szerkeszto 
„A brit kertekben a növényvédő szerek használatának jelentős része van abban, hogy csökken az énekesmadarak száma.
A Sussexi Egyetem kutatói kimutatták, hogy azok, akik növényvédő szerek használnak a kertjeikben, kevesebb madárral találkozhatnak. Csak Nagy Britanniában közel 23 millió kert van, átlagosan 190 négyzetméteresek, amelyek ugyan egyenként nézve igencsak kicsik, ám együttesen számolva velük már komoly élőhelyet képviselnek, különösen a városokban jelentenek menedéket a vadvilág számára. Számos vizsgálat volt már a kertek és a madarak közti kapcsolatról, és például kiderült, hogy a lombhullató fákkal rendelkező kertek gazdagabb madárvilágúak, mint az örökzöldes kertek. Nem mérték fel azonban azt, hogy a növényvédők használata miként hat a kertek madárlétszámára, összetételére. Korábbi francia kutatásból kiderült, hogy minél inkább nagyvárosi a kert környezete, annál erősebb e szerek negatív hatása is.
Érdemes a kutatás hátterében álló elkeserítő adatra is egy pillantást vetni: az énekesmadarak létszáma felére esett vissza az elmúlt 50 év alatt Nagy Britanniában.
A sussexi kutatók a rovarirtók, csigairtók és gyomirtók használatát vizsgálták a madarak létszáma és összetétele kapcsolatában, ehhez a Nagy Britanniában hagyományosan nagy és kiterjedt madármegfigyelő és madárvédő szervezetek tagjainak adatgyűjtéseit használták fel. A civil kutatók (összesen 866 fő) nyújtotta adatokban szerepeltek a kertre magára, illetve annak környezetére vonatkozó szempontok, amelyeket szintén számba vettek az adatok összesítésekor a kutatók. Emellett minden egyes növényvédő szer használatáról is kifaggatták a résztvevőket, a használat idejét és a használt szerek márkáit is beleértve.
A Science of The Total Environment folyóiratban közzé tett eredmények szerint, nem meglepő módon a vidéki kertek madárállománya fajgazdagabb volt (43,9 százalékkal), mint a városiaké, és emellett a madarak egyedszámában is mintegy 10 százalékkal a vidéki kertek vezettek. A növényvédők használatáról a kerttulajdonosok 34,1 százaléka számolt be, és ezek közel kétharmada használt gyomirtókat, 35 százalék csigairtót, 31 százalék rovarölőket, ráadásul leginkább tavasszal és nyáron (amikor az énekesek a fiókaetetésben, -nevelésben szorgoskodnak). A kutatók hatóanyagok szerint is ellenőrizték a szerek használata és a madárvilág közti összefüggést.
A legrosszabb hatása a házi verebek és a vörösbegyek jelenlétére volt a növényvédők használatának, különösen a glifozát (gyomirtó) és a metaldehid (csigaölő) játszott jelentős szerepet: 24,9 százalékkal volt kevesebb a veréb a glifozátot használó kertekben, és 38,6 százalékkal volt kevesebb a metaldehidet használókban. A fajgazdagság azon kertekben volt a legnagyobb, amelyek természetközeli környezetben voltak, és amelyek nem használtak növényvédő szereket. A két, már említett hatóanyag mellett kissé kevésbé jelentős összefüggést találtak az acetamiprid (ez egy neonikotinoid), és a deltametrin (a vegyszeres szúnyogirtásból hírhedtté vált szer, amely minden hidegvérű állatot elpusztít, és egyetlen elpusztított csípőszúnyoggal együtt több száz másik, számunkra ártalmatlan vagy épp hasznos rovar is elpusztul…).
Az nem derült ki a felmérésből, hogy pontosan mi módon hatnak a madarak előfordulására ezek a szerek, például nem tudni, hogy a madár közvetlenül elfogyasztja azokat, vagy mi módon kerül velük kontaktusba. A madaraknak különösen szembetűnő, élénk kék csigaölőket, súlyosan mérgező hatásuk miatt szerencsére az EU-ban már nem szabad forgalmazni, így itt ez a veszély talán kevésbé fenyegető, de korábban is ajánlott volt úgy kihelyezni őket, hogy fentről nézve takarásba kerüljenek.
Mik a kutatók tanácsai a madarakat kedvelő és a természetet segíteni vágyó kerttulajdonosoknak?
- Mellőzzük a növényvédő szerek használatát
- Ültessünk bogyós termésű cserjéket, ezzel élelmet és búvóhelyet is biztosítunk
- Helyezzünk ki madáritatót, de ha lehetőség van rá, építsünk kerti tavat is
- A sövényünket ne egyféle növényfajból állítsuk össze, hanem olyanokból, amelyek eltérő időben virágoznak és teremnek
- Ültessünk rovarbarát növényeket, ezzel az énekesmadarakat is támogatjuk”
Címlap fotó: PIXABAY
Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.
About the Author
Kós Zoltán 
Nagy István