Nagy István 
Nem kertelek, mindjárt az elején leszögezem: az akkumulátorgyárnak semmi köze a demokráciához. Aki politikai ügyet csinál belőle, aki népszavazási ötletekkel szítja az emberek hangulatát, aki saját politikai céljaira lovagolja meg, aki szent háborút indít, kárt okoz. Kárt okoz nem csak a gazdasági projektnek, de mindenekelőtt kárt okoz a demokrácia intézményének.
A debreceni akkumulátorgyár egy gazdasági projekt. Még akkor is gazdasági, ha kínai cég építi, és mint ilyen illeszkedik a keleti nyitás kormánypolitikájába.
A kínaiak azért akarnak akkumulátorgyárat, mert a világban előbb utóbb többségbe kerülnek az elektromos autók, azokhoz pedig akkumulátor kell. Jó üzlet, pénzt hoz!
Miért nem mi, magyarok építünk ilyen gyárat? Nos, vélhetően azért nem, mert nem tudunk és ennyi pénzünk sincs. A kínaiak értenek hozzá, pénzük is van, és ha mindezt nálunk teszik, a járulékos haszonból nekünk is jut. Példának okáért munkahelyeket lehet teremteni országunk hátrányos helyzetű térségében, azaz kenyeret, megélhetést adni sok embernek.
Persze a világon mindennek ára van. Bármilyen gyárat is építünk, az óhatatlanul hatást gyakorol a környezetre, a társadalomra. Jó hatásokat és rossz hatásokat is, nincsenek csak üdvözítő beruházások. Azt kell eldönteni, hogy mi a több, a jó vagy a rossz, és tudjuk-e a negatív hatásokat értelmes határok között tartani.
Meg kell-e beszélni az emberekkel, ha valahol egy gyárat építenek? Igen, meg kell beszélni! Az orvos is megmondja, hogy a felírt gyógyszer miben segít, és milyen mellékhatásai lehetnek. Az embereket, a társadalmat érintő kérdésekben sem lehet másként.
A demokrácia nem azt jelenti, hogy mindenről az emberek közvetlenül döntenek. A demokrácia akkor működőképes, ha ott és azok döntenek, ahol és akiknek megvan a felkészültségük és információjuk a döntéshez, a választóknak, az embereknek pedig megvan az érdemi lehetőségük az ellenőrzésre.
Ha valaki mindent az emberekkel közvetlenül akar eldönteni, az pont a demokrácia intézményét teszi tönkre. A szakmai felkészültség és az informáltság felelősséget jelent, amit nem lehet átrakni az emberek vállára. Népszavazást olyan kérdésekben szabad tartani, amiben az emberek valóban képesek dönteni.
A liberális ellenzéknek az akkumulátorgyár ügy úgy kellett, mint egy falat kenyér. A legfontosabb kérdésről, az ukrajnai háború pusztításairól nem mernek beszélni. Nincs bátorságuk szembe menni nyugati barátaikkal, és azt mondani, hogy nekünk nem kell a háború, és fellépünk minden ellen, ami a háború felé vihet bennünket.
Az ellenzéki önkormányzatok se tudnak felmutatni olyan sikereket, melyek meggyőznék az embereket arról, hogy ők jobban tudnák az országot irányítani, mint a mostani kormánypártok. Elég Budapesten végig menni, és elszörnyed az ember.
Az akkumulátorgyárra viszont mindent rá lehet rakni. Hibás a keleti nyitás politikája, nem kell semmi, ami kínai! Diktátor vezeti az országot, le Orbánnal! Tönkre teszik a környezetet, gyermekeink jövőjét. Pereat! – mondták a rómaiak, pusztuljanak, mármint a fideszesek.
A liberálisok azonnal lecsaptak az ügyre. Debrecenben a DK támogatja, hogy civilek által kezdeményezett helyi népszavazás döntsön. A budapesti DK sem akart lemaradni, előterjesztést nyújtanak be arra, hogy Budapest „akkumulátorgyár-mentes övezet” legyen. Szombathely MSZP-s polgármestere is megéri a pénzét, kijelentette: amíg ők vannak, ott nem lesz ilyen gyár! Szép, csak az az igazság, hogy Budapesten, Szombathelyen a kutya se akar ilyen gyárat építeni.
A Momentum is helyi népszavazást akar, amire az LMP stikában rátett egy lapáttal. Már be is adott egy országos népszavazási kezdeményezést, persze ravaszul: arról akarnak szavaztatni országosan, hogy „akkumulátor gyártásra szolgáló üzemet csak akkor lehessen létesíteni egy településen, ha azt az ott lakó választópolgárok helyi népszavazás útján kifejezett döntésükkel támogatják?” Ravasz, nem?
Na, most, tisztelt olvasó, tessék egy kicsit emlékezni! Mennyi minden rossz származik abból, hogy a politika lenyúl nem politikai ügyeket. 1989-ben a rendszerváltó ellenzékiek politikai ügyet csináltak a Bős-nagymarosi erőműből, sikerült megcsáklyázni, pedig most jól jönne az az áram. 2017-ben a Momentum megfúrta az olimpia ötletét, pedig munkát adott volna sok embernek. A kínai Fudan egyetemből szerencsére még lehet valami.
Állítsuk meg a pusztítást! Ne engedjük, hogy ránk, a népre hivatkozva kárt okozzanak az országnak, nekünk! Ne engedjük, hogy a demokrácia nevében szétverjék a demokráciát!
About the Author
Kós Zoltán 
