Csaknem 100 méteres lyukat fúrtak az Antarktisz jegébe, ezt találták az alján
szerkeszto 
„Az Oregoni Állami Egyetem által vezetett Center for Oldest Ice Exploration (vagy röviden csak COLDEX) 22 tudósa azért települt ki az Antarktiszra, hogy megtalálják a Föld legrégebbi jegét, és az abban őrzött éghajlati adatok után kutassanak.
A COLDEX a Nemzeti Tudományos Alapítvány által finanszírozott tudományos és technológiai központ, amely 2021-ben alakult, és ötéves, 25 millió dolláros támogatással működik. A projekt célja, hogy a tudósok megtalálják, összegyűjtsék és elemezzék a bolygó legrégebbi jegeit, amelyek fontos adatokkal szolgálhatnak a Föld éghajlati és környezeti történelméről, ezek mellett pedig azt is megmutathatják, hogy a bolygó hogyan reagált a légkörben megjelenő üvegházhatású gázok növekedésére.
Az antarktiszi jeget – és a benne rekedt port és apró légbuborékokat – az évmilliók alatt leginkább a hó temette teljesen maga alá, a tudósokat azonban ez sem állíthatja meg,
különleges készülékeikkel több tíz méter mélyre is képesek lefúrni, hogy akár több millió éves, úgynevezett jégmagokat emeljenek ki a mélyből.
A magokat a denveri NSF Jégmaglétesítménybe szállítják. Onnan a magok egyes részeit a COLDEX kutatóinak laboratóriumaiba küldik, ahol kémiai és egyéb elemzéseket végeznek rajtuk, hogy többet tudjanak meg az időbeli éghajlati viszonyokról.
Tűt a szénakazalban
A munka nagy része a kelet-antarktiszi Allan-hegyekre összpontosul, egy olyan területre, ahol a jégtakaró és a Transzantarktiszi-hegység találkozik. A tudósok ott előreláthatólag öt évet töltenek el, így lesz idejük bőven a kutatásra – a küldetést mégis ahhoz hasonlították, mintha tűt keresnének a szénakazalban, a kezdeti kutatások ugyanis olyan területre összpontosulnak, amely körülbelül akkora, mint Németország fele.
Azt a tökéletes helyet keressük, ahol egy olyan egybefüggő jégsort találunk, amely körülbelül két mérföld (azaz körülbelül 3,22 kilométer – a szerk.) vastagságú
– mondta Peter Neff glaciológus a The Antarctic Sun című lapnak.
A tudósok korábban egy 800 ezer éves jégtömböt emeltek ki, amelynek segítségével sikerült feltérképezniük, hogyan is nézett ki és miből állt pontosan akkoriban a Föld légköre – ennek azonban már több mint 20 éve, a jelenlegi expedíció így sokkal ambiciózusabb tervet foglal magában.
A cél, hogy az éghajlatváltozásról szóló jelentéseinket a lehető legtávolibb pontig ki tudjuk tölteni visszamenőlegesen
– magyarázta Edward Brook, a COLDEX igazgatója, valamint az OSU Föld-, Óceán- és Légkörtudományok Főiskolájának paleoklimatológusa a lapnak, később hozzátéve, nem kizárt, hogy akár 3-4 millió éves jégmagokat is ki tudnak „bányászni”.
Igazi szenzáció lett
A terepi szezon során a kutatók az Antarktisz olyan területeit fedezik fel, amelyeken korábban nem sok tudományos tevékenység folyt, így a munka nem könnyű, azonban annál kifizetődőbb. Ezek mellett a projektnek különböző, a nyilvánosságot célzó kitűzései is vannak, mint például az, hogy a tudósok a terepen végzett munkájukról videónaplót készítenek az olyan közösségi oldalakra, mint például a TikTok.
Többek között ennek köszönhetjük azt is, hogy már több mint 15 millióan látták azt a felvételt, melyben a COLDEX egyik tudósa, Austin Carter és társa leengednek egy kamerát az egyik legmélyebb, 93 méteres furatba, melynek alján a jég az előzetes becslések alapján akár 1,5-2 millió éves is lehet – így szó szerint visszatekinthetünk a múltba.
@austincarter642 travel to the bottom of the East Antarctic Ice Sheet #antarctica #ice #climatechange #sounds ♬ The Twilight Zone Main Theme – Geek Music
A COLDEX a videón látható csapat mellett még két másik egységgel is kutatja a jeges kontinenst – a második csapat az elsőhöz közeli területeket tárja fel épp egy talajon működő jégradar segítségével. Ezek a radaros módszerek jellemzik a régió szerkezetét és segítenek a kutatóknak beazonosítani a körülbelül 1100 méter mély jégtömeg azon régióit, ahol a legoptimálisabb az összetétel egy esetleges fúrásra.
A harmadik csapat a Déli-sarkon állomásozik, ahol a jég még viszonylag feltáratlan. Ez a csapat repülőgépekkel gyűjt adatokat, többször repülve a Déli-sark állomására és onnan vissza.
Ezek a tudósok speciális radarral repülnek majd, amely a jégtakaró belsejét képezi le, valamint magnetométereket és gravitációs mérőket telepítenek, hogy segítsenek megérteni a jég alatti geológiai terepet
– magyarázta még az expedíció kezdete előtt Edward Brook. Mint az a videón is látható volt, a mintagyűjtés meglehetősen jól halad, így kíváncsian várjuk, milyen eredményekkel tudnak a kutatók a jövőben előállni.”
Címlap fotó: Mario Tama / Getty Images
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 