Már tudjuk, miért választotta a magyarok kenyerét sok ezer ázsiai vendégmunkás

Kövess és lájkolj minket:

„A szerb és az ukrán vendégmunkásokra továbbra is építenek a hazai cégek, de egyre gyakoribb a délkelet-ázsiai toborzás, újabban a Fülöp-szigetekről érkeznek a legtöbben. A HR-Network Egyesület vezetőivel alaposan körbejártuk a témát, megtudtuk, hogy sokan a fizetésük nagyobb hányadát hazautalják, nem költenek nálunk tartós javakra. Ha mélyebben begyűrűzik a válság, az is megtörténhet, hogy a sok esetben jobb munkamorál és termelékenység, valamint a hosszú távra lekötött megállapodás miatt a külföldi munkavállaló marad, miközben a magyar dolgozó szerződését könnyebben felbontják.

Néhány évvel ezelőtt az EU-n kívüli vendégmunkás kategória mögött főként a szerb és ukrán dolgozók álltak, praktikusan azért, mert Magyarország hét szomszédja közül ez a kettő nem tagja az uniónak. Az ez irányú munkaerőforrás azonban mára kimerült, így egyre több vállalat toboroz akár Délkelet-Ázsiában is, azon belül Vietnámban, Szingapúrban, Indonéziában. Az utóbbi időben pedig e téren a Fülöp-szigetek lett a sláger. Ennek apropóján kérdeztük aktuális munkaerőpiaci trendekről a HR-Network Egyesület vezetőit, Bus Katalint és Pinczés Balázst, akik az Index megkeresésére január második hetében egy gyorsfelmérést is készítettek tagvállalataik körében.

Egyre több a külföldi munkavállaló

A 23 válaszadó cégből 18 foglalkoztat jelenleg is külföldieket, egy pedig ezután tervezi. Közülük 12 vállalat csak fizikai munkatársakat, négy csak szellemieket, kettő pedig vegyesen (fizikaiak: operátorok, technikusok, szellemiek: mérnökök, szakértők stb.). Fele-fele arányban saját és kölcsönzött munkavállalóként teszik ezt – de van olyan munkáltató is, amely a korábbi kölcsönzésről tért át saját toborzásra és alkalmazásra, jelentős költségeket megspórolva ezzel. Összességében 4-5 hazai munkaerő-kölcsönző cég toborozza és kölcsönzi a fizikai és szellemi foglalkoztatottak nagy részét a válaszadók körében.

A beszámolók alapján az apróbb kezdeti kommunikációs problémákat főleg testbeszéddel és tolmácsok igénybevételével hidalták át, nem megfelelő viselkedésre csak elvétve volt példa. Néhány egyedi esetben volt gond a munkamorállal, igaz, akadtak olyan ázsiai munkavállalók, akik „elszöktek” a munkaviszony megkezdése előtt. Többségében jelenleg nem okoz bérfeszültséget vagy teljesítményromlást a magyar munkavállalók körében a harmadik országbeliek alkalmazása – derült ki a HR-Network felméréséből.

A válaszadók a munkavállalók száma szerinti top 3-as rangsora a következőképpen alakul: ukránokat foglalkoztatnak legnagyobb létszámban, a sorban Szerbia következik, majd a Fülöp-szigetek, utóbbiak főként fizikai munkavállalók révén vannak az élbolyban. Szellemiek esetében Dél-Korea, Izrael, Egyiptom, India, Tunézia a jellemző a megkérdezett munkáltatók szerint. Ugyanakkor Kazahsztán, Kína, Kirgizisztán, Vietnám, Mongólia, Észak-Macedónia, Bosznia-Hercegovina munkavállalói is kedveltek jelenleg hazánkban. Jellemzően 10 és 200 fő között foglalkoztatják őket, van azonban, ahol a létszámuk megközelítik az ezer főt.

Hazautalják a fizetésüket

Volt olyan válaszadó, aki kiemelte azt, hogy kazah és indiai munkavállalókat felsőfokú végzettséggel tud fizikai munkára alkalmazni, amely előrevetítheti azt is, hogy hosszabb távon is megoldást jelenthetnek a Magyarországon tapasztalható munkaerőhiányra. Sokan a fizetésük nagyobb hányadát hazautalják az otthoni családtagjaiknak, nem költenek itt tartós javakra, legfeljebb a mindennapi megélhetésre. Több vállalatnál nyomatékosították: ők tényleg dolgozni akarnak, nem probléma nekik a több műszakos vagy a változó, akár rendszertelen munkabeosztás sem.

A többség ajánlaná másoknak is ezt a foglalkoztatási formát, nem csak kifejezetten akkor, ha valakinek nincs lehetősége magyar munkavállalókat felvenni. A válaszadó vezetők arra a kérdésre, hogy milyen távon alkalmazná a harmadik országbelieket, a következő választ adta:

Pár cég 6-12 hónap múltán átveszi a munkavállalókat saját állományba. A legtöbben problémaként még a nehézkes és lassú idegenrendészeti adminisztrációt emelték ki. Pinczés Balázs hangsúlyozta: tavaly A munka törvénykönyve pontosította a minősített foglalkoztató fogalmát, amely legális kereteket, többletjogokat és többletkötelezettséget, nyilvántartásba vételt szab feltételként a harmadik országbeliek magyarországi foglalkoztatása esetén.

Első körben, még 2021-ben a Covid-járvány következtében elrendelt veszélyhelyzet ideje alatt, 9 országot definiált a kormányhatározat:

1. Belarusz
2. Bosznia-Hercegovina
3. Észak-Macedónia
4. Fülöp-szigetek
5. Indonézia
6. Kazahsztán
7. Mongólia
8. Montenegró
9. és Vietnám.

Ezt az EU-n kívüli kört tavaly nyáron már 17-re bővítették, többek közt orosz, brazil és kolumbiai munkavállalók toborzása és alkalmazása is lehetővé vált Magyarországon.

Az európai viszonylatban alacsonynak mondható fizikai bérek a vendégmunkások számára még vonzóak lehetnek, ráadásul az országunkról többségében nagyon jó véleménnyel vannak, kiemelve annak stabilitását, kiszámíthatóságát és biztonságát

– vont mérleget a szakember.

Az eredeti felvetésre és a felmérés eredményére reagálva Bus Katalin megerősítette: a filippínók hazai alkalmazásával kapcsolatban nagyon jó tapasztalatokról számol be mindenki, keresztény, fegyelmezett, szorgalmas, munkaszerető, vidám munkavállalók, még akár a néha nem túl pozitív magyar munkamorálra is nagyon jó hatással vannak. Arra viszont érdemes figyelni, hogy más testalkatuk miatt a gyártósorokat néha az ő átlagmagasságukhoz kell igazítani.

Százezer dolgos ember

Különböző adatok, becslések vannak a Magyarországon foglalkoztatott vendégmunkások számáról, a HR-Network vezetői szerint e körből több tízezer fő dolgozik már hazánkban, pontos adatot azért nehéz mondani, mert folyamatosan utaznak be Magyarországra. Munkaerő-kölcsönző forrásaik egyöntetű véleménye szerint 2023 januárjában már a 100 ezer körüli szám a legvalószínűbb. Bus Katalin leszögezte: elképesztő gyorsasággal változott a munkaerőpiac az elmúlt 5-6 évben, nagyon fontos, hogy a HR-szakemberek tájékozottak, stressztűrők és körültekintőek is legyenek.

Bus Katalin szerint mindenekelőtt ketté kell választani, hogy ki milyen okból jött hazánkba, mivel a szándékos munkavállalás és a menekültstátusz miatti munkavégzés minden szempontból mást jelent. Pinczés Balázs ezt azzal egészítette ki, hogy a HR-Network egyes nagyobb tagvállalatai valóban több száz ukrán munkavállalót alkalmaznak manapság. A háború előtt már itt dolgozók többségében gyorsan áthozták a családjaikat, a később érkezett csonka családok helyzete egészen más, amelyekben főként nők és gyerekek menekültek át a magyar–ukrán határ túloldaláról.

S hogy milyen hatással lehet a munkaerőpiaci trendekre, ha 2023 első–második negyedévében még inkább begyűrűzik a válság, s a gazdaság jó esetben is csak 2024 végére talál magára? Az Index felvetésére Pinczés Balázs kijelentette: könnyen előállhat olyan extrém helyzet, hogy a magyar munkanélküliek száma emelkedik, de közben a külföldieket fixen foglalkoztatja tovább a munkáltató.

Ez két okból is megtörténhet:

Azzal árnyalta a képet Bus Katalin, hogy ha az euró-forint árfolyamra továbbra is a mostani, 400 körüli kurzus lesz jellemző, akkor a termelő-gyártó iparvállalatoknál nem biztos, hogy nagy visszaeséssel kell számolni. Azaz nem feltétlenül indul el menetrendszerű lavina a válság begyűrűzésével, de az alapanyag-beszerzés és a külkereskedelem miatt ez tehát pénzpiaci kérdés is.

Kövess és lájkolj minket:

About the Author

szerkeszto

Administrator

Visit Website View All Posts