Egy héten belül kifogyna az Egyesült Államok a lőszerekből egy Kína elleni háborúban
szerkeszto 
„Az amerikai hadiipar jelen állapotában nem állna készen egy feltételezett, hosszú ideig tartó, teljes körű háborúra Kína ellen. Erre utalnak az Ukrajnában zajló orosz invázió tapasztalatai a The Wall Street Journal honlapján megjelent elemzés szerint.
A lap megjegyzi, hogy az Egyesült Államok a fegyverszállítást illetően jelentős segítséget nyújt Ukrajnának a második világháború utáni legnagyobb európai fegyveres konfliktusban. Az elhúzódó ukrajnai háború azonban fényt derített arra, hogy az Egyesült Államokban rendelkezésre álló fegyverkészletek kritikus csökkentésének „stratégiai veszélye” van, amiatt, hogy az egyes védelmi ipari vállalatok nem hajlandók gyorsan feltölteni, pótolni fegyverkészletüket.
A The Wall Street Journal Seth Jones, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának alelnöke által publikált tanulmányra hivatkozik. A lapnak adott interjújában az elemző megjegyezte, hogy most, számukra békeidőben működik és jól teljesít az amerikai hadiipar. Ugyanakkor Jones és az általa idézett magas rangú amerikai katonai tisztviselők szerint
az amerikai hadsereg gyorsan kifogyna a lőszerből, ha esetleg fegyveres konfliktusba kerülne Kínával.
Az elemzés kitér arra is, hogy egy feltételezett, Kína elleni háború az indiai–csendes-óceáni térségben teljesen más lenne, mint a jelenleg Ukrajnában zajló, többnyire szárazföldi összecsapásokból álló háború, de az biztos, hogy az Egyesült Államoknak nagy mennyiségű fegyvert kellene bevetnie, ha Ukrajnára és Kínára is figyelnie kellene, akár egyszerre.
Két térségről, két háborúról lenne szó. Az elavult katonai szerződéskötési eljárások és a lomha bürokrácia által okozott ipari bázisprobléma rendkívül megnehezítené az Egyesült Államok számára egy elhúzódó konfliktus fenntartását és a megfelelő utánpótlás biztosítását
– fogalmazott Seth Jones.
Stratégiai készlet létrehozása van szükség
A probléma szemléltetésére a szakértő a Javelin kézi működtetésű páncéltörő rakétarendszer Ukrajnába történő szállítását említi. Hozzátette, az ukrajnai fegyverszállítások már jelentősen kimerítették az amerikai készleteket. Elmondása szerint
tavaly augusztus óta az ukrán fegyveres erők annyi páncéltörő rakétát kaptak, amennyit az amerikai hadiipar hét év alatt gyárt.
A Stinger amerikai gyártású, ember által hordozható légvédelmi rakétarendszerekből pedig annyit szállítottak Ukrajnába, amely mennyiség megegyezik az elmúlt húsz évben más országokba szállított exportszállítmányokkal. Azzal, hogy az Egyesült Államok több mint egymillió 155 mm-es tüzérségi lövedéket biztosított a megtámadott országnak, Jones meglátása szerint „alacsony” szintre csökkentette saját készleteit ezekből a lőszerekből.
„Hasonló a helyzet a tarackokkal és a tüzérségelhárító radarokkal is” – állítja az elemző. Seth Jones szerint az amerikai hadiiparnak akár két évébe is beletelne a fegyvergyártás megfelelő mértékű növelése és pótlása, ha erre nagyon nagy szükség lenne. Miközben pedig egyes számítások azt mutatják, hogy
a Kínával vívott lehetséges háborúban az amerikai hadsereg kevesebb mint egy hét alatt kifogyna a nagy hatótávolságú, precíziós irányítású lőszerekből.
Jones azt javasolja, hogy az Egyesült Államok kormánya vizsgálja felül a hadsereg általános lőszerigényét, valamint hadianyag-szükségletét, és hozzon létre stratégiai készletet.
Izraeli és koreai raktárakból is szállítanak lőszert Ukrajnába
Az Egyesült Államok lett Ukrajna legfőbb fegyverszállítója, miután megkezdődött a teljes körű orosz invázió. Jelenleg a Pentagon izraeli és dél-koreai stratégiai fegyverraktárakból is szállít lőszert Ukrajnába, hogy ne gyengítse hazai állományát. Az amerikai hadsereg elismeri, hogy az ukrajnai fegyveres konfliktus sok hasznos információval szolgált nekik arról, hogyan néz ki egy modern, teljes körű háború két iparosodott hatalom között.
Mindeközben amerikai elemzők úgy vélik, hogy ha Kína megtámadná Tajvant, akkor kínai, amerikai, tajvani és japán katonák ezrei halnának meg, és maga a sziget is hatalmas veszteségeket, károkat szenvedne, a legtöbb szakértő azonban egyetért abban, hogy valószínűleg Kína végül nem indítja meg a támadást.”
Címlap fotó: Index.hu
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
