szerkeszto 
„A védelmi költségek Európa-szerte megugrottak, válaszul az orosz agresszióra. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében megvizsgálta, hogyan turbózta fel hadiiparát Európa.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzésében rávilágít, hogy Ukrajna – fegyverekkel és pénzzel történő – támogatása tekintélyes mennyiségű forrásokat emészt fel az Atlanti-óceán mindkét oldalán. A NATO és különösen az Egyesült Államok nélkül korántsem lenne olyan sikeres az ukrán védelem.
A The Wall Street Journal értesülései szerint a Pentagon (az amerikai Védelmi Minisztérium székhelye) egymaga hozzávetőlegesen eddig 17 milliárd dollár értékben bocsátott fegyvereket és egyéb hadiipari szolgáltatásokat Ukrajna rendelkezésére
– mutatott rá az elemzés.
Az USA már évtizedek óta gyárt ilyen típusú termékeket kimondottan exportcélzattal; komoly bevételekhez jut a világszerte értékesített hadászati cikkekből. Azt gondolhatnánk, az orosz–ukrán háború kitörését követően az amerikai fegyvergyártó cégek részvényei az egekbe szöktek. A tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy elmaradt az ugrásszerű növekedés: a virginiai Arlingtonban székelő Raytheon Technologies részvényeinek értéke csupán 12 százalékkal emelkedett meg a tőzsdén a 2022-es év elejétől számítva. A General Dynamics már valamivel komolyabb, 22 százalékos gyarapodást produkált − ismerteti az elemzés.
A fenti ábrán látható, hogy figyelemre méltó növekedés elsősorban Európában érzékelhető. Az itt működő, nemzetközi piacok felé is rendszeresen értékesítő fegyvergyártók részére a megszokottnál jóval magasabb kereslet komoly logisztikai és előállítási nehézségeket eredményez.
A nagyszámú megrendelések miatt a német Rheinmetall részvényeinek értéke 2022. január elseje óta 115 százalékkal növekedett meg.
A vállalat nemrégiben bejelentette, hogy – előállítási kapacitásainak felfokozása céljából – 1,2 milliárd euróért megvásárolja a spanyol Expal Systemst. A cég vezetői szerint az Expal-üzlet rendkívüli módon jövedelmező lesz: 2023-ban az Expal várhatóan 400 millió eurós nagyságrendű bevételt fog termelni. Kevésbé óvatos becslések szerint a 800 millió eurós érték sem elképzelhetetlen, amennyiben az extra kapacitásokat megfelelően használják ki. A hasonló üzleti profillal rendelkező Saab előrelátóbbnak bizonyult, mint német konkurense: a svéd vállalkozás már évekkel ezelőtt hozzálátott gyártási kapacitásainak kibővítéséhez, jól érzékelve az egyre fokozódó feszültséget Kelet-Európában. A Saab jelentős forrásokat fektetett újfajta előállítási technológiák kifejlesztésébe, valamint 500 fővel megnövelte munkatársainak számát. Ezek a lépések elengedhetetlenek voltak a produktivitás biztosításához az elemzés szerint.
Európa felpumpálja hadiiparát
Végezetül azt is érdemes látnunk, hogy az egyes vállalkozások folyamatosan újabb és újabb megállapodásokra bíztatják kormányaikat, amelyek hozzásegíthetik őket teljesítményük megsokszorozásához.
Mindazonáltal az európai országok védelmi költségvetései már a Krím félsziget 2014-es orosz annexióját követően gyarapodni kezdtek, noha a bővülés üteme csupán az ukrán–orosz háború kirobbanását követően vált látványossá.
Lengyelország immáron bruttó hazai termékének 2,1 százalékát költi biztonsági célokra. A tervek szerint ez az érték 2023-ban eléri majd a 3 százalékot. A balti államok, azaz Észtország, Lettország és Litvánia GDP-jük értékének 2,5 százalékára kívánják emelni védelmi kiadásaikat. A The Wall Street Journal értesülései szerint a NATO-tagságért folyamodó Finnország és Svédország hasonló elhatározásokra jutott. Németország az ukrajnai invázió kezdetét követően létrehozott egy új védelmi alapot, amely mintegy 100 milliárd eurót foglal magába. A kezdeményezés mindenekelőtt az új védelmi beszerzések felgyorsítására hivatott, amely célkitűzés eléréséhez reformálja az érvényben lévő, vonatkozó szabályozásokat – állapítja meg az elemzés.
Rekordösszeget önt a hadiiparra Magyarország
A NATO-országokkal szemben megfogalmazott elvárás, hogy mindegyik tagállam köteles GDP-arányosan minimum 2 százalékot védelmi kiadásokra fordítani. Noha a teljes NATO-tagság nagy része nem tesz ennek eleget, a fentebb említett államok túlnyomó többsége már teljesíti a kritériumot.
Magyarország esetében ugyanakkor reális esély mutatkozik arra, hogy akár már 2023-ban csatlakozzon a teljesítők köréhez.
Hazánk eredetileg 2024-es határidővel vállalta mindezt, ám a 2022-es költségvetési tervezetben soha korábban nem tapasztalt, 1000 milliárd forintnyi összeget különített el a kormány védelmi célokra. Ezáltal – a Világgazdaság értesülései alapján – az ilyen jellegű kiadások aránya elérheti az 1,8 százalékos szintet is az idei év végére – olvasható az elemzésben.”
Címlap fotó: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Nagy István 
Kós Zoltán 
