szerkeszto 
„A Világbank áprilisi közgyűlésén a pénzintézet működési modelljének átalakításáról és egy esetleges tőkeemelésről szóló javaslatot vitatnak meg a tagállamok vezetői.
A reform célja, hogy a washingtoni székhelyű bank nagyobb szerepet vállaljon olyan globális kihívások kezelésében, mint a klímaváltozás vagy élelmiszerbiztonság.
A magántőke is nagyobb szerepbe kerülhet a fejlesztési programokban
A Reuters birtokába került tervezetben a Világbank ismerteti a pénzintézet átalakításáról szóló javaslatait a tulajdoni jogokat gyakorló tagállamok számára.
Ezek között szerepel a hitelezési politika átalakítása, a fejlesztési hitelek és pénzügyi garanciaprogramok kiterjesztése, valamint a magántőke nagyobb szerepvállalása a Világbank által finanszírozott projektekben.
A klímavészhelyzet és a gyorsan változó világ indokolják a változtatást
A dokumentumban arra hívják fel a figyelmet, hogy az éghajlatváltozás, az egészségügy és az élelmezésbiztonság területén végrehajtandó beruházások további személyi és pénzügyi forrásokat igényelnek, ami tőkeemelést tesz szükségessé.
Reálértéken a bank pénzügyi forrásai 3 százalékkal csökkentek 2008-hoz képest. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter októberben a Világbank üzleti modelljének felülvizsgálatát szorgalmazta.
A megújuló energiára való áttérés túl nagy teher az országoknak
A szervezet hitelezési politikájában hagyományosan egyes országprojektek finanszírozására összpontosít, de a nagy energetikai infrastrukturális beruházások, mint a megújuló energiaforrások fejlesztése, az egyes országok számára túlzott pénzügyi terheket jelentenek, miközben globális előnyökkel járnak.
A hasonló beruházásoknál enyhíteni kell a hitelfelvevők terheit alacsonyabb forrásköltségekkel – idézte a Bloomberg Yellent.
Az USA részesedése a legnagyobb
Az Egyesült Államok rendelkezik jelenleg a legnagyobb részesedéssel a Világbank tulajdonosi struktúrájában, 16,7 százalékkal, őt követi Japán 7,9 majd Kína 5,6 százalékkal.
A Világbank részvényesei 2018-ban döntöttek a bank egyik fiókhitelintézetének, az IBRD (International Bank for Reconstruction and Development) 13 milliárd dolláros tőkeemeléséről.
Az IBRD nagyszabású infrastrukturális beruházásokat finanszíroz. Az alap forrásai azonban 2023 közepére kimerülhetnek, ezért feltőkésítésre van szükség – figyelmeztettek.
A „szegényalapba” nagyobb befizetést vár a Világbank
A Világbank további pénzügyi hozzájárulást vár a tágallamoktól a világ legszegényebb országai számára létrehozott hitelezői alap, a Nemzetközi Fejlesztési Társulás (IDA) számára is.
A tervek között szerepel még egy új, a közepes fejlettségű országok számára létrehozandó, az IDA működési modelljéhez hasonló fejlesztési alap létrehozása is.
Az elképzelés szerint az elsősorban a közszolgáltatások fejlesztését célzó projekteket magántőke hozzájárulásaiból finanszíroznák.
A Világbank fejlesztési tervét első körben az április 10-16. között Washingtonban tartandó közgyűlésen vitathatják meg a tagállamok képviselői. A feltőkésítésről és a hitelezési politika átalakulásról ősszel az IMF és a Világbank közös bizottsága, az IMF-World Bank Development Committee dönthet.”
Címlap fotó: AP Photo/Dieu Nalio Chery
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István 
