„„Újabb akkumlátorgyárat tervez a kormány. Normálisak ezek? Mennyire perverz aljasság, hogy Orbánék az éhbérért dolgozó emberek, az ivóvízkészleteinket elherdáló és a legkörnyezetpusztítóbb országot akarják hazánkból csinálni!” – ezzel kommentálta Szabó Tímea a debreceni akkumulátorgyár terveit.
Fekete-Győr András sem volt rest nekimenni a beruházásnak, aki a valóban lincshangulatban telt debreceni közmeghallgatás kapcsán azt posztolta: „Ilyen az, amikor az elnyomó rendszer képviselői nem a gondosan kiválogatott sajátjaikkal, hanem az istenadta néppel találják szembe magukat. Akik tíz, sőt száz év múlva is szeretnének ivóvizet maguknak és unokáiknak, és nem akarnak egy környezetszennyező kínai gigagyárat a szomszédba”.
A közmeghallgatáson követelték Papp László debreceni polgármester lemondását is, aki lapunknak is nyilatkozott az ügyben.
Kínai akkumulátorgyár Türingiában (zöld-szoci támogatással)
Izgalmas adalék a gyárak kapcsán, hogy a debreceni gyárat építő CATL kínai cég máshol is épített épp ugyanilyen akkumulátorgyárat, csak nagyobbat, mégpedig a németországi Türingiában, ahol a baloldali szocialista-zöld helyi kormány állt a beruházás mögé, tiltakozások pedig nem voltak.
Ott az engedélyeket a Zöld párti Anja Siegesmund tartományi környezetvédelmi és energiaügyi miniszter és a szociáldemokrata Wolfgang Tiefensee gazdasági miniszter adta át.
Sőt, Siegesmund korábban úgy nyilatkozott, hogy „a tartományi és a helyi szintű hatóságok példaértékű tempóban dolgoztak annak érdekében, hogy gyors eredményt érjenek el az engedélyezési folyamatban” – azaz a miniszter szorgalmazta az engedélyezési folyamat gyorsítását. Tiefensee pedig úgy fogalmazott: „a CATL gyárépítése az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb ipari beruházása Türingiában”. Az ottani baloldal, élén a zöldekkel határozottan zöldberuházásként tekint a gyárra.
Kérdés, hogy a magyar baloldali pártok, főleg a Párbeszéd és az LMP ez ügyben miért gondol mást, mint európai elvtársaik? Ha a gyár várva várt és üdvözölt zöldberuházásnak számít Türingiában, miért nem jó itthon?
A Mandiner igyekezett utánamenni a debreceni és a gödi akkumulátorgyár körül felmerült problémáknak. A gyárak körüli aggodalmak a vízminőségre, a vízmennyiségre, az esetleges mérgező anyagokra, Debrecen esetében a kilencezer alkalmazott kilétére (felmerült, hogy külföldiek jönnének dolgozni oda, mert úgymond nincs elég munkáskéz itthon), illetve a jogszabályok jövőbeni betartására vonatkoznak – ha a Telex listáját vesszük alapul.
Mi várható Debrecenben?
A Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL) nevű kínai cég
Az erről szóló megállapodást 2022 szeptember 5-én írták alá Debrecenben.
A híresztelésekkel ellentétben az első ütemben nem 40 ezer köbméter, hanem 3300 köbméter lesz a gyár vízigénye, ennek jelentős részét pedig hűtésre használnák, így nem szennyeződne. Az általunk megkeresett szakmai források szerint a debreceni gyár vízfelhasználásának nagyrészét, nagyjából 70-80 százalékot amúgyis úgynevezett szürkevízzel elégítik majd ki, ami tisztított szennyvizet jelent, tehát
Az illetékesek attól sem tartanak, hogy a gyár munkásai külföldről érkeznének, sokkal inkább a helyiek kapacitásaira építenek, a kilencezer munkahely azonban csak 2028-ban lesz ennyi. A beruházás megtérülése is 5-7 év, mint általában az ilyesfajta projekteknél. A kivitelezői munkálatokat pedig jelentős részt magyar építőipari cégek végzik.
Felmerült a kérdés, hogy nem befolyásolja-e a gyár a közelében lévő ingatlanok árát. Azonban a gyár egy tíz éve létező ipartelepre épül, nem érhet senkit meglepetés; ráadásul befolyásolhatja pozitív irányba is az ingatlanok értékét.
Göd: nem úgy, nem azt, nem akkor
Gödön a GÖD-ÉRT Egyesület vizsgált meg három öntözőkutat, pontosabban annak talajvizét, és fogalmazta meg aggályait. A illetékesek szerint az egész mintavétel úgy, ahogy van, szabálytalan volt, ráadásul ezen kutak vize nem ivóvíz. A katasztrófavédelem kivizsgálta az ügyet, ám az eredményeik szerint az ezen kutakból kinyert víz összetétele semmiféle jogszabályban meghatározott hatérértéket nem halad meg.
Pont az Átlátszó által igényelt, Katasztrófavédelem által nekik küldött adatokból derül ki, hogy a nitrátkoncentráció kivétel, de a nitrátnak nincs köze az akkumulátorgyártáshoz. A vizsgált víz lítiummennyiségénél három kedvelt ásványvízmárka vizeiben is több a lítium (Balfi, Visegrádi, Mohai). A vízben talált NMP-tartalom nagyon alacsony, és valószínűleg a mostani Samsung akkumulátorgyár helyén egykor működő képcsőgyár működésének maradványa. Ezzel együtt a GöD-ÉRT-féle, vagyis
A médiában, például az Átlátszón sokat szerepelt egy bizonyos betemetett monitoring-kút. Ez azonban sosem a gyár tevékenységéből származó ipari víz minőségét, hanem a csapadékvíz-szikkasztás talajvízre gyakorolt hatásait ellenőrizte – főleg mennyiségi oldalról. De egyébként a minőségre vonatkozó mutatók esetében mutatott semmilyen határérték-túllépést.
Nemzetgazdasági érdek
Hogy ez mit jelent? A hazai iparbiztonsági megelőzési és kockázatelemzési mechanizmus kétlépcsős engedélyezést ír elő, az egyik a létesítés előtti, míg a másik a működés megkezdése előtti engedélyezés. Viszont a magyar szabályozás a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló uniós előírásokon (2012/18/EU irányelv, 2012. július 4.; valamint a 96/82/EK tanácsi irányelv) túl további szigorításokat is tartalmaz.
Kormányzati forrásaink a fentieket azzal kommentálták: az ilyen beruházások szükségesek ahhoz, hogy fenn lehessen tartani a családpolitikát, a fiatalok szja-kedvezményét és a 13. havi nyugdíjat. Viszont hatalmas a verseny a szomszédos országokkal, és így a megalapozatlan tiltakozások nemzetgazdasági érdekeket veszélyeztetnek, mivel elriasztólag hathatnak további potenciális beruházókra.”
Címlap fotó: Mandiner.hu / MTI/Vajda János
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
