„Talán sokan legyintenek rá, mondván, úgyis hazajön. De ne tegyük, mert nagyon sokba kerülhet, több mint egyhavi fizetésünk is rámehet, ha meglóg otthonról a házi kedvencünk.
Brutálisan megüthetjük a bokánkat, ha elszökik a kutyánk – figyelmeztet cikkében a Bors. Azért fontos erről beszélni, mert itt a szilveszter, amikor a tűzijátékok durrogása nagyon rossz hatással van az állatokra. Házi kedvenceink ilyenkor reszketve bújnak be az asztal alá, csak néhány harcosabb kutya támad rá a kapura, hangosan ugatva azért, hogy maradjon abba a durrogtatás.
A felelős gazda ezért igyekszik elzárni vagy biztonságos helyre tenni kedvencét arra a kritikus estére-éjszakára, amikor engedélyezett a tűzijátékok használata.
Aki nem így tesz, ne lepődjön meg, ha véletlenül kinyílik a kapu vagy rés támad a kerítésen, netán az állat gödröt kapar alá, és azon át fogja menekülőre. Ezekben az esetekben már az állat tulajdonosán van a felelősség, hogy minél hamarabb megtalálja kutyáját. Remélhetőleg úgy, hogy sem az eb nem okozott kárt, sem az állatnak nem esett bántódása.
Ötszörösére nőtt a büntetés
Sokan nem is tudják, hogy 2021 elején jelentősen szigorították az állatvédelmi törvényt, amely jelentősen megemelte a kedvtelésből tartott állatok büntetési alapösszegét:
15 ezerről 75 ezer forintra nőtt, ez azonban különböző szorzókkal többszöröződhet attól függően, mekkora szabálytalanságot követett el a gazdi.
Ha a jogsértés a tartott állatok kevesebb mint 20 százalékát érinti, akkor a szorzószám 1, de ha valaki például tíz kutyát tart és abból nyolc megszökik, akkor a szorzószám 3.
Ha a gazdi nem szabályszerűen teljesíti a kötelező adatszolgáltatást (például nem tudja bemutatni az oltási könyvet), akkor 2-es szorzószámot alkalmaz a hatóság. Ha a kutyában nincs chip, azaz kötelező egyedi jelölés, abban az esetben egy hármast adnak hozzá a szorzóhoz.
Az állattartó akkor is rosszul járhat, ha a jogszabályban foglalt állatjóléti kötelezettségeit (például megfelelő méretű hely biztosítása) nem tartja be. Ekkor 2 és 4 közötti a szorzószám.
Fontos tudni, hogy a szorzószámok összeadódnak, így számítják ki a végső állatvédelmi bírságot: tehát a 75 ezer forintos alapbírság vége könnyen akár 450 ezer, szigorúbb ügyintéző esetén, aki magasabb szorzószámokat állapít meg, akár több mint 800 ezer forint is lehet. Ha pedig valaki nem fizetné meg, akkor köztartozás címén adók módjára behajthatja a hatóság.
Eltiltás is lehet a vége
Állatvédelmi hatóságként elsősorban a Pest Megyei Kormányhivatal jár el, de a helyi önkormányzat jegyzője is intézkedhet, többek között szigorúbb tartási feltételeket szabhat meg a kutyatulajdonosnak, a szökés megakadályozása érdekében építési munka elvégzésére kötelezheti, sőt, akár állatvédelmi képzésre is elküldheti a gazdit. Ismételt jogsértés esetén pedig akár 2-8 évre is eltilthatják a renitens ebtulajdonost az állattartástól.”
Címlap fotó: Shutterstock
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
