós sörhöz hasonlóan alig több mint a felét érte el a 2019-es forgalomnak. Bár a dobozos sör aránya tovább nőtt a teljes forgalomban a maga 4 millió hektoliter feletti teljesítményével, ez is csak 1 százalékkal haladta meg a referenciaként tekintett, három évvel ezelőtti eladásokat.
A fentiek tükrében arra a kérdésre sem könnyű válaszolni, hogy mikorra érheti utol vagy múlhatja felül a pandémia és háború előtti csúcsot a magyar sörpiac. A szövetség első embere szerint az idei első fél év még bizakodással töltötte el a sörgyártókat, jó esély volt arra, hogy végre elérjék a 2019-es eladások mértékét, de a július 1-jén megemelt jövedéki adó és a népegészségügyi termékadó kiterjesztése tovább súlyosbította az ágazat helyzetét, és az említett körülményekkel együttesen – a második fél évre vonatkozó előrejelzéseknek megfelelően – visszavetette a sörök forgalmát.
A korsónkat sem kíméli az infláció
Magas az infláció, minden drágul, így a sör is. A fogyasztói döntések mögé tekintve arról viszont még nem esett szó, hogy a számos élelmiszer-kategóriában már kirajzolódó „lefelé vásárlás” jelensége érzékelhető-e a söröknél is. Erre a felvetésre Kántor Sándor úgy reagált, hogy a fogyasztói árérzékenység megjelenésére az októberi eladási adatokban találhatunk jeleket.
Ebben a hónapban a korábban csökkenő gazdaságos termékek iránti igény 10 százalékkal nőtt a korábbi év azonos időszakának forgalmához képest, míg az eddig dinamikusan növekvő prémiumtermékek eladásainak korábban tapasztalt két számjegyű növekedése egy számjegyűre, mindössze 5 százalékra mérséklődött. Az októberi hónap igazi vesztese a középkategória, amelynek a növekedése megállt
– vont mérleget a sörszövetség igazgatója.
Nyakunkon a labdarúgó-világbajnokság, amely rendszerint nemcsak a sportvilág, hanem a söripar számára is igazi ünnep, csakhogy a mundiálok 1930 óta íródó történetében először télen rendezik meg a mérkőzéseket. Katar kapcsán rögtön a muszlim alkoholtilalomra asszociálunk, de egyrészt ha korlátozottan is, lehet kapni sört majd a helyszínen, másrészt joggal feltételezhető, hogy a hűvösebb évszakra eső lebonyolítás nagyobb gond a szektornak itthon és a nagyvilágban.
Kántor Sándor azonban azzal árnyalta a képet, hogy a nagy sporteseményeket bármikor is rendezik, azok jó alkalmat kínálnak a kulturált sörfogyasztásra. Így a labdarúgó-vb biztosan lendít egyet a forgalmon, és reméli, a magyar sportrajongók is széles baráti körben, szurkolói csoportokban sörözve tekintik majd meg a mérkőzéseket. „Arra számítani lehet, hogy a kereskedők és a vendéglátóhelyek figyelemfelkeltő promóciókkal fogják kísérni a világbajnokság teljes időszakát, és a gyártók is gondoskodni fognak arról, hogy a jó sörök mindenhol a megszokott minőségben legyenek elérhetők” – bocsátotta előre a szakember.
Téli sörszezon
S ha már közelít a tél, érdemes azon is elgondolkodni, beszélhetünk-e egyáltalán Magyarországon érdemben téli sörszezonról. A sörszövetség igazgatója szerint is vitathatatlan, hogy a hazai sörfogyasztás nagyobb része az áprilistól októberig terjedő melegebb időszakra esik, amikor elsősorban a könnyű lager és ale sörök adják a forgalom legnagyobb részét. Bár a hidegebb hónapokban is ezek a típusok a legkedveltebbek – így tulajdonképpen minden szezon sörszezon – a magyar gyártók kínálatában is megtalálhatóak a téli időszak sötétebb, testesebb, magasabb Balling-fokú sörei.
Kántor Sándor szerint ilyenek a hagyományos porter és bak (németesen Bock) sörök, vagy az angol porterből kifejlődött ír stout, amelyek mindegyike remekül illik hosszú baráti beszélgetésekhez, családi összejövetelekhez. Megemlíthetjük még a különleges belga apátsági söröket, ezek igazi ékei lehetnek az ünnepi asztalnak vagy ajándékkosaraknak.
Ráadásul a meleg italokat kedvelőknek sem kell lemondaniuk a sörről, hiszen az említett sörtípusokból otthon is készíthetünk fűszeres, „forralt” söröket, amelyek nemcsak illatosak, hanem kellemesen át is melegítenek.”
Címlap fotó: Kántor Sándor, a Magyar Sörgyártók Szövetsége igazgatója © Fotó: Balogh Róbert
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
