szerkeszto 
Többek között az orosz-ukrán háborúról, a hazai haderőfejlesztésről, a migrációs válságról, hadiiparunk újjáépítéséről, Európa biztonsági helyzetéről, az önkéntes tartalékos rendszerről és nemzetközi katonai kapcsolatokról beszélt Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter az Indexnek adott exkluzív interjújában.
Az interjúból egyebek mellett kiderül az is, hogy a honvédelmi miniszter a kihívásokkal teli időszakban fontosnak tartja, hogy az emberek honvédelembe vetett bizalma megerősödjön. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: miniszteri kinevezése óta eltelt időszak egyik legfontosabb feladata volt az illetmények között lévő egyenlőtlenségek rendezése.
„Elindultak a katonák teljes egyéni, modern és egységes felszerelését biztosító beszerzések. A racionalizálást szem előtt tartva a haderő átszervezése is elkezdődött. A harcoló alakulatok bővítésének céljával a szemlélőségek helyett visszahoztuk a parancsnokságokat, továbbá megjelent a vezérkar, mint szervezeti egység. Elrendeltem a készenlétfokozást is: a haderő nagy lendülettel és elszántsággal lépett hátra béketevékenységéből a gyakorlatozás és a készenlét növelése irányába. A déli határon egyre inkább a rendőrség és a határvadászok veszik át a migrációs nyomás miatti határvédelmi feladatokat, mind több katonát tudunk bevonni a gyakorlatokba, készenléti feladatokba. A honvédség jól vizsgázott az olyan nemzetközi gyakorlatokon is, mint amilyen például a Brave Warrior volt, amelynek végeztével a magyarországi NATO-harccsoport elérte a készenléti szintet, azaz innentől bevethető. De említhetném a különleges műveleti erőket is, akik meggyőző teljesítményt nyújtottak a legutóbbi – hosszú idő után újra megtartott – éjszakai lövészeten. Békeidőben is fontos, hogy jól szervezettek, erősek legyünk, ismerjük és a legjobban használjuk ki a lehetőségeinket” – nyilatkozta a tárcavezető.
A haderő fejlesztésével kapcsolatban a honvédelmi miniszter kiemelte: ma már minden ország toboroz, fegyverkezik, és a GDP legalább 2 százalékát védelmi költségekre fordítja.
„Szerencsére Magyarország ebben a kérdésben már jóval az előtt – 2016-2017 körül – lépett, hogy a háború hatására ekkora tülekedés alakult volna ki a védelmi ipari kapacitásokért. Már ekkor megindultak a beszerzések, tudatosan európai, elsősorban német eszközökre és szállítókra építve, a vásárolt technika mellett pedig a magyar hadiipar korszerűsítését és a hazai gyártást is elkezdtük szorgalmazni. Magyarország bátor, körültekintő és tudatos politikája most láthatóan is megtérül” – szögezte le Szalay-Bobrovniczky Kristóf. Hozzátette: párhuzamosan zajlanak a beruházások az országban, de az első igazán látványos részeredmény a Lynx páncélozott gyalogsági harcjárművek legördülése lesz júniusban. Mint mondta, nagyon fontos a Várpalotára kerülő robbanóanyag- és lőszergyár is, „nem túlzás, hogy stratégiai jelentőségű egész Európa védelmi ipara szempontjából.”
„A Lynx KF41-esek mellett a kiemelt beszerzések közé tartoznak a NASAMS légvédelmi rendszerek, a svéd Carl-Gustaf M4 páncéltörő eszközök, a német Leopard 2A7HU harckocsik és a Kiskunfélegyházán gyártott CZ Bren kézifegyverek. Hazánk elsődleges célja egy elhivatott, ütőképes, elrettentő erőt felmutató hadsereg felállítása. Ehhez elengedhetetlen, hogy katonáink a legmodernebb fegyverekkel és felszereléssel legyenek ellátva. Nemrégiben írtunk alá vegyesvállalati szerződést a Dynamit Nobel Defence-szel, ami lehetővé teszi, hogy az elkövetkező években magyarországi gyártósorain is előállíthassuk a cég vállról indítható rakétafegyvereit és azok főbb komponenseit” – közölte a tárcavezető.
Az önkéntes tartalékos rendszerrel kapcsolatban Szalay-Bobrovniczky Kristóf egyebek mellett úgy fogalmazott: megkönnyítették a tartalékosok bejövetelét, hogy „minél több fiatal megtapasztalhassa ezt az életre szóló élményt, megkapva azt a kiképzést és a vele járó magabiztosságot, ami örökre az övék marad.” A honvédelmi miniszter arról is részletesen beszélt az interjúban, hogy „egy olyan nagy múltú és gazdag kultúrájú országnak, mint Magyarország, amely az évszázadok során a nemzet védekező és függetlenségi harcaiban páratlan katonai erényeket és érdemeket szerzett, egyszerre kell tudni vérrel írt hagyományait ápolni és közben modern, 21. századi csúcshaditechnikát felvonultató haderőt építeni.” Hozzáfűzte: a katonaerények állandók, időtlenek, a katonaság, bajtársiasság jellemformáló ereje vitathatatlan.”
Címlap fotó: Kertész László, Kormány Gábor és Szakál Szebáld
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 