szerkeszto 
Milyen lesz az idei esztendő? Reális veszély-e a háború? Milyen esélyei vannak a Munkáspártnak? Ilyen és hasonló témákról kérdeztük a Munkáspárt elnökét.
Sokan meglepődtek a Munkácsy utca környékén január 7-én. Még maradt egy-két nap az évvégi össznépi vakációból, de Önök máris dolgoztak. Mire készülnek?
Szó, ami szó, én szeretem az év végét. Csend van a városban, könnyű közlekedni. De tudni kell időben átállni a munkára. A tavalyi év nehéz volt, de 2023 még nehezebbnek látszik.
Nem tudjuk, hogy a háború hova vezet. Csak azt látjuk, hogy rohanunk a háborúba. Nem tudjuk azt sem, hogy a gazdasági nehézségek, az infláció mikor érnek el egy olyan szintet, amit a társadalom már nem tud tolerálni.
És megvannak a párt saját nehézségei. Kénytelenek vagyunk hazaküldeni a munkatársakat, mert nem győzzük a fűtéssel. Nagy rendezvényeket is csak tavaszra tervezünk, amikor már nem kell fűteni. A párt nem magánszemély, ránk nem vonatkoznak a kormányzati kedvezmények, úgyhogy most a villanyszámlánk egy átlagos napon, amikor dolgozunk, harmincezer forint körül van.
2024-ben európai parlamenti és önkormányzati választások is lesznek, ezt is végig kell gondolnunk. Tennivaló van bőven.
Az Országos Elnökség ezért már január 7-én ülésezett, és két nappal később a megyei elnökök is összejöttek. A mi dolgunk, hogy lendületet adjunk az egész pártnak.
A Munkáspárt és Ön személy szerint is sokat foglalkozik a háború kérdésével. Sokan gondolják, hogy voltaképpen még nincs háború, és a kormány is azt ígéri, hogy kimaradunk. Akkor miért tartják ennyire fontosnak?
A háború nem akkor kezdődik, amikor nálunk lőnek. Magyarország területén még nem dörögnek a fegyverek, de Ukrajnában már világméretű háború folyik. Nem Ukrajna harcol Oroszország ellen, hanem a NATO és az EU államok háborúznak Oroszországgal. Ők adják a pénzt, a fegyvert, mindent. És ez a tragédia, mi is részei vagyunk ennek a nyugatnak.
Az USA és Ukrajna láthatóan folytatni, sőt kiterjeszteni akarja a háborút. Provokálják Belaruszt. Egyre több fegyvert adnak az ukránoknak. Az európai országokban pedig folyik egy nagy háború intenzív előkészítése.
A háborúban már benne vagyunk, még ha nem is lőnek nálunk. A NATO és az EU oroszellenes akcióit a magyar kormány – kis kivétellel – de megszavazza. Az ukránoknak mi is adunk pénzt. Orbán kijelentése szerint ukrán egészségügyi katonákat képzünk ki magyar területen. Szerinte ezek nem katonák, szerintem viszont nagyon is azok.
És akkor még nem beszéltünk a magyar területén lévő NATO harccsoportról, a NATO parancsnoki központokról.
Magyarország intenzíven fegyverkezik. Háborúra készülünk?
A háború óriási hasznot hoz a hadiipari üzemeknek. Az amerikaiak, a németek, a törökök, de most már a dél-koreaiak is degeszre keresik magukat a hadiipari rendelésekből, beleértve a magyar vásárlásokat is.
Az Orbán-kormány is megpróbál gazdasági hasznot húzni a fegyverkezésből. A milliárdok egy részét igyekszik magyar vagy vegyes tulajdonú üzemeknek juttatni. A magyar fegyverkezés egyelőre nem tart ott, hogy a magyar hadsereget politikai célok elérésére lehessen használni. Egyébként se nagyon értem, hogy melyek azok a célok, amelyeket Magyarország politikai és gazdasági eszközökkel ne tudna elérni, s amihez fegyver és katona kell.
A NATO-nak nem magyar katonák és tankok kellenek. A NATO-nak a magyar terület kell, amelyet felvonulási és utánpótlási területként használhat egy nagy háború esetén. A NATO és a németek hadtáp főnökei egymásnak adják a kilincset Budapesten. Magyarország háború esetén akár a csapatok élelmezése és anyagi ellátása, akár a sebesültek egészségügyi ellátása terén fontos szerepet játszhat.
Nem túlzás ilyen feltételezést tenni?
Túlzás? Elfelejtjük a saját történelmünket? 1999-ben Magyarország területén nem volt háború, nem lőttek, de mégis részesei voltunk a NATO Jugoszlávia elleni háborújának. Taszáron amerikai légibázis volt, ahonnan könnyedén lehetett bombázni a szerb területeket. A magyar vasutak többtízezer tonna hadianyagot szállítottak. Magyarország területe ki volt szemelve egy esetleges szárazföldi támadás színteréül is. Szerencsére erre nem került sor.
A helyzetünk ma is stratégiai, és háború esetén ugyanez lesz a szerepünk. A rossz hír az, hogy erről nem fognak bennünket megkérdezni. A parancsnokságok már itt vannak. A katonákat ideküldeni már gyerekjáték.
A Munkáspárt tiltakozott a kormány azon döntése ellen, hogy Koszovóban történő bevetésre felkészítenek 700 magyar katonát. Ilyen komoly a helyzet?
Koszovó a nyugat bűne, és a nyugat lesz a felelős azért is, ha háború lesz a Balkánon. Az USA, a NATO fel akarja számolni a független Szerbiát, és beolvasztani a nyugati rendszerbe. A szerbek azonban ellenállnak. A nép támogatja Vucic elnököt, amíg ő ellenáll. De ha már nem tud, vagy nem akar ellenállni, akkor mi fog történni?
Magyar katonai erő alkalmazása szerintem a Balkánon jöhet szóba. Nem véletlen, hogy karácsony előtt stikában döntöttek arról, hogy 700 magyar katonát lehet Koszovóba vezényelni. Ezek veszélyes dolgok. Az is felháborító, hogy titokban csinálták. A honvédelmi miniszter imád a nyilvánosság előtt mutatkozni, de egy szóval sem említette a koszovói kalandot.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Mandinerben (V. évfolyam 1. szám) kijelentette, hogy a Szovjetunió és az európai szocialista rendszerek felszámolása után létrejött világrend megbukott. A világ nem akar az USA által uralt liberális világban élni. Ön is így látja?
Ami igaz, az igaz! Én is így gondolom. De egyetértek Orbán Balázs másik gondolatával is, miszerint a nyugati világ válasza a tömbösödés, azaz régi-új szövetségek létrehozása lényegében amerikai irányítással. Azzal is egyetértek, hogy ez nekünk, magyaroknak nem jó.
Ezt látjuk Ukrajna támogatása ürügyén is. A NATO, mint szervezet nem száll be, de az USA 2022 áprilisában összekalapálta a ramsteini fórumot, amelyben már több mint 50 ország vesz részt, és nem csak a NATO tagjai. Tehát egyszerre régi és új. Sajnos, Magyarország is benne van.
De ugyanilyen trükk a Kína elleni szervezkedés is. Hol a Huawei ellen szerveznek szövetségeket, hol a kínai emberi jogokért. Most itt van a covidügy. A kínaiak végre megnyitják a határokat, a nyugat pedig egy táborba hívja azokat az országokat, amelyek hajlandók a kínaiak előtt lezárni a saját területüket. Ez durva politikai lépés Kína ellen.
Akkor Ön, illetve a Munkáspárt is ellenzi a blokkosodást?
Természetesen igen, ellenezzük. Magyarországnak kelettel is, nyugattal is jó együttműködésben kell lennie, függetlenül attól, hogy ideológiai, vallási, filozófiai szempontból mit gondol róluk.
Két dolgot azonban másként látunk, mint a kormányzat. A kormány hisz abban, hogy a független nemzeti politikát meg lehet csinálni a NATO-ban és az EU-ban. Mivel hisznek ebben, várják a csodát. Ilyen „csoda” Trump esetleges győzelme. Emlékeznek a miniszterelnök szavaira? „A béke neve Trump!” Nem biztos, hogy Trump elég ehhez.
Ilyen reményeket fűztek az új olasz miniszterelnökhöz is. De ma már látszik, hogy Giorgia Meloni nem akar az oroszokkal és a kínaiakkal békés politikát folytatni. Vagyis egy Meloni sem csinál tavaszt.
Szerintünk határozott lépésekkel kell építeni a hidakat kelet felé, és belátható időn belül el kell hagyni a NATO-t és az EU-t is.
Igen, igen, de sokan irreálisnak vélik a kilépés és semlegesség ötletét. Ennek ellenére folytatják ezt a politikát?
Nézze, a háború rossz, és ezt egyre jobban fogjuk tapasztalni. A háborúba a NATO és az EU miatt kerülünk, ezt is kezdik sokan felismerni. Orbán miniszterelnök mondta, hogy nem ért egyet Oroszország háborújával, de megérti. Nos, az EU és a NATO még ezt a megértést sem tűri.
Tehát, ha mindez igaz, akkor nem kell ragaszkodnunk ezekhez a szervezetekhez. Mi képviselni fogjuk a kilépés és a semlegesség álláspontját a jövőben is. Ez egy világos alternatíva Magyarország számára.
Sokak szerint a szocializmusnak egyszer és mindenkorra vége. Nem így lenne?
Az Orbán-kormány szerint a független Magyarország, a sokirányú összekapcsolásra épülő külpolitika megoldja minden bajunkat. Szerintünk a mai európai és magyar gondok nagy része abból fakad, hogy a kapitalizmus válságban van. Mélyreható változásokhoz szakítani kell a kapitalizmus logikájával és a pénz uralma helyett az emberek, a népek érdekeit megvalósító társadalmi rendszer kell.
Ha a magyar elit nem félne a szocializmus lehetőségétől, nem tiltana mindent, ami a szocializmusra emlékeztet. De félnek, mert tudják: ahogy szaporodnak a bajok, úgy juthat egyre több ember eszébe, hogy a szocializmus tisztességesebb és igazságosabb társadalom.
Az emberek nem buták. Értik, hogy nem lehet jó az a társadalom, amely a gondjait háborúkkal akarja megoldani.
Térjünk át hazai vizekre! A nyugdíjasok februárban megkapják a 13. havi nyugdíjat. Mi erről a véleménye?
Nézze, a pénz mindig jól jön, különösen a mai inflációs világban. Más dolog, hogy így ebben van egy nagy adag igazságtalanság. Ugyanis mindenki megkapja a plusz nyugdíjat, a szegény is, a gazdag is. A Munkáspárt szerint a leggazdagabb rétegeknek nem kellene még több pénzt adni. Így is van nekik elég. Viszont többet kellene adni azoknak, akik nagyon kis nyugdíjból kénytelenek élni. Nekik kellene segíteni, sok esetben a túlélésért vívott harcukban.
Az „ársapka” fogalma bekerült a magyar valóságba. A liberálisok elítélik, mondván, hogy nem segít. Az üzleti körök pedig ellenzik a piaci folyamatokba való beavatkozást. A Munkáspárt hogy látja?
Az ársapka azt jelenti, hogy a kormány néhány alapvető áru árát korlátozza. Nem örök időkig, hanem átmenetileg. Nem minden áruét, csak néhányét.
Szerintünk az ársapka segítség a nehezebb körülmények között élőknek. Még akkor is segítség, ha nem minden településen lehet „ársapkás” húst vagy tejet kapni, hanem csak drágábbat. Még egyszer mondom: segítség, de nem csodaszer!
Az ársapka nem csinál szocializmust, továbbra is kapitalizmus van, ahol a pénz a döntő. A kereskedő azt, amit elveszít az ársapkás termékekkel, átrakja más termékekre. Ezt az általános drágulást látjuk meg.
A dolgozó emberek életének javításához nem elég az ársapka. A tőkés rendszert kell megváltoztatni.
A Munkáspárt nem csatlakozott a pedagógusok Miskolcról induló felvonulásához. Nem támogatják a pedagógusokat?
Szögezzünk le néhány dolgot! Egy, nem a pedagógusok tüntetnek általában, hanem a liberális pedagógusok egy része. Ezt soha se felejtsük el! Kettő, a társadalom zöme nem ért egyet a pedagógus szakszervezetek akciójával. Három, az egész ügy nem a tanárokról, és főleg nem a gyerekekről szól, hanem a kormány elleni liberális támadásról. Négy, az oktatás bajait alapvetően a kapitalizmus okozta. A pedagógusok közül sokan támogatták a rendszerváltást, és most panaszkodnak, hogy nem ilyen menyasszonyt akarnak.
Én mást mondok. Kérem a tanárokat, tanítókat, oktatási dolgozókat, hogy tiltakozzunk együtt a háború ellen! Miért ne lehetne? Persze, a háború komoly dolog és a háborúellenes tüntetésekért az amerikai nagykövetség nem osztogat piros pontokat.
A magyar kormány látványosan védelmezi a kereszténységet, támogatja az egyházakat. Sokan tartanak attól, hogy az állam elveszíti világnézeti, vallási semlegességét. Ön, hogy látja?
A kereszténység az emberi civilizáció fontos értéke. Ez nem függ attól, hogy az egyházak milyen politikai szerepet játszottak régen vagy játszanak ma. Egyetértek, védeni kell a kereszténységet.
De tény, hogy nem mindenki keresztény, és nem is mindenki vallásos. A modern állam sem vállalkozhat sem a vallásosság, sem egyik vagy másik vallás képviseletére.
Valamit azonban nem szabad elfelejteni. A mai tőkés világ kiöli az értékeket. Nincsenek értékbeli kapaszkodók, és ez válságot idéz elő, sőt már elő is idézett a társadalomban. A kereszténység is egy eszköz az érték nélküli világ elleni harcban.
A szocializmus annak idején kialakította saját értékrendjét. Világos volt, hogy mi a jó és mi a rossz. A szocializmus értékrendje egyébként sok mindent átvett azokból az értékekből, amelyet a keresztény civilizáció kitermelt, noha ezt nyilvánosan nem ismerte el. Sőt az egyházakkal folytatott eszmei és politikai harc miatt a történelmi folyamatosság elemeit tagadta is.
A mai elit is hibát követ el. Feldarabolja a magyar történelmet, és a folyamatosságból kizárja a szocializmust. Pedig, mondjuk, a család fontosságát sem a maiak fedezték fel. Arról nem is beszélve, hogy az önmegsemmisítő liberális nézetek ellen nem csak konzervatív álláspontról lehet küzdeni, hanem az embert előtérbe helyező szocializmus oldaláról is.
Úgy tudjuk, hogy a Munkáspárt nemzetközi téren is igyekszik többet tenni.
Benne vagyunk a Kommunista és Munkáspártok Találkozóit előkészítő Munkacsoportban. Az idén a találkozó Törökországban lesz. Szeretnénk továbbvinni javaslatainkat a mozgalmunk erősítésére és hatékonyságának növelésére. A tőkével szemben csak erős munkásmozgalom veheti fel a harcot.
Úgy tűnik, hogy Kína is megnyitja a határait. Három éve nem volt személyes találkozó a Kínai Kommunista Párttal. Az idén szeretnénk itt is előre lépni.
Tagjai vagyunk egy új kezdeményezésnek, az Antiimperialista Platformnak. Párizs és Belgrád után Caracasban terveznek nagy rendezvényt.
Várunk vendégeket Belaruszból, Lettországból, Portugáliából. Minden területen, így itt is, a háború elleni küzdelem motivál bennünket.
Végezetül, egy személyes kérdés: hisz Ön a csodákban?
Nem, a csodákban nem hiszek. Nem hiszek abban, hogy egy csoda folytán bejutunk a parlamentbe, vagy győz a szocializmus. A munkában hiszek. Abban, hogy hittel, kitartó munkával csodákat tudunk teremteni.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István