Így erőltetné át Brüsszel a „szivárványcsaládok” elismerését minden EU-s tagállamra
szerkeszto 
„Hamarosan újabb csatatér nyílhat az Európai Bizottság és a magyar kormány között: a brüsszeli intézmény által szerdán közreadott szabályozási javaslat legalábbis erre enged következtetni. A Bizottság ugyanis egy európai szülőségi bizonyítvány bevezetését szorgalmazza, s arra kötelezné a tagállamokat, hogy elismerjék a más tagállamokban megállapított szülői státuszokat és a szülők ebből levezethető jogait is.
Az Európai Bizottság azzal indokolja az új szabályozás szükségességét, hogy az uniós polgárok mind gyakrabban élnek a négy alapszabadságból eredő jogaikkal, azaz egyre többen költöznek át egyik tagállamból a másikba, csakhogy az eltérő nemzetállami szabályozások miatt nem egyértelmű, hogy aki az egyik országban szülőnek számít, az a másik országban is szülőnek számít majd-e.
A testület érvelése szerint emiatt csorbulnak annak a körülbelül kétmillió gyereknek a jogai, akik esetében – fogalmazzunk így – nem mindig egyértelmű, hogy a szüleik tényleg a szüleik-e.
Az olvasó sejtheti, hogy ez a tényállás leggyakrabban akkor áll fenn, ha a szóban forgó gyereket örökbe fogadták – illetve akkor, ha a „szülők” azonos neműek.
Bár az Európai Bizottság érvelése hangsúlyosan a gyerekek jogaira alapoz, az már a szabályozás szükségességének indoklásánál is előkerül, hogy
A hangsúlyokat természetesen mindenki oda helyezi, ahová szeretné.
Gyakorlatilag kötelező lenne a „szivárványcsaládok” elismerése
Az Európai Bizottság azt ígéri, hogy a szóban forgó szabályozás bevezetése nem befolyásolja a tagállamok ahhoz fűződő jogát, hogy maguk döntsék el, mit tekintenek családnak, illetve azt sem, hogy elismerik-e a külföldön kötött melegházasságokat.
Az mindenesetre nem kétséges, hogy az Európai Bizottság melyik oldalon áll ebben a kérdésben – elég csak megnézni azt a kis videót, amivel Ursula von der Leyen Twitter-oldalán beharangozták a javaslat megjelenését.
Az Európai Bizottság arra alapoz, hogy az egyes tagállami bíróságok és hatóságok a jóhiszeműség elve alapján minden további nélkül elismerik a más tagállamok bíróságai által hozott határozatok – ez bevett gyakorlat az Európai Unióban –, ezért az egyik országban így megállapított szülőségi státuszokat alapvetően el kell ismerni más tagállamokban is (60–62).
A javaslat értelmében a tagállami hatóságok elméletileg megtagadhatnák ezt, például abban az esetben, ha az szembemenne az adott tagállam közjogi gyakorlatával. Arra azonban külön kitér a Bizottság, hogy a „közjogi kártyát” csak kivételes esetekben szabadna kijátszhatóvá tenni, az pedig kifejezetten nem számít különleges esetnek, hogy egy azonos nemű pár örökbe fogad egy gyereket.
Értsd: a tagállami hatóságoknak valójában nem lenne túl tágas mozgásterük a kérdésben –
(75).
Így akadályozható meg a terv
A Bizottság az ügymenet meggyorsítása érdekében egy európai szülőségi bizonyítvány bevezetését is javasolja, amely – miután a tagállamokban kiállított anyakönyvi kivonatok természetesen eltérő formátumúak, tartalmúak és nyelvűek – megkönnyíthetné az ügyintézést a tagállami hatóságoknál. A javaslat szerint ez csak egy opcionális dokumentum volna, nem lenne kötelező használni.
A javaslatot áttekintve úgy tűnik, nem tévednek azok, akik szerint ennek a jogalkotásnak tulajdonképpen az a célja, hogy az Európai Unió a tagállami szabályozásokat megkerülve
illetve hogy az így létrejött életközösségek mindenhol ugyanolyan közjogi szabályozási környezetben létezhessenek, mint a hagyományos családok. A tagállami hatóságok mérlegelési jogkörének szűkre szabása – az ügymenet meggyorsításának örve alatt – végső soron ugyanezt a célt szolgálhatja.
Azoknak is igaza van, akik azzal érvelnek, hogy a családjog továbbra is tagállami hatáskör, így ott az EU nem alkothat jogot. Az Európai Bizottság az EUMSZ 81 (3) bekezdése alapján javasolja a jogalkotást: ez a bekezdés azt állapítja meg, hogy a több tagállamra kiterjedő családjogi ügyekben rendes jogalkotási eljárással (együttdöntéssel) kell dönteni,
A javaslatról a nemzeti parlamenteket is értesíteni kell, így hat hónapon belül ők is kisiklathatják a jogalkotást, ha kifogással élnek vele szemben.
A fentiek alapján valószínűsíthető, hogy a Bizottság javaslatából nem sok minden fog megvalósulni, hiszen akad még Európában egy-két parlament és kormány, amely jó eséllyel ellenezni fogja az ilyen intézkedések bevezetését. Ugyanakkor az is valószínű, hogy emiatt ezekre a kormányokra – alighanem a magyarra is – hatalmas nyomás nehezedik majd a közeljövőben.”
Címlap fotó: A nyitókép illusztráció. Felvonuló a leszbikusok, melegek, biszexuálisok és transzszexuálisok tüntetők Pristinában 2019. október 10-én. (MTI/EPA/Valdrin Xhemaj
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
