Budapestiek!
Honfitársaink!
Barátaink!
Azért jöttünk ma ide, mert elegünk van a háborúból. Elegünk van a drága benzinből, a drága kenyérből, a drága mindenből.
Elegünk van abból, hogy átvernek bennünket. A kormány megígéri, hogy az ársapkával megvéd bennünket. De hiába van ársapka, ha a multi nem tart eleget se az olcsó cukorból, se a lisztből, se a csirkehúsból.
De elegünk van abból is, hogy mindennap nyugtatgatnak, csitítgatnak bennünket, közben rohanunk a háborúba.
Hülyének néznek bennünket. Azt hiszik, hogy nem látjuk, hogy miről van szó. Nagyon is látjuk! Látjuk az utakon a katonai szerelvényeket. Látjuk, hogy az amerikai és NATO-tábornokok egymásnak adják a kilincset.
Látjuk azt is, hogy az a háború ellenünk is folyik. Meg akarnak félemlíteni bennünket, a ma élőket. Ki akarják belőlünk irtani a hitet, a jövő nemzedékeit pedig be akarják szorítani a saját világukba.
Félünk, barátaim! Ne szégyelljük kimondani! Félünk attól, hogy Amerika és az EU háborús őrültjeit nem sikerül megállítani és atomháború lesz.
Azért vagyunk ma itt, hogy ne féljünk, hogy tegyünk valamit! Küzdjük le a félelmet és cselekedjünk!
Nekünk kell cselekedni! A mi életünk van kockára téve. Ha a háború kiterjed, ha átlépi a határainkat, nem Madrid, Párizs vagy Berlin fog szenvedni, hanem mi, Budapest, Székesfehérvár, Pápa, és minden más város, ahol NATO-csapatok vannak.
A háború kezdete óta már negyedszer vagyunk itt. Mondhatják nyugodtan, hogy ennek semmi haszna sincs. Mi tüntetünk, a kormányok meg háborúznak.
De bizony van haszna annak, hogy itt vagyunk. Egy éve az emberek többsége nem értette, hogy mi a háború. Ma már nagyon sokan értik.
Sokan értik, hogy a háború halál és pusztítás. Ma Ukrajnában, de holnap akár hozzánk is jöhet a háború, és vele a pusztulás, a halál.
Most már tudjuk, mit jelent a háborús infláció. De ma még van benzin és kenyér is van, még ha mindkettő drága is. De mi lesz, ha holnap nem lesz mivel tankolni, ha nem lesz mit enni?
Egy éve csak gondoltuk, hogy össze kellene fogni a háború ellen. Ma már többen itt vannak azok közül, akik békét akarnak és hajlandók is tenni érte.
Ma már van Békefórum, ma már van kihez csatlakozni és van kivel együtt küzdeni.
Tudjuk azt is, hogy a magyar konzervatív értelmiség számos kiemelkedő képviselője emeli fel hangját a háború, a szankciók ellen. Szeretnénk, ha ők is meghallanák a mi hangunkat. A kettő együtt hangosabban szól, és talán a háború ellen is többet tehetünk.
De hallják meg hangunkat a liberális pártok is! Egymással versengve tesznek húségesküt Amerikának és ha rajtuk múlna, már magyar katonák harcolnának az ukrán fronton. Elég a liberálisok háborús hangulatkeltéséből!
Mi békét akarunk Oroszországgal!
Ha béke lesz Oroszországgal, Magyarország elkerülheti a háborút, nem kell rettegnünk, hogy mi is elpusztulunk.
Ha béke lesz Oroszországgal, helyreállhat a normális gazdasági élet. Nem lesznek buta szankciók, meg lehet állítani az árak emelkedését, nem fenyeget bennünket a munkanélküliség.
Ha béke lesz Oroszországgal, megvédhetjük magyar honfitársainkat Kárpátalján. Megmenthetjük a kényszersorozástól, megvédhetjük életüket, visszaszerezhetjük elrabolt jogaikat.
Ha béke lesz Oroszországgal, megvédhetjük függetlenségünket, nem kell állandóan azt lesni, mit akar az EU, mit akar Amerika.
Sőt, ha béke lesz, esélyt kapunk arra, hogy egy új világ jön létre, ahol a nagyhatalmak nem ölik egymást, hanem megegyeznek egymással.
Békét akarunk Oroszországgal!
Működőképes, életképes békét! Békét, ami nem a másik kiirtására, elnyomására épül, hanem az érdekek és lehetőségek józan mérlegelésére.
Tudjuk, nem megy egyszerűen, de éppen ezért kell mondanunk, hogy hallják meg mindenütt.
Akkor lehet béke, ha elismerjük: ez a háború nem ukrán-orosz harc, hanem Amerika és Oroszország, sőt a Nyugati világ és Oroszország háborúja.
El kell ismerni azt is, Oroszország nem nyugodhat bele abba, hogy ellenségei közvetlen közelébe kerüljenek és fenyegessék Oroszország létét.
El kell ismerni a realitásokat, el kell ismerni az Ukrajna keleti területein és a Krímben élő népek akaratát, akik nem akarnak Ukrajnához tartozni. Ha ezt nem fogadja el a világ, a háború csak folytatódhat. Egyre több fegyverrel, egyre nagyobb pusztítással akarják kierőszakolni a lehetetlent. Ebbe pedig valamennyien belepusztulhatunk.
Le kell ülni a tárgyalóasztalhoz!
Abba kell hagyni, hogy Oroszországot minden nap agresszornak kiáltsák ki!
Abba kell hagyni a buta és törvénytelen követelést nemzetközi bíróság felállítására Oroszország megbüntetésére!
Abba kell hagyni az értelmetlen és kárt okozó szankciókat!
Békét akarunk Oroszországgal!
Ha nem lesz belátható ideig béke, Magyarország is megindulhat a lejtőn.
Magyarország átvészelte a covidot, egyelőre megküzdött a háborús válsággal is. De mi lesz holnap? Nem lesz egyéni menekülés, nem lesz magyar út akkor, amikor Európa és a világ nagy része összeomlik.
A nyugatiak a saját bőrüket fogják menteni, a saját embereiket fogják védeni, és senki sem fog velünk törődni.
Kell-e félnünk Ukrajnától?
Igen, félnünk kell!
Ha Zelenszkij győz, kegyetlen sors vár a kárpátaljai magyarokra. A magyar kisebbséget ma a földbe tapossák, elveszik jogaikat, holnap fizikailag fogják kiirtani őket.
Ha Zelenszkij győz, a szomszédunk egy amerikai bábállam, egy fasiszta-nacionalista Ukrajna lesz.
Az ukrán vezetés ma még csak szórakozik Magyarországgal. Ha győznek, a szemünkbe köpnek, és mit sem fognak azzal törődni, hogy nekünk mi a jó.
Kell-e félnünk Oroszországtól?
Nem kell félnünk. Meg egyszer mondom, hogy mindenki jól hallja. Oroszországtól nem kell félnünk.
Oroszország nem akarja megtámadni Magyarországot. Nem akarta 1941-ben sem, nem akarja most sem. Horthy Miklós ezt nem értette. Reméljük, hogy Orbán Viktor érti.
Ha tetszik, ha nem, jelenleg nem orosz megszállás fenyeget bennünket, hanem sokkal inkább a NATO-é. Nem orosz katonák vannak itt, hanem amerikaiaik, olaszok, meg ki tudja, ki még.
Oroszország nem várja, hogy szeressük. Nem Oroszország akarja előírni, hogy miként éljünk, hanem állítólagos nyugati barátaink.
Oroszország nem várja, hogy feladjuk a nyugati orientációt. Az USA és az EU várja, hogy felejtsük el a keleti nyitást.
Oroszország realista politikát, pragmatikus együttműködést vár tőlünk, a nyugat feltételnélküli hűséget.
Kire számíthatunk mi történelmi sorskérdéseink megoldásában? Ki érdekelt ma az EU-ban a nemzeti kisebbségek sorsának rendezésében? Senki! Oroszország viszont érdekelt, hiszen jelentős orosz népesség él Európa több országában.
Ki érdekelt ma az EU-ban a trianoni igazságtalanságok eltörlésében? Senki! Ha bármelyik magyar kormány bármit is szeretne ezen a téren változtatni, csak Oroszországra számíthat.
Barátaim!
Ukrajna jövőbeni térképét nem mi rajzoljuk meg. De egyet biztosan tudunk. Magyarországnak kapu kell kelet felé, nyitott kapu.
Trianon nekünk sorscsapás volt. Elvették a területünk nagy részét. Bezártak bennünket a nyugatbarát államok gyűrűjébe.
Nyitott kapu kell kelet felé – ez Magyarország létérdeke. Ez leegyszerűsítené a bejutást az orosz piacokra. Nem lenne gond a kőolaj-és földgáz szállítással sem. Még hatékonyabban csatlakozhatnánk Kína óriási együttműködési programjához, az új Selyemúthoz. Szorosabbá válhatna Magyarország és a Sanghaji Együttműködés országai közötti együttműködés.
Mindez alternatívát jelente arra, hogy miként szabaduljunk meg a nyugat-európai integráció politikai és gazdasági terheitől, mielőtt még mi is velük együtt pusztulnánk.
Békét akarunk Oroszországgal!
Magyarország akkor jár jól, ha időben leszáll a háború vonatáról. Ezen az úton csak vesztesek lehetünk. Nyertesek csak akkor lehetünk, ha egy új világ születik.
Ha nem lesz béke, senki sem állíthatja meg Magyarország belesodródását a háborúba.
Nem azért jöttünk ide, hogy a kormány ellen agitáljunk. Azért jöttünk ide, hogy kimondjuk: támogatjuk a kormány erőfeszítéseit arra, hogy kimaradjunk a háborúból. De még többre van szükség.
Képes-e a kormány ellenszegülni a NATO-nak, az amerikai tábornokoknak? A NATO-nak nem a magyar katona kell. A NATO-nak a magyar terület kell, a magyar élelmiszertartalékok, a magyar kórházak, a magyar energiakészletek, minden, ami egy háborúhoz kell.
Képes-e megállítani, hogy a szövetségesek, a vérszomjas lengyelek, az őrült liberális csehek belevigyenek a háborúban? Képesek-e megakadályozni, hogy a baltikumi kisállamok, a törpék háborúba kényszerítsék az óriásokat?
Elég-e csak bírálni az EU döntéseit, de hallgatólagosan tudomásul venni? Elég-e azt mondani, hogy nem lehet mindent megvétózni?
Barátaim!
Tiszta beszédet akarunk! Határozott lépéseket várunk a kormánytól.
Magyarország ne vállaljon semmilyen szerepet a háborúból!
Küldje haza a külföldi katonákat!
Semmilyen segítséget, semmilyen támogatást ne adjon az ukrán vezetésnek! Magyar vezető ne utazzon Kijevbe!
Akadályozza meg Svédország és Finnország felvételét a NATO-ba!
Barátaim! Békeszerető magyar honfitársak!
Háború vagy béke? Történelmi kiegyezés vagy pusztulás? Saját utunkat járjuk, vagy beolvadunk az amerikai liberális világbirodalomba? Rabok egy blokkokba zárt világban, vagy szabadok egy sokszínű, sokpólusú világban?
Ezek között kell választanunk. Választanunk kell nekünk! Választásra kell bírni Magyarország vezetőit! Most kell megtenni, mert holnap már késő lehet.
Sokan hisznek abban, hogy a létező integrációkat meg lehet reformálni, és biztosítani lehet Magyarország függetlenségét.
De mi nem hiszünk ebben. Mi a függetlenség maximális programját képviseljük.
Az idő eljárt a régi szervezetek felett. Új világ kezd kialakulni, új elvek alapján. Nemzetállamok hozzák létre azzal a szándékkal, hogy megvédjék függetlenségüket, és saját maguk döntsenek sorsukról. Az köti őket össze, hogy nem kérnek sem Amerika világuralmából, sem abból, hogy néhány óriási multinacionális cég irányítsa az emberiséget.
Mi magyarként, függetlenként, békében akarunk élni.